Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-02 / 253. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 2. www.ujszo.com Az AXA Biztosító nem emel díjat Pozsony. Az AXA Biztosító nem tervezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjainak emelését. „Díjaink jelenlegi ügyfeleink számára nem változnak, figyelembe vesszük azonban, hogy az elmúlt időszakban okoztak-e balesetet vagy sem” - nyilatkozta Vladimír Belovié, az AXA cseh és szlovák piacért felelős ágazati igazgatója. A társaság a díjszabásnál a motor teljesítményét veszi figyelembe, 110 kilowatt felett pedig a tulajdonos életkora lesz a döntő tényező az ár meghatározásánál. (SITA) Feleslegesen terhelik a vállalkozókat Pozsony. A felesleges adminisztrációs terhek összesen 91,104 millió eurós többletkiadást jelentenek a hazai vállalkozóknak - derül ki a gazdasági tárca felméréséből, amely a vállalkozókra háruló terheket vizsgálta. A felmérés során megkérdezett több mint ezer vállalkozó válasza alapján összeállított elemzés szerint az indokolt adminisztrációs költségek 992,07 millió eurót vesznek ki a vállalkozók zsebéből. A társaságok szerint a legnagyobb tehernek az adók, a vámok és az illetékek számítanak, ami az adminisztratív költségek 45%-át teszi ki. Az egyéni vállalkozók számára a legnagyobb terhet a járulékok jelentik. A gazdasági tárca a felmérés tanulságait figyelembe véve szeretné csökkenteni a jövőben a vállalkozókra háruló adminisztratív terheket. (SITA) Kramplová már nem tagja a HZDS-nek Pozsony. Zdenka Kramplová volt földművelési miniszter a TA3 hírtelevíziónak tegnap megerősítette, a párt alapszabálya értelmében ő már nem tag. Az alapszabályt azzal sértette meg, hogy nem tájékoztatta a pártvezetést arról: Pozsony megyében megyei képviselőnek jelölteti magát. Arról, hogy más pártban folytatja-e politikai pályafutását, nem nyilatkozott. (TASR) Jövő évtől központilag ellenőrzik az eredetiséget Kevesebb lesz a diplomás csaló, vége a másolásnak Csak négy Corgoň ligás klub szerelte fel a rendszert, a többit - köztük a DAC-ot is - megbüntethetik Nem figyelik a lelátókat kamerák A szlovákiai stadionokban is szinte mindennapos a rendbontás (TASR-felvétel Pozsony. Úgy tűnik, még jó ideig randalírozhatnak a stadionokban a futballhu- ligánok anélkül, hogy minden lépésüket kamerák figyelnék. A klubok túlnyomó többsége ugyanis nem szerelte fel stadionjait kamerarendszerrel, holott ezt tegnaptól törvény úja elő. A rendőrségnek így továbbra is gondjai lesznek a törvényszegőkés rendbontók azonosításával. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy kamerák kellenek a stadionokba. Nem a rendőrségnek, hanem a kluboknak kell ezt beszerezniük, és a közrendet is a szervezőnek kell biztosítania. A rendőröket csak akkor kellene kivezényelni, ha történik valami” - vélekedik Stanislav Jankovič, az országos rendőrfőkapitány helyettese. Az első büntetéseket már a tegnapi nap után kiróhat) ák, hiszen a Corgoň Liga és a Slovnaft Extraliga néhány tegnapi mérkőzését - a vonatkozó jogszabály hatályosságának első napján - kamerák nélküli stadionokban játszották le. Egyelőre nem tudni, hogy megbüntetik-e a klubokat. A végső szankció az is lehet, hogy a város megtiltja a klubnak, hogy hazai mérkőzéseit saját stadionjában játssza. „Erre is lehetőség van, de mi nem tudjuk, hogyan reagálnak majd az érintett felek, müyen megoldást választanak. Mi csak a törvénymódosítás szakmai részét dolgoztuk ki” - áll a rendőrkapitányság hivatalos tájékoztatásában. A törvény értelmében minden, 2000-nél nagyobb befogadóképességű stadionban kötelező a kamerarendszer, egyelőre csak négyben van. „Egyes kluboknak ez komoly gondot okoz” - mondta Karol Belaník, a Ligás Klubok Uniójának elnöke. Ennek több oka is van, a leggyakoribb a pénzhiány. A törvénymódosítás közel egy éve lépett hatályba, a kamerarendszerre vonatkozó paragrafus viszont csak tegnap. A klubok azt állítják: csak nemrég közölték velük, hogy pontosan milyen kamerarendszerre van szükség. ,A paraméterek sokáig ismeretlenek voltak” - mondta Jozef Petrám, a HC Nitra menedzsere. Hasonlóan vélekedik Baráth Tibor is, a duna- szerdahelyi DAC biztonsági főnöke. ,A projekt előkészítésére egy kicsit hosszabb időre van szükség” - tette hozzá. Belaník szerint az unió már kidolgozott egyfajta támogatási programot, amely csökkentené a klubok ezzel összefüggő kiadásait. Egy stadion felszerelése ugyanis akár 265 550 euróba (8 mülió korona) is kerülhet. Egyelőre a kamerarendszerek csak papíron léteznek, a gyakorlatban nem, ez pedig csak a randa- lírozóknakjó. (dem, s) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Aki ebben az akadémiai évben fejezi be egyetemi tanulmányait, jobban teszi, ha eredeti diplomamunkát ad le. Csalni persze eddig sem volt szabad, de ha valaki mások kutatásait másolta le, jó esélye volt rá, hogy nem leplezik le. Az oktatásügyi minisztérium az elmúlt időszakban sokasodó visszaélések miatt döntött a szakdolgozatok eredetiségét központilag vizsgáló elektronikus rendszer beszerzése mellett. Ez viszont nem lesz olcsó mulatság - akár 215 ezer euróba is kerülhet. A szaktárcához tartozó Tudományos és Műszaki Információk Központja a napokban versenypályázatot hirdetett a rendszer beszerzésére. A közbeszerzési kiírás alapján a szervezet 198 és 215 ezer euró közötti végső árral számol. A tender elbírálásánál az egyetlen szempont a végső ár lesz - aki a legolcsóbban szállítja, az nyer. A diplomamunkák hamisítása a környező országokban sem ismeretlen, központi ellenőrzés általában máshol sincs. Néhány külföldi egyetemen viszont működik ellenőrző rendszer - ebben élenjáró volt a brünni Masaryk Egyetem. Évekkel ezelőtt a brünni intézmény a plágiumok leleplezése terén együttműködést ajánlott a hazai egyetemeknek, ezt akkor két intézmény használta ki: a Ko- menský Egyetem és a Közgazda- sági Egyetem az ellenőrzésre szánt munkákat egyenesen a morva fővárosba küldte. A most kiírt pályázat szerint a győztesnek komplex ellenőrző rendszert kell felszerelnie, emellett be is kell tanítania használatára a központ munkatársait. A hamisításon kapott diplomázó ügyében nem a rendszert üzemeltető minisztériumi központ jár el, az eredményről csak értesíti az egyetemet. Az egyetem dolga lesz megbüntetni a plágium leadóját. (MSz, s) Ismeretlen tettesek kibontották a puhái Tesco falát, és a butiksoron fosztogattak. Feltehetően egy ékszerboltot akartak kipakolni, de nem bírtak a széffel. Egy dohányboltból nemcsak cigarettát vittek el, hanem az elárusítónő ebédjét is, egy tál lefagyasztott székelygulyást. A Tesco Hipermarket részét riasztórendszer védi, ezért oda nem hatoltak be. (TASR-felvétel) A miniszter asszony kijelentette, Szlovákiában nincs szociális válság, ellenkezőleg, szociális béke honol Tomanová jövőre beígérte a 13. nyugdíjat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre parlamenti választási év lesz, Viera Tomanová szociális ügyi miniszter ennek megfelelően bejelentette, 2010 decemberében 13. nyugdíjat ad a kormány a jelenlegi karácsonyi nyugdíj-kiegészítés helyett. „Meggyőződésem, hogy a karácsonyi nyugdíjat jövőre 13. nyugdíjjá alakítjuk át” - mondta Tomanová a Szlovák Televízió tegnapi vitaműsorában. Vitapartnere, Július Brocka, a KDH alelnöke úgy véli, a karácsonyi nyugdíj nem rendszerszerű intézkedés. Tomanová azt mondta, ő is így gondolja, de a gazdasági válság idején nincs lehetőség arra, hogy a karácsonyi nyugdíj-kiegészítés helyett egy egész havi, 13. nyugdíjat fizessenek, de jövőre ez már lehetséges lesz. A miniszter asszony kijelentette, Szlovákiában nincs szociális válság, ellenkezőleg, szociális béke honol, semmiféle szociális elégedetlenkedés nem fenyeget. Július Brocka viszont úgy véli, a kormány rossz intézkedéseket fogad el, az egyik a minimálbér emelése. Brocka rámutatott, konkrét cégek jelezték, hogy több száz dolgozójuktól kénytelenek megválni a minimálbér 4,1 százalékos emelésével járó többletköltségeik miatt, a munkáltatók mintegy 20 ezer munkahely megszűnését jelzik, főleg a textiliparban, a mezőgazdaságban és a vegyiparban. Tomanová viszont azt állítja, egyetlen munkaadót sem juttat csődbe a 12 euróval magasabb minimálbér. A miniszter szerint a jelenlegi minimálbér olyan alacsony, hogy abból egy gyereket sem lehet eltartani, ezért fontos az emelése. Brocka viszont leszögezte, ha a munkáltató az utcára teszi alkalmazottját a megemelkedett bérköltségek miatt, akkor a kormány nemcsak nem éri el a célját, nem a foglalkoztatást növeli, hanem a munkanélküliséget. A munkanélküli-segély folyósításának meghosszabbításával kapcsolatban Brocka kifejtette, idén 130 ezren veszítették el munkájukat, velük szemben igazságtalan, hogy csak jövő januártól jár az eddiginél két hónappal tovább a munkanélküli-segély, hat hónap helyett nyolc hónapig. A KDH politikusa ugyancsak szociálisan igazságtalannak nevezte azt, hogy a gyermekgondozási segély a szülők egy csoportja számára csaknem 3000 koronával emelkedik, a többieknek semmivel. Brocka azzal vádolta a kormányt, hogy pazarol és lop. Tomanová ezt a kormány nevében kikérte, s felszólította a KDH politikusát, tegyen feljelentést, ha ilyenről tudomása van. (sán) Fizet a kormány, hogy a válság miatt elbocsátott alkalmazottak egy része visszakerüljön munkaadójához Sokszor a támogatás miatt rúgták ki a munkást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány a foglalkoztatási törvény módosítása alapján lényegében fizet azért, hogy a munkahelyükről a gazdasági válság miatt elbocsátott alkalmazottak egy része visszakerüljön munkaadójához. A módosított törvény alapján ugyanis ha a munkáltató fél év elteltével visszaveszi az elbocsátottat, igényelheti a 12 hónapig járó munkahelyteremtő támogatást. A válság miatt eddig elbocsátott mintegy 133 ezer személy egy részének tehát esélye van ilyen módon újra munkához jutni. Aki például május végén a gazdasági válság következményei miatt utcára került, annak fél év elteltével, azaz decemberben esélye van visszatérni a munkahelyére. A munkaköltségek mintegy felét ugyanis a munkahivatal a munkahelyteremtő támogatással megfizeti. Vagyis az elbocsátott személy újra munkába áll, a cég visszaszerzi szakképzett alkalmazottját, s még támogatást is kap azúj munkahely kialakítására. Persze ez sok visszaélésre adott alkalmat. A munkáltató szándékosan szüntetett meg munkahelyeket, majd ismét felvette az elbocsátott alkalmazottakat, és megkapta a támogatást. A minisztérium azzal próbálja ennek elejét venni, hogy fél évre növeli a „türelmi időt”. Vagyis a munkahelyteremtő támogatás nem jár akkor, ha a munkaadó fél éven belül veszi vissza az átszervezési okok miatt elbocsátott munkavállalót. Többször megtörtént ugyanis, hogy amunkáltató átszervezési okok miatt felmondott egy alkalmazottnak, majd hamarosan visszavette, és 12 hónapra munkahelyteremtő támogatást kapott. A törvénymódosítás alapján hat hónapnál korábban ez már nem lesz lehetséges. További változás, hogy a munkaadó akkor is megkaphatja a támogatást, ha olyan frissen végzett fiatalt (ennek számít 25 éves korig mindenki, akinek még nem volt állása) vesz fel, aki még nincs három hónapja a munkaügyi hivatal nyilvántartásában. Ha nem friss végzőst alkalmaz, marad az eddigi feltétel - ahhoz, hogy munkahelyteremtő támogatást kapjon, olyan személyt kell alkalmaznia, aki legalább három hónapja szerepel a nyilvántartásban. Ám a módosítás sem küszöböli ki az eseúeges visszaéléseket. Tomáš Malatinský, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) elnöke szerint főleg az építőiparban fordulhat elő, hogy a cég szándékosan elbocsátja alkalmazottait a téli időszakban, s áprilisban visszaveszi őket. További változás, hogy a középiskolát, egyetemet frissen elvégzőnek nem kell három hónapot a munkahivatal nyilvántartásában szerepelnie, hogy vállalkozásindító támogatást kapjon - decembertől a bejelentkezés után azonnal igényelheti. A kormány szerint még ebben az évben 500 új munkahely jöhet létre ennek a támogatásnak köszönhetően, jövőre pedig 3000. Reményei szerint a munkahelyteremtő támogatás feltételeinek módosítása még idén további 500 munkahelyet teremthet, jövőre 3500-at. (sán,pr,s)
