Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-27 / 123. szám, péntek

A moszkvai csúcs előtt Az amerikai szenátusban elhárultak az akadályok a rakétaszerzödés ratifikálásának útjából (ČSTK) - Ronald Reagan ameri­kai elnököt, aki tegnap hajnalban érkezett Helsinkibe, a repülőtéren Mauno Koivisto finn államfő fogad­ta. Az amerikai elnök most tesz első ízben hivatalos látogatást Finnor­szágban (az 1975-ös helsinki konfe­renciát kivéve). Reagan háromna­pos ott-tartózkodásának célja első­sorban az, hogy akklimatizálódjon, alkalmazkodjon az európai időszá­mításhoz. Holnap beszédet mond a Finlandia palotában, ahol tizenhá­rom évvel ezelőtt aláírták a helsinki Záróokmányt. Reagan vasárnap reggel utazik Moszkvába, a negyedik találkozójá­ra Mihail Gorbacsovval. A washingtoni csúcstalálkozó óta eltelt fél év sem halványította el az amerikai közvélemény körében a „Gorbacsov-effektust“. A szovjet vezető csaknem olyan népszerű az Egyesült Államokban, mint maga Reagan elnök, bár az amerikaiak még mindig nem tudnak elfogulatla­nul tekinteni a Szovjetunióra - írta tegnap Bertrand Bollenbach, az AFP washingtoni tudósítója. Nemrégiben tették közzé egy or­szágos közvéleménykutatás ered­ményeit. A megkérdezettek 54 szá­zaléka nyilatkozott elismerően Gor- bacsovról, Reaganról pedig 59 szá­zalék mondott kedvező véleményt. Az iskolázottabb rétegek körében ez az arány megfordult: 71 százalék Gorbacsovról nyilatkozott kedvező­en, Reaganról pedig csak 62. A tudó­sító ezzel kapcsolatban megjegyzi, a történelemben még nem volt rá példa, hogy az amerikaiak ilyen véle­ményt mondjanak egy olyan politi­kusról, aki egy olyan_ország élén áll, amelyet az USA-ban eredendően ellenségnek tartanak. S bár a Szovjetunióról - legfelsőbb vezető­jének köszönhetően - az amerikai közvélemény szemében kedvezően változik a kép, a többség azonban még mindig bizalmatlan Moszkvával szemben. Az AFP tudósítója a továb­biakban megállapítja: nyilvánvalóan szintén a ,,Gorbacsov-effektusnak“ köszönhető, hogy az utóbbi közvéle­ménykutatások szerint az amerikai­ak már nem a szovjet katonai erőt tartják az első számú veszélynek, hanem a kábítószert és Japán gaz­dasági hatalmát. Úgy tűnik, a decemberi rakéta­szerződés ratifikálásának útjából el­hárultak az akadályok. Jesse Helms, a legkonzervatívabb hon­atyák egyik vezetője, akinek orosz­lánrésze volt abban, hogy eddig hú­zódott a vita, szerdán nyilvánosan beismerte, hogy vereséget szenve­dett. Richard Lugar republikánus szenátor szerdán bejelentette, sike­rült megakadályozni Helmséknek azt a javaslatát, hogy a szenátus ne közvetlenül a szerződés ratifikálásá­ról szavazzon, hanem csak egy köz­vetett dokumentumot fogadjon el, amelyet a ratifikálásról hozott hatá­rozatnak neveztek volna. Az egész vita egy kompromisszumos megol­dást hozott: a konzervatívoknak a szerződéssel kapcsolatos kifogá­sait diplomáciai jegyzék formájában juttatják el a szovjet félhez. Reagan elnök még szerdán, Hel­sinkibe való elutazása előtt megbíz­ta Howard Bakert, a Fehér Ház személyzeti főnökét, hogy távol lété­ben ő biztosítsa a szerződés jóváha­gyását a szenátusban úgy, hogy a ratifikálási okmányt még a csúcs- találkozó kezdete előtt kézhez kap­hassa. Washingtonban általános az a vélemény, hogy miután Helmsék vereséget szenvedtek, a szenátus még a mai nap folyamán, vagy leg­később holnap törvényerőre emeli a szovjet-amerikai szerződést. Noriega nem engedett Shultz nyomásának (ČSTK) - Az Egyesült Államok megszüntette a tárgyalásokat Ma­nuel Noriega tábornoknak, a pana­mai fegyveres erők főparancsnoká­nak a lemondásáról és hazahívta Panamából különleges megbízatású követét, Michael Kozákot. Ezt Wa­shingtonban szerdán közölte Geor­ge Shultz amerikai külügyminiszter, aki egyébként a „panamai ügy“ mi­att nem indult útnak Reagan elnök­kel Helsinkibe (csak tegnap érkezett meg a finn fővárosba). Shultz szerint az USA felajánlotta Noriega tábor­Folytatódik az AESZ csúcskonferenciája Közzétették a szervezet programdokumentumát (ČSTK) - Az Afrikai Egységszer­vezet megalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából szerdán Addisz Abe­bában a szervezet elnöke, Kenneth Kaunda zambiai államfő beszédé­ben rámutatott: Afrikának összes erőforrásait mozgósítani kell, hogy folytathassa a gyarmatosítás és az apartheid elleni harcot, mindaddig, amíg teljesen szabad nem lesz, nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is. Az ünnepi gyűlésen 50 tagország küldöttségei vettek részt, közülük 31-nek az élén álltak állam- és kormányfők. Kaunda a továbbiakban arról be­szélt, hogy a súlyos gazdasági vál­ság Afrikában veszélyezteti azokat a sikereket, amelyeket a földrész országai a függetlenség éveiben ér­Líbia javítja kapcsolatait Csáddal (ČSTK) - Moamer Kadhafi legfel­sőbb líbiai vezető szerdán kijelentet­te: országa elismeri Hisszen Habré csádi elnök rendszerét, és segít megoldani a belső konfliktusokat. Ezt a JANA líbiai hírügynökség kö­zölte. Az afrikai országok nagykövetei­nek találkozóján Kadhafi javaslatot tett Habré államfőnek és ellenfelé­nek Gukuni Veddeinek, hogy talál­kozzanak Tripoliban, ahol tárgyalá­sokat folytatnának a nemzeti meg­békélésről. Elmondta továbbá: véget akar vetni a Líbia és Csád közötti konfliktusnak, valamint rendezni akarja a kapcsolatokat a szomszé­dos országgal. A diplomaták találkozójára az Ad­disz Abebában megtartott AESZ- csúcs alkalmából került sor. tek el. Az afrikai államok fejlődését jelentős mértékben hátráltatja füg­gőségük a volt gyarmatosítóktól. A kapitalista hatalmak Afrikára még mindig csak mint nyersanyagforrás­ra tekintenek. Ide Oumarou, az AESZ főtitkára arról beszélt, hogy a szervezetnek az elmúlt huszonöt esztendő alatt nagyon sok alkalommal kellett fog­lalkoznia a tagországok közötti konf­liktusokkal. Ezért az AESZ egyik legfontosabb feladatának a problé­mák békés úton történő megoldását tartja, mivel szolidaritás nélkül nincs haladás. Mengisztu Haile Mariam etióp államfő azt hangsúlyozta, hogy csak az egység erősítésével lehet végle­gesen kiirtani Afrikában a gyarmato­sítás és a rasszizmus maradványait. A szerdai ünnepi gyűlés végén a résztvevők közös nyilatkozatot fo­gadtak el az AESZ céljairól és fel­adatairól. Ez lényegében az elkövet­kező két évtizedre szóló programdo­kumentumnak felel meg. Az ok­mányban a tagországok megerősí­tik, támogatják az általános és teljes leszerelés gondolatát. Hangsúlyoz­ták, hogy szoros összefüggés van a leszerelés és a fejlődés között, s felszólítottak a leszerelési folyamat kibontakoztatására. Az afrikai orszá­gok határozottan síkraszállnak az apartheidrezsim felszámolásáért Dél-Afrikában. Ennek érdekében felhívták a nemzetek közösségét, hozzanak kötelező érvényű és haté­kony szankciókat a pretoriai rezsim ellen. A dokumentum élesen elítéli Dél-Afrika és Izrael veszélyes nukle­áris együttműködését. A szerdai ünnepi ülést követően csütörtökön kezdődött meg az AESZ állam- és kormányfőinek hagyomá­nyos évi konferenciája. A nyitóülé­sen Mengisztu Haile Mariam etióp államfő mondott beszédet. Vietnam még az idén kivonja csapatainak felét Kambodzsából (ČSTK) - Tran Quang Co viet­nami külügyminiszter-helyettes teg­nap hanoi sajtóértekezletén hivata­losan bejelentette: Vietnam az idei év végéig 50 ezer önkéntest von ki Kambodzsából, vagyis a jelenleg Kambodzsában állomásozó csapa­tainak a felét. Ezenkívül felszámolja az ottani hadseregparancsnokságot, s csapatait 30 kilométerre vissza­vonja a kambodzsai-thaiföldi ha­tártól. Ezt a döntést a vietnami és a kambodzsai kormány közötti meg­állapodás alapján hozták, amely egyben igazolja a kambodzsai fegy­veres erők növekvő erejét, védelmi képességeit. A vietnami önkéntesek teljes kivonulását a terv szerint 1990-ben hajtják végre. noknak, visszavonják az ellene fel­hozott vádakat (Washington szerint a tábornoknak köze van az Egyesült Államokba irányuló kábítószer- csempészethez), ha lemond és el­hagyja az országot. A hadsereg fő- parancsnoka nem fogadta el ezeket a feltételeket. Shultz kijelentette, az USA nem folytatja a tárgyalásokat és vissza­vonja Noriegának tett ajánlatát is. Arra a kérdésre, vajon fontolgatják-e Washingtonban a katonai interven­ciót, a miniszter nem válaszolt. Noriega tábornok szóvivője az amerikai képviselőkkel folytatott - nagyrészt kulisszák mögötti - tár­gyalásokat csapdának nevezte, amelynek célja, hogy a washingtoni külügyminisztérium magához ragad­ja a kezdeményezést. A panamai kormány szóvivője azt a véleményét hangoztatta, hogy az USA nem tud­ta nyomással elérni szándékait, és ezért most meghamisítja a történte­ket. A panamai fél kizárólag azért vett részt a tárgyalásokon, hogy elérje az amerikai gazdasági korlá­tozó intézkedések és a katonai fe­nyegetés megszüntetését. Rakétakísérlet (ČSTK) - Az Egyesült Államok újabb kísérletet hajtott végre a tengeralattjáróra telepített Trident 2 interkontinentális bal­lisztikus rakétával. A rakétát a Florida állambeli Cape Canaveral kísérleti telep­ről lőtték ki. A 24 millió dollár értékű, 10-12 önálló­an célba juttatható töltettel ellátott Tri­dent 2 rakétákat az Ohio típusú tengera­lattjárókon helyezik el. Az amerikai hadi- tegerészet még 8 kísérletet kíván végre­hajtani a lőtéren és tizet közvetlenül a ten­geralattjárók fedélzetéről. xxx A csendes-óceáni Mururoa korallszige- ten Franciaország csütörtökön újabb nuk­leáris kísérletet hajtott végre - közölte az AFP hírügynökség új-zélandi szeizmoló- gusokra hivatkozva. A 80 kilotonna erős­ségű robbanás 1985 óta a legnagyobb volt. Magyarország Korszakváltás a reform jegyében A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete, amelyre a gazdasági és politikai szükség diktálta bonyolult körülmények közt az elmúlt napokban került sor Buda­pesten, kétségtelenül teljesítette fel­adatát és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Egyrészt azért, mert a nyílt, alkotó és felelős vita után elfogadott állásfoglalásában átfogó társadalomépítő programot adott, másrészt pedig azért, mert a párt legfelsőbb testületeiben végrehajtott változásokkal olyan vezető szerve­ket választott, amelyek személyi összetételüknél fogva szavatolják, hogy a dokumentumban rögzített igényes tennivalókat a párt az 1990- ben esedékes XIV. kongresszusig meg is fogja valósítani. A háromnapos tanácskozás résztvevői reálisan értékelték a múlt eredményeit, s ugyanakkor őszintén és bírálóan, segítő szándékkal rá­mutattak a hiányosságokra, visszás­ságokra is. Magyarország jelenlegi problémáinak és ellentmondásai­nak, a társadalomban felgyülemlett feszültségeknek a gyökereit kutatva megállapították, hogy ezeket nem­csak a nagy társadalmi folyamato­kat, széles körű reformokat minden­koron kísérő, zavaró, előre kiszámít­hatatlan negatív jelenségek felszín­re kerülésében vagy felerősödésé­ben, hanem elsősorban az elmúlt évek párt- és állami vezetése téves helyzetértékelésében, stratégiai és koncepciózus hibáiban kell keresni. Ugyanakkor az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus, amely a minden ezzel összefüggő bel- és külpolitikai nehézség ellenére is a hetvenes évek folyamán az ország fejlődésének felgyorsulását és a nép életszínvonalának látványos emel­kedését eredményezte, a nyolcva­nas évek elejére már kifulladt, elve­szítette dinamizmusát, s gyakorlati­lag kimerítette lehetőségeit. Bár már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy ezen az úton továbblépni csak a politikai intézményrendszer gyö­keres átalakításával, s annak fő láncszeme: a párt társadalomban betöltött szerepének átértékelésé­vel, az adott helyzetnek megfelelő korszerű értelmezésével lehet. Az erről szóló elvi döntés csupán tavaly született meg. A késésnek termé­szetesen ára volt: növekvő külföldi adósság,. csökkenő életszínvonal, romló társadalmi közérzet. A mosta­ni pártértekezlet vitathatatlan érde­me, hogy végérvényesen lezárta ezt a korszakot (sikerei és hiányosságai átfogó, tudományos elemzésére kü­lönbizottság létesül a közeljövőben), tisztázta a mai helyzetet, a legfonto­sabb tennivalókat, s a jövőt illetően pedig megfogalmazta: a pártban egységre, a politikában nyílt kiállás­ra, az országban széles összefo­gásra, a mindennapi alkotó munká­ban pedig helytállásra van szükség. Az új korszakban alapkövetelmény kell hogy legyen a reform magasabb szintű, a politikai intézményrend­szert érintő átfogó és következetes folytatása, a társadalmi demokrácia és a szocialista pluralizmus, az ál­lampolgári és a kollektív jogok bőví­tése, elmélyítése, az egész magyar társadalom megújulása, az új köz- megegyezés kialakítása. Ami az MSZMP-t illeti: az eddigi gyakran adminisztratív és kormányzati mód­szerek helyett elvi, politikai és moz­galmi módon kíván hatni az állami és a társadalmi élet minden területé­re, s fokozottan figyelembe kívánja venni a kisebbség véleményét is. A korszakváltás másik félreérthe­tetlen jele a párt vezető testületeinek nagymértékű átszervezésé, meg­újulása. Kádár Jánost 32 év után Grósz Károly váltotta fel az MSZMP főtitkárának tisztségében. A 76 éves volt főtitkárt érdemei elismeréséül pártelnöknek választották meg. Bár az új tisztségben hatásköre és fel­adatai egyelőre még nincsenek pon­tosan kijelölve, s nem tagja a politi­kai bizottságnak sem, annak ülésein azonban részt vehet és a vezetés­ben továbbra is számítanak tapasz­talataira, véleményére, főleg a nem­zetközi kérdésekben. Az új főtitkár, az 58 éves Grósz Károly, tavaly június óta a magyar kormány elnö­keként céltudatos tevékenységével, dinamikus és határozott munkastílu­sával, nyíltságával hívta fel magára a hazai és a nemzetközi közvéle­mény figyelmét. Főtitkárrá választá­sa után kijelentette, hogy eddigi mi­niszterelnöki funkcióját csak kb. az idei év végéig kívánja megtartani, míg befejezi a testület folyamatban levő átszervezését, hogy utódjára egy konszolidált, jól működő kor­mányt hagyjon. A politikai bizottság a korábbi 13 helyett most 11 tagú, ebből öten régi tagok. Figyelemre méltó, sokatmondó a magyar reform egyik kezdeményezőjének Nyers Rezsőnek újbóli bekerülése a testü­letbe, akárcsak az, hogy beválasz­tották Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront vezetőjét is. Mindez a párt­vezetőségnek és az egész pártnak a reform folytatása melletti szilárd eltökéltségére vall. A politikailag és közgazdaságilag tapasztalt szemé­lyekkel gyarapodott testület átlag- életkora valamivel 53 év alatt van, s mintegy tíz évvel alacsonyabb, mint a konferencia előtt. A komoly feladatok megoldásához szükséges, a párttagság és a közvélemény ré­széről már korábban igényelt fiatalí­tás tehát most megtörtént. A jelek arra vallanak, hogy a szavak, az útkeresés, a programkitűzés idősza­ka befejeződött, s elérkezett a fele­lős, nehéz munka, a tettek ideje. Kiindulópontul a tavalyi párt- és kor­mányprogramok, valamint a mostani értekezlet által elfogadott állásfogla­lás szolgálnak. A nagyszabású tár­sadalmi és gazdasági megújulási program megvalósításához nemzet­közi szinten kedvező feltételeket a Szovjetunióban és a más szocia­lista országokban folyó átalakítás biztosít. A fordulat, reform, megújulás kife­jezések jegyében lezajlott magyar pártkonferencia döntései történelmi jelentőségűek, s megvalósításuk az adott helyzetben reálisnak látszik. Magyarország újra nagyot lépett a reformok útján. KOKES JÁNOS Mégis Managuában folytatják a tárgyalásokat A kormány időrendi tervet dolgozott ki (ČSTK) - A nicaraguai fegyveres ellenzék vezetői szerdán Managuá- ba érkeztek, ahol a tervek szerint tegnap kellett volna megkezdeniük a tárgyalásokat a nicaraguai kor­mány képviselőivel a tartós túzszú- netről. A kontrák eredetileg azt kö­vetelték, hogy a tárgyalások újabb fordulóját a határ menti Sapoa tarto­mányban tartsák. Ez azonban ellen­tétben állt volna a március 23-i meg­állapodással, mely szerint a tárgya­lások színhelye Managua lesz. Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes managuai sajtóértekezletén közölte, a két kül­döttség tárgyalásain most a fegyve­res csoportoknak a kijelölt zónákba történő összevonásáról, e zónák igazgatásáról és az ellenforradalmá­roknak szánt humanitárius segítség­ről, továbbá az elhurcolt személyek sorsáról és a jelenleg érvényben levő ideiglenes tűzszünet újabb meghosszabbításáról lesz szó. Különösen nagy figyelmet fognak fordítani az amerikai ún. humanitári­us segítségnek. Managua kitart amellett, hogy a segélyek semleges szervezetek többek között a Nem­zetközi Vöröskereszt közvetítésével jussanak el az ellenforradalmárok­hoz. Az ellenzék ezt eddig elutasí­totta. A miniszterhelyettes elmondta, hogy ismét a kontrák vezetői elé terjesztik azt az ötpontos tervet, amely alapján olyan politikai kérdé­sekről tárgyalhatnak a felek, mint a központi és a helyi szervekbe történő választások, az egyes politi­kai erók részvétele a parlament te­vékenységében és a vegyes gazda­ság működése. Victor Hugo Tinoco elmondta, a kormány egy hónapot felölelő időrendi tervet dolgozott ki, amely szerint az ellenforradalmárok szeptember 1-ig fokozatosan be­kapcsolódhatnak az ország politikai életébe. Managua ezzel a tervvel a fegyveres ellenzék igényeinek tett eleget, ugyanis garanciákat ad arra, hogy nem esik bántódásuk, s azt követően, hogy leteszik a fegyvert, részt vehetnek a politikai életben. A kormány és a kontrák egybe­hangzó véleménye szerint Nicara­guában a harcok szeptemberben végleg befejeződhetnének.

Next

/
Thumbnails
Contents