Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-01 / 225. szám

2

KÖZÉLET

2018. október 1. I www.ujszo.com

Menyhárt József az MKP államfőjelöltje

SÁNTA SZILÁRD

Dunaszerdahely. A Magyar Közösség Pártja (MKP) megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli. A párt a szombati ünnepi kongresszuson bejelentette, Menyhárt Jázsefet jelöli köztársasági elnöknek.

Menyhárt József pártelnök államfőjelöltségét az MKP sikeresen titkolta egészen a múlt szombati bejelentésig. A dunaszerdahelyi Csapiár Benedek Városi Művelődési Központban tartott kongresszuson a 200 küldöttből 173 volt jelen, s a pártelnök jelelölését az összes megjelent küldött támogatta.

Az MKP még június 7-én jelentette be, hogy biztosan lesz saját államfőjelöltje, első körben négy személyre szűkült a befutók köre: Csáky Pál, Menyhárt József, Miklós László és Ory Péter neve hangzott el. Csáky és Miklós a bejelentés után néhány nappal jelezte, nem kíván indulni - végül az elnökség a pártelnököt javasolta.

Az ünnepi kongresszuson az MKP megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte. A rendszerváltás után 1998. június 21-én a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt fúziójából jött létre a Magyar Koalíció Pártja. A pártegyesítés a meciari módosított választójogi

A képen (balról) Csáky Pál, Berényi József, Öry Péter és Menyhárt József

törvény következménye volt. A párt élén 1998-tól 2007-ig Bugár Béla állt, 2007-től 2010-ig Csáky Pál, őt Berényi József követte, aki 2016-ig elnökölt. Menyhárt Józsefet 20lóban választotta meg elnöknek a párt kongresszusa. A párt 2012-ben változtatta meg a nevét Magyar Közösség Pártjára, amelynek a célja továbbra is, „Dél-Szlovákia gazdasági felemelkedése, valamint a

magyarság megmaradása és gyarapodásának biztosítása” - olvasható a párt szombati sajtónyilatkozatában.

Az ünnepségen mások mellett megjelent Seszták Miklós kormánybiztos, Szilágyi Péter miniszteri biztos; a szlovák pártok képviselői közül Igor Matovié, az OEaNO elnöke és Ondrej Dostál, az OKS elnöke; valamint Kelemen

RÖVIDEN

Draxler: Danko okkal titkolózhat

Pozsony. Juraj Draxler volt oktatási miniszter szerint Andrej Danko házelnök számára az az egyetlen megoldás, ha megmutatja kisdoktori munkáját, melyért megkapta a doktori címet. Draxler szerint egyébként a munkának olyan általános címe van, hogy annak megírásáramár a munka legelején a színvonalasabb egyetemek rá sem bólintottak volna. A volt miniszter nem lát pragmatikus okot a doktori munka titkosítására. Szerinte a tudományosság hiánya mellett más is állhat a munka titkosításának háttérben. (Denník N, ie)

Bugár: „Fico előttem ne sorosozzon!"

Pozsony. Bugár Béla, a Híd elnöke elhatárolódott Robert Fico Smer-elnök néhány korábbi kijelentésétől. „Megmondtam az elnök úrnak, hogy a közös sajtótájékoztatóinkon nem szeretném, ha Sorost és a Soros-gyerekeket emlegetné, különben megfordulok és otthagyom” - közölte Bugár azzal, hogy a koalíciós pártok különbözőek, és nézeteik sem egyezik mindenben. Robert Fico a Kuciak-gyilkosságot követő több ezres tüntetések után próbálta meg Soros György milliárdost Szlovákia ellenségének beállítani. Az egyre nagyobb tömegeket vonzó tüntetések fiatal szervezőit is a milliárdos embereinek igyekezett beállítani. (TASR, ie)

Hunor, az RMDSZ elnöke. Az ünnepi beszédeket délután a párt kongresszusa követte, amelyen eldőlt, Menyhárt Józsefet, a párt elnökét indítja az MKP az államfőválasztáson. Menyhárt úgy fogalmazott, megkísérli Bárdos Gyula, a 2014-es jelölt jó eredményét megismételni.

Bugár Béla, a Híd államfőjelöltje tudomásul veszi az MKP döntését,

(Somogyi Tibor felvétele)

és tisztességes versenyben fogja magát megmérettetni az MKP jelöltjével szemben is - nyilatkozta a Paraméter portálnak.

A jövő márciusban esedékes államfőválasztás az ötödik közvetlen államfőválasztás Szlovákiában, Menyhárt jelenleg a tizenhatodik jelölt. Bejelentették, a párt megkezdi az induláshoz szükséges aláírások gyűjtését.

551-en visszakapták az állampolgárságot

Pozsony. Az állampolgársági törvény miatt 2010 júliusa óta idén szeptemberig 2546-an veszítették el a szlovák állampolgárságukat. A belügyminisztérium adatai alapján a legtöbben, 620-an a cseh állampolgárság felvétele miatt veszítették el a szlovákot. A jogszabályt az első Fico-kormány a magyar állpolgársági törvényre reagálva hagyta jóvá, ezen időszak alatt 111 személy veszítette el a szlovák állampolgárságát a magyar felvétele miatt. Eddig 678-an igényelték vissza szlovák állampolgárságukat, 551 kérelemnek eleget tett a belügy. Közülük heten olyanok, akik kettős állampolgárok s a másik állampolgárságuk a magyar. (TASR, ie)

OLaNO: ne legyen képviselői béremelés

Pozsony. A koalíciós pártok még nem állapodtak meg a parlamenti képviselők bérének emeléséről, mely tavaly decemberben került terítékre. Akkor a képviselők nem szavazták meg, hogy a béreket ismét befagyasszák. A Híd szerint a kérdés a koalíciós partnereken bukott meg. Az SNS még egyeztetne a kérdésről, a Smer egyelőre hallgat a béremelés módjáról. Ugyanakkor az ellenzéki OEaNO szerint a parlamenti képviselők és asszisztenseik, az államfő, a miniszterek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének bérét jövőre is be kellene fagyasztani, az erről szóló javaslatot már beterj esztették a parlament októberi ülésére. (TASR, ie)

Változhat az iskolák finanszírozása

ÖSSZEFOGLALÓ

Ismét terítékre kerülhet az iskolák osztályalapú finanszírozási modellje. Az ellenzék azonban az iskolahálézat racionalizációját tartja elengedhetetlen lépésnek.

Pozsony. Mérlegeli az iskolák finanszírozási rendszerének módosítását Martina Lubyová (SNS-jelölt) - az oktatási miniszter erről a köztévé hétvégi vitaműsorában beszélt.

Jelenleg az oktatási intézmények a diákok száma után kapnak támogatást, úgynevezett fejpénzt. A tárcavezető szerint ez azt eredményezi, hogy az iskolák a felvételi helyett toborozzák a diákokat. „Véleményünk szerint ez káros, ezért a diákok száma mellé egy újabb paramétert is be kellene iktatni a rendszerbe” — érvelt a miniszter. Lubyová szerint előnyösebb volna, ha az iskolák az osztályok száma alapján kapnák meg az anyagiakat, vagyis, ha az úgynevezett osztályfinanszírozás modelljére térnénk át. A miniszter konkrétumokról nem beszélt, állítja, hogy előbb ismernie kell a pontos számokat.

Vitapartnere, Martin Poliacik (Progresszív Szlovákia) parlamenti képviselő elismerte, hogy vannak hiányosságai a jelenlegi finanszírozási rendszernek, ugyanakkor szerinte a hazai oktatásügynek súlyosabb problémái vannak. „Az is(TASR-felvétel)

Az iskolák finanszírozását szabályzó törvényt egyébként tavaly tavasszal nyitotta meg az akkor még Peter Plavcan (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca. Az akkori vezetés gyakorlatilag kategorikusan elvetette az osztályalapú finanszírozás bevezetésének még a gondolatát is. Ez a modell egyébként a nemzetiségi iskolák számára sem biztos, hogy kedvező lenne.

A miniszter arról is beszélt, hogy a pedagógusok 10%-os béremelési javaslatát, melyről decemberig kellene aláírni a kollektív szerződést, még nem terjesztette az érdekegyeztető tanács elé. A miniszter még tárgyalni akar a részletekről a kormánnyal. „Azért egyeztetünk ilyen hosszan, mert nagyon sok embert érint az emelés” - magyarázta Lubyová. (TASR, ie)

kolahálózat racionalizációja, mely máig nem ment végbe, fontosabb feladat. Rengeteg kisiskola van a hálózatban, melyek fenntartása anyagi szempontból nagyon költséges” - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint első lépésként valóban szükség van a számadatokra, ám ezeket már korábban be kellett volna gyűjtenie a tárcának. Martina Lubyová megvédte a kisiskolákat, elismerte, hogy az iskolahálózat racionalizációjával valóban anyagiakat spórolna meg a tárca, de negatív hatásai lennének a kisebb településeken élő szülőkre, akiknek utaztatniuk kellene gyermekeiket. Arra is emlékeztetett, hogy a felmérések alapján a kisiskolák diákjainak teljesítménye nem marad teljes szervezettségű iskolák diákjaiétól.

Martina Lubyová oktatási miniszter