Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-12 / 136. szám, csütörtök
Közlemény a budapesti tanácskozásról (Folytatás az 1. oldalról) I. Az ülés résztvevői komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásának következményeként, az Egyesült Államok és a NATO lépéseivel kapcsolatban kialakult feszült világhelyzet miatt. Az Egyesült Államok és a NATO nem hajlandó a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való kiterjesztése megakadályozásának, a nukleáris kísérletek beszüntetésének útjára lépni. Kitérnek a konstruktív válasz elől az olyan nagy jelentőségű kezdeményezésre, mint a Szovjetunió által a tömegpusztító fegyverek huszadik század végéig történő teljes megsemmisítésére javasolt program. Folytatódik az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítése, szaporodnak az imperialista erőpolitika és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás megnyilvánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, amelyeket a genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozó és az ott elért elvi megállapodások keltettek a leszereléshez és az enyhüléshez való visszatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban. A világ fejlődésének olyan szakaszába lépett, amikor az elzárkózás korunk alapvető kérdéseinek megoldásától az egész civilizáció sorsának kockáztatását jelenti. A jelenlegi körülmények között egyetlen állam vagy államcsoport sem alapozhatja saját biztonságát és jólétét arra, hogy katonai erő segítségével más országokra és népekre kényszerítse akaratát. Az ilyen politika - nevezzék azt akár „neoglobalizmusnak“ vagy másként - távlat nélküli. Ez a politika végzetes az emberiség számára. Korunk alapvető feladata a béke megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedésekre való áttérés, elsősorban nukleáris téren. Van lehetőség a feladat megoldására - a háborús veszély növekedési tendenciájának megtörésére, s arra,* hogy visszatérítsék a nemzetközi kapcsolatokat az enyhülés medrébe. Lehetséges és szükségszerű, hogy az emberiség a nukleáris katasztrófához vezető utat eltorlaszolja. Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőződése, hogy minden ország és nép biztonságát, fejlődésének és haladásának békés feltételeit csak politikai eszközökkel, valamennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet megbízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitásainak, bizonyítja, hogy a résztvevők nagy felelősséget éreznek népeik és az egész emberiség sorsa iránt. A jelenlegi helyzetben az államok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű alternatívája. Ma minden korábbinál szigorúbban be kell tartani a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről való lemondásnak, a határok sérthetetlenségének és a területi integritásnak, a viták békés rendezésének, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az egyenjogúsá- nak az elveit és a nemzetközi kapcsolatok többi, általánosan elismert normáit. és az államok közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztéséért. A szövetséges szocialista államok a nemzetközi biztonság olyan átfogó rendszerének létrehozására törekednek, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjed. A testvéri országok vezető pártjainak kongresz- szusi határozataiban megfogalmazott külpolitikai irányvonal a mindenki számára biztonságos, fegyverektől és háborúktól mentes világ megteremtését célozza. Az ülés résztvevői határozottan síkra szállnak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért. Vonatkozik ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben megkezdett legfelsőbb szintű kapcsolatainak, valamint az európai államok mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú tárgyalásainak folytatására is. III. Az ülésen képviselt államok készek a legszélesebb körű együttműködésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetésére a földön és megelőzésére a világűrben, a leszerelés érdekében és az erőfeszítések egyesítésére hívnak fel elsősorban a következő területeken:- A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelentőségű és ugyanakkor könnyen megvalósítható lépés lenne a nukleáris leszerelés irányában, megakadályozná a nukleáris fegyverek tökéletesítését és újabb típusainak létrehozását. Az e feladat megoldásához vezető út: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen megvalósítandó moratóriuma a nukleáris robbantásokra és a nukleáris kísérleteknek a legszigorúbb ellenőrzés melletti teljes betiltását célzó tárgyalások haladéktalan megkezdése. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió egyoldalú moratóriumának újabb meghosszabbítását, és felhívják az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzék ahhoz. Egyidejűleg a résztvevők felhívással fordulnak a nukleáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szüntessék be a nukleáris kísérleteket és tegyenek lépéseket általános betiltásukrá vonatkozó megállapodás mielőbbi elérése irányában.-A szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták kölcsönös alapon történő teljes felszámolása az európai térségben, azzal, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem növeli szó- banforgó nukleáris fegyverzetét, az Egyesült Államok pedig nem adja át hadászati és közepes hatótávolságú rakétáit más országoknak. Az Európában telepített amerikai közepes ható- távolságú rakéták teljes felszámolása esetén a megnövelt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat is eltávo? lítják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről. II. A Politikai Tanácskozó Testület szófiai ülésének 1985. október 23-i nyilatkozatában meghatározott célok és feladatok időszerűségét megerősítve, a Varsói Szerződés tagállamai kötelességüknek tartják, hogy állhatatosan és következetesen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért-Olyan konkrét megállapodások elérése a nukleáris és űrfegyverekröl folyó szovjet - amerikai tárgyalásokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél és az összes többi állam érdekeit. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik elkötelezettségüket a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén aláírt szerződések és megállapodások iránt, és nyomatékosan felhívják az Egyesült Államokat a SALT-megállapodások szigorú betartására. Veszélyes a „csillagháború“, a csapásmérő úrfegyverek programja, ahhoz más államok csatlakozása, valamint az „európai védelmi kezdeményezéshez“ hasonló tervek kidolgozása számos nyugat-európai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség javára kell felhasználni.- Az olyan tömegpusztító fegyverfajták, mint a vegyi fegyverek megsemmisítése, valamint az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolása még ebben az évszázadban. Kitartóan fokozni kell a erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfi konferencián sikeresen befejeződjenek a tárgyalások a megfelelő nemzetközi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, amely akadályozná a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek a tömegpusztító fegyverek készleteinek további növelése, más államok területén való elhelyezése ellen, és felhívják a NATO országait, hogy tartózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes méreteket - változatának előállítására és európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósításától.- Fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése globális és regionális szinten. A Varsói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontosítása különösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamaihoz és a összes európai országhoz szóló felhívást fogadott el.- Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés valamennyi területén és valamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni bármilyen kiegészítő ellenőrzési intézkedésről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben további erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi katonai támaszpontok felszámolására és a csapatok kivonására idegen területekről. A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szabaduljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a világ számos térségében meglévő gazdasági elmaradottság felszámolására. Az ülés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az ENSZ határozatával összhangban rendezzenek nemzetközi konferenciát a leszerelés és a fejlesztés témájában. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan megköveteli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, valamint a leszerelési tárgyalások fórumai hatékonyan végezzék tevékenységüket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegyverkezési hajsza igazolására. IV. A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekintik az európai biztonság és együttmúködés megerősítését. Fellépnek a katonai szembenállás szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt lévő katonai potenciálok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területének a nukleáris és vegyi fegyverektől való teljes mentesítésében. A stabilitás és a bizalom megerősítését segítené elő, ha a Balkánon, a földrész középső, északi és más térségeiben a tömegpusztító fegyverek szóbanforgó fajtáitól mentes övezetek jönnének létre. Erre irányulnak a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közelmúltban előterjesztett, az ülés résztvevői által támogatott javaslatai. Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a bizalom és biztonság megszilárdítását Európában, és kedvezőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a leszerelés kérdéseinek megvizsgálásához összeurópai méretekben. Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló katonai csoportosulások, változatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: a Varsói Szerződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi feszült helyzet enyhítése érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztéséért, beleértve a két szervezet közötti közvetlen kapcsolatok létesítését is, megfelelő megállapodások elérése céljából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ülésen képviselt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a földközi-tengeri térség helyzetének megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke, a biztonság, a jószomszédság és az együttmúködés övezetévé váljék. Ezzel összefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadiflottáinak egyidejű kivonása a Földközi- tengerről. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok Bécsben megtartandó találkozójának és a helsinki Záróokmányban foglalt valamennyi területen készek hozzájárulni az összeurópai folyamat kiegyensúlyozott továbbfejlesztéséhez. A kölcsönösen előnyös együttmúködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-tagországok és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése. Az európai bizalom és kölcsönös megértés, a jószomszédi kapcsolatok erősítésének ellentmondanak az európai államok közötti határok felülvizsgálását, társadalmi és politikai rendszerük megváltoztatását célzó felhívások. A II. világháború utáni határok földrészünkön sérthetetlenek. A meglevő területi-politikai realitások tiszteletben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális kapcsolatok - elengedhetetlen feltétele. A revansista erők, s elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságban jelentkező revansista erők tevékenysége és a revansizmus bátorítása történjék bárhol - ellentétes az európai enyhülés, biztonság és együttmúködés érdekeivel, a helsinki Záróokmány szellemével és betűjével. Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra, hogy annak szilárdabb szakasza felé haladjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valameny- nyi európai nép szilárd biztonságát, felszámolnia a kontinens kettéosztottságát, megteremteni a béke, a baráti együttmúködés és a jószomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfeszítésekkel megvalósítható. V. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglévő feszültséggócokról és válsághelyzetekről, és megerősítették államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték az imperialista erőknek a szuverén államok belügyeibe való beavatkozását, a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagandakampányokat, a diktátum módszereit, a világ különböző térségeiben elkövetett agressziós cselekedeteket. Az ülés résztvevői megerősítették államaik szófiai nyilatkozatában kifejtett elvi álláspontjukat a Közel- és Közép-Kele- ten, Délkelet-Ázsiában, Közép- Amerikában, Afrika déli részén és a világ más térségeiben fennálló konfliktusokkal és feszültséggócokkal kapcsolatban. Síkraszálltak a béke és a biztonság megszilárdításáért, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztéséért Ázsiában és a Csendesóceán medencéjében, Afrikában, Latin-Amerikában. Az ülés résztvevői szolidaritásukról biztosították az agresz- szív imperialista politika ellen, a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági haladásért, a szabad önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népeket. Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e jelentékeny tényezőjének szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Harareban megtartandó csúcs- találkozója hozzájárul a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenekelőtt a nemzetközi kapcsolatok szétzilálásával fenyegető állami terrorizmust, és készek konstruktívan együttműködni valamennyi állammal annak érdekében, hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget. Egyre fontosabbá és halaszthatatlanabbá válik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálásának feladata. A békére és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére komoly következményekkel jár a fejlődő országok súlyos gazdasági helyzete, neokolonialista kizsákmányolásuk. Ez a nemzetközi feszültség és a világ különböző térségeiben meglevő konfliktusok egyik oka. Egyik vagy másik államcsoport sem tudja elszigetelten megoldani a világgazdaság komplex problémáit. Az ülésen képviselt államok vezetői fellépnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, a minden állam egyenlő gazdasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend megteremtéséért, a gyengénfejlettség felszámolásáért és a külső eladósodottság problémájának általános és igazságos rendezéséért. Határozott véleményük, hogy a nemzetközi gyakorlatból ki kell zárni a megkülönböztetés minden formáját, a bojkott, a szankciók és a magas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok létrehozását a tudományos-műszaki és technológiai csere területén. Az ülés résztvevői síkraszáll- nak azért, hogy fejlesszék minden állam együttműködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének kialakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ és szakosított szervei szerepének növeléséért ezen (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZÚ 2 1986. VI. 12.
