Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)
1995-05-10 / 107. szám, szerda
1995. május 10. RIPORT ÚJSZ Ó 9 I Mesterlövész a háztetőn Folyik a sajtókampány, amely arról hivatott meggyőzni a szlovák közvéleményt, hogy egy magára valamit is adó állam létezni sem tud alternatív oktatás nélkül; ez amolyan tartóoszlopa, gyámpillére, ezen áll vagy bukik jóléte, stabilitása, de még puszta egzisztencája is. Ki tudja, lehet,- hogy az unokáink máraztfogjáktanulniaz iskolában, hogy Csehszlovákia széthullását is az alternatív oktatás hiánya idézte elő. Az alternatív oktatás, persze, tisztán szakmai, pedagógiai kérdés. Érdekes módon azonban épp a szakmai oldala az, amelyről egyáltalán nem esik szó. Még egyetlen komoly, mélyreható elemzés, összehasonlító kimutatás sem látott napvilágot, amely kétségtelen előnyeit bizonyítaná, annál több a reváns-szándékot rosszul leplező hivatkozgatás a magyarországi szlovákság oktatásügyi helyzetére. Az oktatási minisztérium szakmai érvek felsorakoztatása helyett eleve eldöntött tényként kezeli az alternatív iskolák kérdését. A szlovák sajtót lapozgatva pedig néha már úgy tűnik, a szakmainál fontosabb az alternatív oktatás jogi vetülete. Aligha volt még a világon olyan oktatásügyi „újítás", amelyet a hatalom annyira igyekezett volna paragrafusokkal körülbástyázni, mint Szlovákiában az alternatív oktatást. Ezt szolgálta az 542/1990 sz. törvény módosítása és - többek között - ezt kívánja szolgálni az államnyelvről készülő, nyelvrendőrséggel fenyegető törvény is, amelynek tervezete kimondja: Szlovákia állami iskoláiban az oktatás az állam nyelvén alapszik. Érdekes kuriózum egy olyan oktatásügyi intézkedés, amelyet törvények parlamenti jóváhagyása előz meg. A paragrafusok úgy állják majd körül az alternatív iskolákat, mint kommandóalakulat a házat, ahol egy veszélyes bűnöző rejtőzik. Nincs menekvés, még a háztetőn is mesterlövész hasal. És persze a sajtókampányból nem hiányozhat a klasszikus szocialista örökség, a fenyegető felhang sem: „Aki nem beszéli az államnyelvet, kirekeszti magát a társadalomból. Ezt megakadályozandó, az állam integrációs tényezőként lép fel. Aki megkérdőjelezi, netán gyengíteni akarja ezt az integrációs politikát, az állam alapvető funkcióját támadja, tehát destabilizáló elem, és mint ilyen, büntethető." Még ha bizonyos szlovák körök dédelgetett álmát, a köztársaság védelméről szóló törvényt esetleg nem is sikerül tető alá hozni, akad majd paragrafus, amelyet az alternatív oktatás ellen tiltakozó magyarok ellen be lehet vetni. Paragrafus van elég, elvégre jogállamban élünk, minden törvényes keretek közt folyhat. Az persze, hogy jogilag bármi szentesíthető, elég, ha csak a zsidótörvényekre gondolunk, nem érv, ilyesmi csak destabilizáló elemek agyában fordulhat meg. Talán már erre is van paragrafus. A sajtókampányhoz hozzátartozik a tények célzatos szelektálása, ferdítése is. Úgy állítani be a kisebbséget, mintha eleve ellenségesen viszonyulna a többség nyelvéhez, úgy tüntetni föl a magyar iskolákat, mintha nem folyna kötelezően az első elemitől szlovák nyelvoktatás. A nemzetközi dokumentumok, nyugati oktatásügyi példák sajátosan egyéni értelmezése ugyancsak tág teret nyújt az alternatív oktatás propagálására. Teszik ezt jogászok is, mint Ján Gábor, a külügyminisztérium főosztályvezetője, aki maga is részt vett nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok kidolgozásában. Ő a következőket nyilatkozta a Slovenská republika c. napilapnak: „Ami az iskolákat illeti, az állami oktatásügy mindenütt a világon a hivatalos nyelven alapszik, a kisebbségi nyelv oktatása, vagy a kisebbségi nyelven való oktatás az állam lehetőségeinek keretein belül valósul meg, együtt a hivatalos nyelven való oktatással. Nálunk ez fordítva van. Vegyük a magyar oktatási nyelvű iskolákat - azokban következetesen az oktatás kizárólag a magyar nyelven alapszik, és az oktatást az állam biztosítja." Nos, nemzetközi kisebbségvédelmi (!) dokumentumok kidolgozásában érdemeket szerzett szakember részéről egy ilyen állítás nem lehet tévedés. Ján Gábor célzatosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az állami oktatás a világon mindenütt a hivatalos nyelven alapszik. Nehezen hihető ugyanis, hogy nem ismeri a belgiumi, dániai és a dél-tiroli németek, vagy a finnországi svédek oktatásügyi helyzetét, akik állami iskoláikban ugyanúgy anyanyelvükön tanulnak minden tantárgyat, kivéve a többség nyelvét, mint a Szlovákiái magyar oktatási nyelvű állami iskolák tanulói. A különbség csupán annyi, hogy az ottani többségnek eszébe sem jut gaz dasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb fontos problémáinak megoldása elé helyezve arra pazarolni az energiáit, hogy jogi kibúvókat és érveket keressen ezen állapot megszüntetésére. Ján Gábor különös „feledékenységét" a felsorolt pozitív példák elenyésző mennyiségével indokolhatja. Tény, hogy a többségi szemlélet, amely a kisebbséget púpnak érzi a hátán és mindent megtesz asszimilálásáért, évszázadok óta szinte semmit sem változott. S mivel alig van Európában ország, amelynek ne lenne kisebbsége (számuk mindössze öt), nem csoda, hogy a nemzetközi „kisebbségvédelmi" dokumentumokba egymással versengve iktatják be a kidolgozó felek az olyan kibúvó formulákat, mint például „az adott ország lehetőségeinek és jogrendjének megfelelően", amelyek végeredményben az illető többség kényekedvére szolgáltatják ki a kisebbséget. Erre a statikus és etnocentrikus szemléletre jellemző, hogy az integráció szót asszimiláció jelentéssel használja, miközben az integrációt csakis a kisebbségre nézve tartja kötelezőnek, s kisebbségi oktatásügyi politikájában a gyermekek számára pszichológiai, nyelvészeti, pedagógiai és szociológiai szempontból előnyösebb megoldást az anyanyelvű oktatást - politikai érvekkel utasítja el. Lehet, hogy ezen a területen is évszázadok kellenek majd a szemléletváltáshoz, mint az emberi egyenjogúság, a rabszolgatartás, a jobbágyság vagy akár a heliocentrikus szemlélet kérdésében. Pedig a dolog teljesen egyszerű: aki nem érzi magát veszélyeztetettnek, az másokra nézve sem veszélyes. Aki azonban veszélyeztetettnek érzi magát, az előbb-utóbb kiszámíthatatlanná válik, ha ugyan nem agresszívvá. Mindenesetre védekezik. Lehet, hogy az etnocentrikus Ján Gáborokat nemzetközi dokumentumai kidolgozásában részeltető Európa Tanács majd akkor kap észbe, és kezdi foltozgatni gondosan gyártott kisebbségvédelmi joghézagait, amikor már késő lesz. Kisebbségek ugyanis vannak és lesznek. Elég, ha csak a Szovjetunió felbomlása következtében kisebbségivé vált több millió oroszra gondolunk... VOJTEK KATALIN Rozsnyó - elbocsátások után A magyar pedagógusok országos találkozóján mesterségesen kreált rozsnyói incidens és az azt követő megtorló intézkedések után felkerestük azokat, akiken „csattant az ostor". Tóth Sándor, a rozsnyói magyar tannyelvű alapiskola törvényellenesen leváltott igazgatója április 19-től teljes óraszámmal tanít az iskolában. Annak irányítását - megbízott vezetőként - Bareán Lászlóné igazgatóhelyettes végzi, miután az iskolatanács és a szülői szövetség vezetői április 24-én közölték Ján Leškóval, a rozsnyói tanügyi hivatal igazgatójával, hogy az iskolaigazgatói posztra sem a rozsnyói tantestületből, sem máshonnan érkező személyt nem támogatnak. Tóth Sándor 1995. május 4-én kapta kézhez a rozsnyói tanügyi hivatal igazgatója által aláírásra küldött szerződést, amelyet Ján Leško úgy fogalmazott meg, mintha az április 3-iki törvénytelen elbocsájtás közös megegyezés eredményeként jött volna létre. Árvay Istvánné, a tanügyi hivatal óvodákért felelős dolgozója május elejétől a rozsnyói déli lakótelep óvodájába nyert besorolást, azzal a nagylelkű engedménnyel, hogy heti egy napot a hivatalban tölthet, mint az óvodák módszertanosa. Árvayné elbocsájtása ellen egy Ján Leškónak címzett petícióban a járás 28 óvónője tiltakozott. A megtorlás nem kerülte el Erika Jančovičovát, a járási pedagógiai módszertani központ igazgatóját sem. Ő semmilyen engedményben nem részesült, Leško úr már be is ültette helyébe egyik emberét. v Leško úr, úgy látszik, nem vállalja a döntéseivel való szembesülést. Nem jelent meg a falujában azon a rendkívüli önkormányzati ülésen, amelyet a krasznahorkaváraljai szülők kérésére a helyi képviselőcsoport hívott össze április 20-án. Nem jelentek meg a Demokratikus Baloldal Pártja - melynek Ján Leško is tagja - helyi képviselőcsportjának többi tagiai sem, meghiúsítva a tanácskozást. Maguk helyett egy terjedelmes, a tényeket félremagyarázni igyekvő, üres szólamokkal teli levelet küldtek. Mint Krasznahorkaváralja polgármesterétől megtudtuk, a törvénnyel ellentétben a rendkívüli ülést nem ismételték meg, de május 12-re összehívták az önkormányzat soros ülését. AMBRUS FERENC MÁSOK ÍRTÁK Törvényes kereteket meghaladó követelések Interjú Marián Kapustával, az oktatási minisztérium titkárságának vezetőjével • Hogyan viszonyul a komáromi nagygyűlés követeléseihez? Ezt az akcót úgy tekintem, mint a magyar politikai pártok által egyértelműen képviselt politika folytatását. A komáromi nagygyűlés résztvevői által elfogadott nyilatkozat is világosan magán viseli ezen képviselők pecsétjét. Már maga az elfogadott dokumentum neve is magáért beszél: a szlovákiai magyarság művelődési nagygyűlésének állásfoglalása. Sidó Zoltán, a nagygyűlés szervezője inkorrekt módon támadja minisztériumunk vezetőségét, ám érvei inkább az egészségügyi szakembereket késztethetik elgondolkodásra. • Az emiitett állásfoglalás május 15-ét jelöli meg a követelések teljesítésének határidejeként. Közülük sok épp az oktatási minisztériumot érinti. A minisztérium visszautasít mindenfajta nyomást a nagygyűlés résztvevőinek részéről, mivel azok a pontok, amelyeknek május 15-ig való teljesítését követelik, nem alapulnak az egész problémakör megfelelő ismeretén. A követelések között szerepel pl. magyar kar kialakítása a nyitrai egyetemen, úgyszintén a magyar közösség területi választott testületének létrehozása. Joggal tesszük fel a kérdést: mi is valójában ez a választott testület? Bárhogy is nézzük ezeket a követeléseket, úgy tűnik nekem, hogy ez a területi autonómia kialakítására irányuló világos kísérlet. Ami azonban a legsúlyosabb, a nyilatkozat szövege túllépte a törvényesség kereteit, és bűnvádi eljárás indítható. Az, hogy a nagygyűlés végén a magyar himnuszt énekelték, csupán kiegészíti a nagygyűlésről alkotott képet. • Hogyan reagál a minisztérium a polgári engedetlenség kilátásba helyezésére? Duray ennek egyik példájaként a gyermekeknek a tanításról való hiányzását említette. - A minisztérium ebben az esetben is következetesen betartja, a megfelelő jogi normákat. Azt hiszem, a rozsnyói ügyhöz hasonló példák senkiben sem hagytak kétséget afelől, hogy a minisztérium nagyon erélyesen fog fellépni a munkafegyelem megsértésének bármely esetében. A Duray típusú politikusok is meggyőződhetnek arról, hogy itt az államhatalom erélyesen fogja védelmezni az államalkotó nemzet jogait. • Melyek azok a követelések, amelyek esetében ön szerint számításba jöhet a kompromisszumos megoldás lehetősége? - Az alternatív oktatás kérdésében nem szándékszunk engedni, mivel benne foglaltatik a kormányprogramban. De párbeszédre mindig volt itt lehetőség. Az oktatási minisztérium kéznyújtása azonban mindeddig nem talált teljes elfogadásra. ROBERT ČULEN Nový čas, 1995. 4. 26. * * * A fordító megjegyzése: Marián Kapusta tájékozottságára jellemző, hogy a Nyitrai Pedagógiai Főiskoláról mint egyetemről beszél. Nem mintha a többi stimmelne. Kivéve persze a minisztérium konfliktust szító harciasságára utaló mondatokat. Pedagógusnyár '95 1. Komárom, 1995. július 3-7. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program Kódszám 01 02 03 04 05 Program NYIK NYIK NYIK NYIK ÉKP Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 2. Rimaszombat, 1995. július 3-7. Óvodapedagógia Komplex Tolnai-módszer Kódszám Program Évfolyam 06 Óvodaped. óvónők 07 Tolnai-m. 1. 08 Tolnai-m. 2. 09 Tolnai-m. 3. 10 Tolnai-m. 4. 3. Kassa, 1995. július 3-7. Kódszám Program Évfolyam 11 Magyar nyelv és irodalom középiskola 112 Szlovák nyelv és irodalom középiskola 113 Mérnöktanár-továbbképzés szakiskolák 14 Számítástechnika 1. (alapfok, kezdőknek) nincs meghat. 15 Számítástechnika II. (T602 részletesen, Windows) nincs meghat. 16 Számítástechnika III. (AUTOCAD, ORCÁD) nincs meghat. 4. Deáki, 1995. július 9-15. Kódszám Program 17 Tanulási eredménymérés 18 Hatékony iskolavezető - hatékony iskola 19 Pedagógiai program készítése Kódszám Tantárgy, program Helyszín ELTE TFK, Budapest 52 magyar nyelv aug. 28. -szept. 1. 22 1-4. évf. tanítók Kirujfürdő Berzsenyi D„ 23 Magyar nyelv és irodalom Csíkszereda Szombathely 53 magy. ny. + irod. júl. 9-15. 24 Francia nyelv Arad J PTE BTK, Pécs 54 történelem aug. 4-15. 25 Matematika Sepsiszentgyörgy J PTE TTK, Pécs 55 földrajz aug. 4-15. 26 Fizika Sepsiszentgyörgy Bárczi G. Gyógyped., 27 Kémia Sepsiszentgyörgy Budapest 58 gyógypedagógia aug. 20-27. 28 Informatika Sepsiszentgyörgy Körösi Cs. S. TKF, 29 Történelem Nagyvárad Békéscsaba 59 magy. ny. + irod. jún. 23. - júl. 2. 30 Földrajz Nagyvárad 60 ped. pszichol. jún. 23. - júl. 2. 31 Biológia Szováta 61 informatika jún. 23. - júl. 2. 32 Lélektan Gyergyószentmiklós 62 művészeti nev. jún. 23. - júl. 2. 33 Műszaki szaknyelv Szentegyháza 63 történelem jún. 23. - júl. 2. 34 Osztályfőnöki tanfolyam Csíkszereda 2. Magyar Környezetvédelmi Egyesület Környezettudományi Ok35 Ének-zene Székelyudvarhely tatóbázisa, Mátrafüred 1995. június 30. - július 8. 36 Rajz Szováta A program témái: neveléselmélet, magyar nyelv és irodalom, törté37 Testnevelés Csíkszereda nelem, környezetvédelem természetismeret, terepgyakorlat, csilMegjegyzés: Elegendő jelentkező esetén az utazás közösen, autóbusszal is lehetséges. C. MAGYARORSZÁGI TOVÁBBKÉPZÉSEK 1. A tanító- és tanárképző főiskolák és egyetemek által szervezett továbbképzések Intézmény Óvóképző FI, Hajdúböszörmény Óvóképző FI, Sopron Comenius TKF, Sárospatak Apáczai Cs. J. r Győr Kölcsey F. TKF, Debrecen Juhász Gy. TKF, Szeged Bessenyei Gy. TKF, Nyíregyháza 20 A tankönyvírás elméleti kérdései és gyakorlati lépései 21 A tanári hatékonyság fejlesztése (Gordon-féle T.E.T. tréning) B. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA, ERDÉLY Időpont: 1995. július 17-23. Kód Szak Időpont 38 óvóped. aug. 20. - szept. 2 39 óvóped. aug. 24-31. 40 tanító jún. 12-17. 41 tanító aug. 21-26. 42 tanító aug. 23-29. 43 magyar nyelv júl. 4-7. 44 biológia aug. 21-25. 45 ének aug. 21-25. 46 rajz aug. 21-25. 47 kémia aug. 21-25. 48 testnevelés aug. 21-25. 49 fizika aug. 21-25. 50 világirodalom aug. 21-25. 51 tanító (1-4.) aug. 21-25. lagászat, oktatástematikai - módszertani ajánlások. Óvodapedagógusok, tanítók és tanárok részére ajánljuk. A rendezvény kódszáma: 71 Minden esetben a résztvevő az útiköltségét fizeti, egyébként a teljes ellátást a szervezők biztosítják. Az SZMPSZ Országos Választmánya 1995. február 11-i ülésén a nyári továbbképzések részvételi díját - egységesen, minden rendezvényre - 200 Sk összegben határozta meg a Szövetség tagjai részére, a többi pedagógus 400 Sk-t fizet. Az így befolyt összeget hazai nyári egyetemeink kiadásainak fedezésére használjuk fel. A részvételi díjat csak a jelentkezés elfogadása után, a központi iroda által küldött postai utalványon kell befizetni. A jelentkezők kiválasztásának két legfontosabb szempontja a beérkezés sorrendje és az SZMPSZ-tagság. Bővebb felvilágosítást a 0819 4076-os telefonszámon nyújtunk. A jelentkezés módja: Az egyes programokra a központi iroda által kiadott „Pedagógusnyár '95" elnevezésű jelentkezési lapon lehet jelentkezni, amely a központi irodában és a területi elnököknél szerezhető be, és szabadon fénymásolható. Jelentkezési határidő: 1995. május 25. A jelentkezési lapokat az alábbi címre kell küldeni: SZMPSZ Központi Irodája, P. 0. BOX 100 Komárno 945 01 Hazai rendezvényeink közül csak azokat a programokat indítjuk, amelyekre elegendő jelentkező lesz. Ezén kérjük a kollégákat, időben jelentkezzenek.