Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-01 / 151. szám, szombat
2 KOZELET 2017. július 1.1 www.ujszo.com Kotlebáék visszavonulót fújtak Kotleba és jobbkeze, Milan Uhrík vissza kozni kényszerült (TASR-feivétei) Megújul a kisebbségi bizottság Pozsony. Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos közzétette azon jelöltek listáját, akiket a kormány tanácsadó szerveként működő kisebbségi bizottság megüresedő posztjaira jelöltek. A bizottsági tagok és a póttagok többségének hároméves megbízatási időszaka lejárt. A bizottságba a Szlovákiában működő kisebbségi szervezetek jelölhettek tagokat június 23-ig, és ők is választják meg őket. A 22 tagú bizottság öt magyar tagjának, Bárdos Gyulának, Masszi Jánosnak, Szekeres Klaudiának, Orosz Örsnek és Tokár Gézának jár le a mandátuma. Szekeres Klaudiát, Tokár Gézát és Bárdos Gyulát újra jelölték, mellettük Tóth Tibor, Hanesz Zoltán, Bauer Edit és Horváth Csaba is elindult a bizottsági helyekért. Hanesz Zoltán póttagnak is jelentkezett, mellette Mézes Rudolf, Orosz Örs, Hodossy Katalin, Halász Béla és Vavrek Hubay Gabriella is póttagjelölt. A közgyűlést minden kisebbség esetében külön hívják össze - a magyar kisebbségét már hétfőn -, Bukovszky László tervei szerint július közepéig minden közgyűlés lefolyhat. (fm) ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. Megismétli az útjavításokra kiírt és vitatható módon lefolytatott közbeszerzési eljárásokat Besztercebánya megye. A hivatal elutasítja, hogy törványt sártett volna, az ellenzék viszont feljelentést tesz az ügyben. Marian Kotleba irányítása alatt Besztercebánya megye közel 9 millió euró értékben 15 útszakasz felújítására írt ki közbeszerzési eljárást. A felhívást hétfőn délután tette közzé a megye, pénteken reggel pedig már lezárta az elektronikus aukciót. Magyarán: az érdeklődőknek mindössze 3 munkanapjuk volt arra, hogy felmérjék a felújításra váró útszakaszokat. Ráadásul a győztes kivitelezőt elektronikus aukción választották ki, holott a hatályos törvények értelmében ilyen típusú pályázatot hagyományos módon kell lebonyolítani. További érdekesség, hogy a 15 versenypályázat közül kilencet egy mindössze négy alkalmazottal működő cég nyert el. Szakértők szerint ilyen rövid idő alatt a kivitelezők nem mérhették fel az egyes szakaszokat, és nem adhattak reális árajánlatot sem a munkákra. Ráadásul a megye mind a 15 pályázat aukcióját egy időpontban nyitotta meg és zárta le. Marian Kotleba szerint a pályázatok rendben voltak, mindent átláthatóan, az elektronikus aukció szabályai alapján bonyolítottak le. Sőt, a felhívással jelentős összeget takarítottak meg. Tíz közbeszerzési eljárást mégis megismételnek. „Az első körben legsikeresebb cég hat tendertől már visszalépett, a maradék három pályázatról várhatóan hétfőn mond le. Egy szakasz felújításától a Skanska cég is visszalépett” - közölte tegnap Kotleba, aki szerint az útszakaszok felújításának meghiúsítása előre eltervezett dolog volt, mellyel őt akarják lejáratni a megyei választások közeledtével. A hivatal egyébként ismét elektronikus aukción szeretné kiválasztani a felújítási munkálatok győztes kivitelezőjét. A megyefőnök álláspontja szerint ugyanis a közbeszerzési eljárásoknak ez a legátláthatóbb formája. A jelentkezési határidőt a korábbi ötről hét napra tolnák ki. Az ellenzék szerint a megyének a pályázatok körüli félreértések tisztázásáért kezdeményeznie kellett volna, hogy a tendereket vizsgálja meg a Közbeszerzési Hivatal, a Versenyhivatal és a rendőrség. „Ehelyett Marian Kotleba különböző összeesküvési elméletekkel állt elő arról, hogy ki mindenki állhat a vitatható pályázatok hátterében pusztán azért, hogy lejárassa őt” - mondta Grendel Gábor (NOVA). Az ellenzék beadvánnyal fordul az illetékes hivatalhoz, melyben kérni fogja a közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát. Közben a Közbeszerzési Hivatal több beadvány nyomán már vizsgálódik a pályázatok ügyében. A megyei hivatalban a a napokban ellenőrzést fog tartani. (TASR, ie) Az ĽSNS-szavazók jó része nem EU-ellenes Jók a törvények, mégis dúl a korrupció Világi: Remišová oligarchája vagyok Pozsony. „Igaza volt, én az ő oligarchája vagyok, hiszen Remišová képviselő asszony a pártjával együtt az én pénzemből is él” - írta Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa a Hospodárske noviny online kiadásában közzétett kommentárjában, válaszul Veronika Remišovának. Az OĽaNO parlamenti képviselője a hónap közepén sajtótájékoztatón követelte az oktatásügyi tárcától, hogy inkább az ifjúsági sportot támogassa és tornatermeket építsen, „ahelyett, hogy a kormánnyal jó' kapcsolatban levő oligarchákat pénzeli”. Egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a tárca 2,4 millió euróval támogatja a du- naszerdahelyi DAC stadionjának befejezését. Világi Oszkár írásában rámutat, a stadion és az akadémia építése mintegy 6,6 millió eurós áfabevételt eredményez az államkasszának, míg a klub dotációként 3,9 millió eurót kap. A DAC tulajdonosa emlékeztet, az új stadion összköltsége körülbelül 24 millió euró lesz. Az állami hozzájárulás a kiegészítő dotációval sem éri majd el az összköltség húsz százalékát sem. Viszonzásként pedig a szlovák válogatott tizenöt évig ingyen játszhat a stadionban. „Most töltöttem ki az adóbevallásomat, magánszemélyként százezreket fizetek az államkasszába, amire büszke vagyok” - írta Világi, hozzátéve, hogy az OEaNO-NOVA párt a parlamenti képviselők havi fizetése mellett 7 millió euró állami dotációt is kap ebben a választási ciklusban. (ú) ÖSSZEFOGLALÓ Úgy tűnik, az SaS választótábora közel sem annyira kritikus az Európai Unióval szemben, mint a párt elnöke, Richard Sulik. Szlovákia uniós tagságával móg Marian Kotlebáák választótáborának csaknem fele is egyetért - derül ki egy új felmérésből. A felmérést a Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) készítette a Focus ügynökség május és június fordulóján, 1012 válaszadó megkérdezésével. Az IVÓ arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Szlovákia lakossága az ország EU- és NATO-tagságáról. A Brüsszel-ellenes hangulat Szlovákiában kevéssé tapasztalható, a válaszadók 73,9 százaléka egyetért az ország EU-tagságával, 22,6 százalék pedig nem - s csupán 7,4 százalék mondott egyértelmű nemet a kérdésre. A NATO-tagságot azonban már többen kifogásolják: csupán a válaszadók 58,2 százaléka ért egyet vele, 36,3 százalékuk pedig elutasítja. „A NATO-tagság mindig érzékenyebb téma volt” - vélekedik Oľga Gyarfášová, az IVO szociológusa. Úgy véli, az eredmények jelzik, hogy az ország NATO-val kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban nem kell feltétlenül „kommunikációs bújócskát” játszani azért, hogy ne ingereljék a közhangulatot. Ellenkezőleg, szerinte a politikusok nyílt és magabiztos kommunikációja segíthet a NATO pozitív képének kialakításában. A felmérés azt is vizsgálta, melyik párt választói hogyan viszonyulnak az unióhoz és a NATO-hoz. Érdekes tapasztalat, hogy az SaS választói - annak ellenére, hogy Richard Sulik pártelnök meglehetősen EU-kritikus - 95 százalékban helyeslik Szlovákia uniós tagságát. A második helyen 85 százalékkal a KDH választói állnak, a harmadik pedig meglepő módon az SNS szimpatizánsainak tábora 82 százalékkal - az SNS korábban, Ján Slota idején éles EU-kritikus nézeteket vallott, de Andrej Danko pártelnök színre lépésével sem tompított sokat retorikáján, még parlamenten kívüli pártként. Danko csak házelnökként és koalíciós pártelnökként fordított nagyot politikáján. Az EU támogatottsága csak a Kotleba- féle ĽSNS táborában nem éri el az 50 százalékot, ám sokatmondó adat, hogy a rendszerellenes, az EU-ból való kilépést szorgalmazó szélsőséges párt választóinak 46 százaléka egyetért az uniós tagsággal, (fm, TASR) Szlovákia EU- és NATO- tagságával egyetértő választók I Párt EU NATO SaS 95 Wt 85 fl KDH 85 O) o S NS 82 56 Híd 80 ■ - 53 1 Smer 77 62 OLaNO 74 B 59 § Sme rodina 71 B 64 LSNS 46 o co Az adatok százalékban értendők @ Forrás: IVÓ ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megfelelőek a hazai korrupcióellenes törvények, problémát azok gyakorlatban való alkalmazása jelent Szlovákiában - derül ki az OECD-tag- országokban készült elemezésből. Peter Kovarík, a kormányhivatal korrupcióellenes osztályának vezetője szerint a szervezet hét hazai törvényt vizsgált meg, és három területre fogalmazott meg ajánlásokat. „A politikai ajándékok, a va- gyonbevallások ellenőrzésével, a nyilvánosságra hozandó információkkal és a korrupciót bejelentők jutalmazásával kapcsolatban kaptunk érdekes javaslatokat” - mondta az osztályvezető. Állítása szerint néhány módosító javaslatról már egyeztetett az adóhatósággal és a rendőrséggel. Az adóhatóságnál rendszerszintű módosításokról tárgyaltak, az osztályvezető jelezte, a jövőben változhat az ellenőrzés módja is. Kovarík felvetette a rendőr ombudsman pozíciójának kialakítását. Hozzá azok a rendőrök fordulhatnának, akik úgy érzik, nyomást gyakorolnak rájuk a nyomozás során. Az ellenzék szerint a hazai korrupcióellenes harcról tökéletes képet ad a tény, hogy a különböző praktikák és visszaélések bejelentői eddig mindig a rövidebbet húzták, és szinte valamennyien az utcán végezték. Legutóbb az a két pszichológus veszítette el munkáját, akik a galántai Čistý deň re- szocializációs központtal kapcsolatban fogalmaztak meg komoly fenntartásokat. Veronika Remišová (OĽaNO) szerint a kormánynak nincs mivel dicsekednie, ráadásul a korrupcióellenes osztály vezetőjének néhány javaslata csak kozmetikázás. „A kormányhivatal elfelejtette megemlíteni az OECD egy másik jelentését, melyet szintén a napokban hozott nyilvánosságra a szervezet, és amely a hazai kormány, illetve a hazai hivatalok korrupcióellenes harcának hatékonysáAz OECD-tagországok között a korrupcióellenes harcban Szlovákia 2007- től a lista végén kullog. gát vizsgálta. Ebből kiderül, hogy az OECD-tagországok között Szlovákia az utolsó helyen szerepel, és a lista végéről 2007-től képtelen elmozdulni” - mutatott rá az ellenzéki képviselő. A felmérésben a hazai bíróságok, az ügyészség, a rendőrség és a különböző állami hivatalok működését vizsgálták meg. Szlovákia jelentősen alul marad a V4-es tagországokhoz képest, sőt még Görögország is megelőz bennünket. Remišová szerint a jelentésben felróják Szlovákiának, hogy rosszul menedzseli az államigazgatást, hogy az elkövetők gyakran érinthetetlenek, hogy alacsony a rájuk kiszabható büntetés, és hogy a legfelsőbb körökben elkövetett bűncselekmények nem kerülnek bíróság elé. (TASR, SITA, ie)
