Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-01 / 285. szám, szombat

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKI^ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA rí M 11 SZOMBAT 1984. december 1. XXXVII. évfolyam 285. szám • Ára 50 fillér Következetesen a törvények szerint A CSSZK és az SZSZK ügyészségei a közelmúltban ellenőriz­ték a munkajogi rendelkezések megtartását, mindenekelőtt azokban a szervezetekben, amelyekben azelőtt törvénysértésre került sor. Megállapították, hogy az ügyészségek óvását a mun­kafegyelem megsértésével kapcsolatos helytelen döntések ese­tében mindig figyelembe vették és a törvényellenes döntéseket visszavonták. Ugyanakkor azonban fény derült arra, hgoy megismétlődnek azok az esetek, amelyeket az ügyészek helytelenítettek, továbbra sem tartják meg mindenütt következetesen a Munka Törvénykönyvet. így például a nitrai járási ügyész három ízben kifogásolta, hogy a csehszlovák gépkocsijavító üzemekben a vezetők nem része­sítették nyilvános megrovásban azokat a beosztottjaikat, akik erre rászolgáltak. A Sanyi Állami Gazdaságban fegyelmi eljárást indítottak egy szabálysértő ellen, de olyan módon, amilyent a törvény nem ismer. Nagyon gyakran előfordul, hogy az ilyen és hasonló eseteket csak a dolgozók szűk köre ismeri ahelyett, hogy sokan tanulhatnának belőlük. Az említett ellenőrzés más hibákra is fényt derített. így például csak kevés üzemnek és vállalatnak van saját munkarendje, és amennyiben van, nem egy esetben helytelenül értelmezik benne a Munka Törvénykönyvet. Ennek megvannak a következményei, így például az egyik járási szolgáltató vállalatnál csupán figyel­meztetésben részesítették az egyik italozó dolgozót, annak ellenére, hogy több ezer koronás kárt okozott. Ha megkérdezzük valamelyik üzemben, hogy ismerik-e a munkarendet, sokan azt sem tudják, hogy létezik ilyesmi. Az ostravai Bytostav 01-es számú üzemében az ügyészazt sem tudta megállapítani, kinél van tulajdonképpen a munkarend. A vezetők pedig panaszkodnak, hogy beosztottjaik nem teljesítik köteles­ségeiket. Mi az oka ennek? Az egyik ok talán éppen az, amiről eddig írtunk. Szerepet játszik az is, hogy a vállalatoknál és munkahelyeken nem értékelik rendszeresen a munkafegyelmet. Vegyük például a munkahelyekről való idő előtti távozást. Sok munkahelyen nem tudják ezt megszüntetni. Pedig a törvény világosan leszögezi, hogy a dolgozók ezzel megsértik kötelessé­geiket. Csakhogy a törvény azt is megköveteli, hogy minden munkáltató szervezet saját feltételei és szükségletei szerint biztosítsa a törvény következetes megtartását. Kedvezőbb a helyzet ott, ahol az igazgatók megszabták a munkahelyről való távozás feltételeit. Előfordul azonban, hogy az egyes ágazatok egyik vállalatában létezik ilyen szabályozás, míg a másikban nincs, vagy az üzemek eltérően viszonyulnak a munkafegyelem kérdéseihez. Eltérő kritériumok szerint ítélik meg mi a törvényellenes, pedig ezeknek a kritériumoknak egységeseknek kell lenniük. Ha ez nincs így, akkor eltérően ítélik meg a fegyelemsértés egyes eseteit is. A leggyakrabban azokat vonják felelősségre, akik távolma­radnak munkahelyükről, megkésve érkeznek, illetve idő előtt távoznak, de már ritkábban indítanak fegyelmit azok ellen, akik nem hajlandók eleget tenni feletteseik utasításainak. Előfordul, hogy nem vonják le a következtetéseket az olyan esetekből, amikor a dolgozó helytelen magatartásával, a technológiai fegyelem megsértésével, kötelességei elmulasztásával anyagi kárt okoz a vállalatnak. Egyes vállalatoknál az ilyen elnéző állásponttal akarják pótolni a gazdasági vezetők mulasztásait a megfelelő munkafeltételek megteremtésében. Az ügyészségek megállapításai szerint a szervezetek többsé­gében a vezetőket idejében tájékoztatják a munkafegyelem megsértésének eseteiről. Csakhogy van ahol ennyivel megelég­szenek és a vétkesek „bűneiről" megfeledkeznek. Valóban eltekinthetünk az olyan dolgozó felelősségrevonásától, aki csak kisebb kihágást követett el és tudjuk, hogy erre máskor nem kerül sor. Nem tűrhetjük meg azonban a notorikus munkakerülő­ket, vagy az olyan eseteket, amikor egyesek magatartásukkal, a munkafegyelem megsértésével nagy anyagi kárt okoznak. Ez azonban nemcsak azokra vonatkozik, akik a termelésben dol­goznak. A munkások egyes helyeken jogosan mutatnak rá arra, hogy az adminisztráció dolgozói is megszegik a munkafe­gyelmet. A főügyészség a közelmúltban jelentést terjesztett a Szövet­ségi Gyűlés elé, amelyben megállapítja, hogy „több szervezet a munkafegyelem megtartásának ellenőrzését és a fegyelemsér­tők megbüntetését olyan eljárásnak minősítik, amely megbontja az elvtársi légkört". Tegyük fel azonban a kérdést: elvtársi légkör az, ha egy vagy több munkakerülő veszélyezteti a terme­lés folyamatosságát, vagy pedig a technológiai fegyelem meg­sértésével olyan kárt okoz, amely az egész üzemet érinti? Ahol az előbb említett idézet szellemében gondolkodnak, ott saját hanyagságukkal megteremtik a feltételeket a törvény- és fegyelemsértések megismétlődéséhez. Az egyik vállalatnál 117 igazolatlan műszakmulasztás miatt csak hét embert vontak felelősségre. Ilyenkor jogos a kérdés, vajon igazságosan jár­tak-e el. Hogyan lehet az, hogy ugyanazért a mulasztásért valakit megbüntetnek, valakit nem. Hangsúlyozzuk, hogy a fegyelem megtartásáért a vezetők felelősek, de az ügyészségek tapasztalatai szerint nem élnek mindenütt következetesen ezzel a jogkörükkel. A fegyelmi ügyekben a döntések egy részét a bíróságok kénytelenek hatálytalanítani, mivel nem felelnek meg a törvényeknek. Ez azt tanúsítja, hogy a gazdasági vezetők sok esetben nem döntenek helyesen és a munkaügyi döntő bizottságok sem birkóznak meg feladataikkal. Ahhoz, hogy mindenütt rend és fegyelem legyen, ismernünk kell és meg kell tartanunk a törvényeket. RUDÉ PRÁVO A nagy kapacitású bratislava -petrzalkai kenyérgyár építői ha­zánk és a szlovák főváros felsza­badulásának 40. évfordulója tisz­teletére felajánlották, hogy a kivite­lezési határidőt 4 hónappal lerövi­dítik. Átadása után a gyár évente több mint 8000 tonna kenyeret, 4322 tonna péksüteményt, és 7000 tonna tésztafélét termel majd. A képen: Alexander Niko­lovski szerelőmunkát végez. (Vlastimil Andor felvétele - ŐSTK) PRÁGA 1984 Elsőként a (ŐSTK) - Vitával folytatta munkáját tegnap a prá­gai Kultúrpalotában a földművesszövetkezetek X. országos kongresszusa. A tegnapi tanácskozáson is részt vett a CSKP KB, a szövetségi kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttsége, valamint a többi vendég. A délelőtti ülést Vladislav Treéka cseh mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter vezette. vitában Ladislav Taékár, a mojmírovcei (nitrai já­rás) Jövő Efsz dolgozója szólalt fel. A járás mezőgazdaságában végrehajtott intenzifikálási progra­mot ismertette. Rámutatott a leg­újabb tudományos és műszaki is­meretek alkalmazásának fontos­ságára. Libor Mahda, a Dőlni Mémci-i (Uherské Hradisté-i járás) Javori­na Efsz dolgozója a zöldtakar­mány-ellátási kérdésekre hivta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy szövetkezetükben a megművelt terület 24 százaléka rét és legelő, ami lehetővé teszi a szarvasmar­ha-tenyésztés intenzifikálását. Ezután Peter Findeis, az NDK mező- és erdőgazdasági, valamint élelmezésügyi miniszterének he­lyettese, az NDK-beli küldöttség vezetője szólalt fel. Elismeréssel szólt mezőgazdasági dolgozóink eredményeiről, majd saját orszá­gának helyzetét elemezve megál­lapította, hogy a marxista-leninis­ta agrárpolitika helyességét az Találkozó a külföldi küldöttségek tagjaival (CSTK) - Az efsz-ek X. orszá­gos kongresszusa tegnapi tanács­kozásának déli szünetében Fran­tisek Pitra, a CSKP KB titkára, Július Varga, a CSKP KB osz­tályvezetője, Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Pavel Jónás, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Központi Bizott­ságának elnöke és rnás személyi­ségek találkoztak a külföldi kül­döttségek tagjaival. A vendégek köszönetet mond­tak a szivélyes és baráti fogadta­tásért. NDK szocialista mezőgazdaságá­nak sikerei is alátámasztják. Josef Charousek, a bílái (libe­reci járás) Haladás Efsz dolgozója ismertette a szövetkezetnek az el­múlt öt esztendőben elért eredmé­nyeit. Közölte, hogy a gabona hektárhozama egyötödével növe­kedett, s magas színvonalat ért el a sertéshústermelés. Mária Paulechová, az ostrovi (trnavai járás) Haladás Efsz dol­gozója a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasz­nálásáról szólt. A legújabb takar­mánytermelési ismeretek alkalma­zásának köszönhetően jelentősen növelték a hektárhozamokat. Mária Chanátová, a jarabinai Nem engedhető meg az atomfegyverek terjesztése Vlagyimir Lomejko sajtóértekezlete (ÖSTK) - Moszkvában tegnap befejeződött az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozásáról folyó szovjet-amerikai kon­zultációk újabb fordulója. Ezt tegnap Moszkvában sajtóértekezleten jelentette be Vlagyimir Lomejko, a Szovjetunió Külügyminisztéri­uma sajtóosztályának vezetője. Jókívánságok Laoszba (CSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB fótitkára, köztársasági elnök és Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókí­vánságait Kaysone Phomvihane-nak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa elnökének és Souphanouvongnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. A távirat szövege a következő: Tisztelt elvtársak! A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 9. évfor­dulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és népe nevében, valamint saját nevünkben forró elvtársi üdvözletün­ket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a testvéri laoszi népnek. A nemzeti demokratikus forradalom 1975-ben aratott győzelme kedvező feltételeket teremtett az új társadalom felépítéséhez Laosz­ban. Népük a Laoszi Népi Forradalmi Párt vezetésével számos sikert ért el a szocialista társadalom alapjainak megteremtésében, valamint az ország forradalmi vívmányainak és függetlenségének megszilárdításában és védelmében az imperializmus, a hegemoniz­mus és a reakciós erők támadásaival szemben. Ezek az eredmé­nyek a nép áldozatos munkájának, valamint annak a gyümölcsöző sokoldalú együttműködésnek köszönhetőek, amelyet Laosz a Szovjetunióval, a Vietnami Szocialista Köztársasággal, a Kam­bodzsai Népköztársasággal és a többi szocialista országgal fejt ki. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság hozzájárul a békéért és a népek biztonságának megszilárdításáért, valamint a délkelet­ázsiai országok együttműködésének és jószomszédi kapcsolatai­nak fejlesztéséért vívott harchoz. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjainkat, államainkat és nemze­teinket a szilárd barátság és a sokoldalú együttműködés szálai fűzik össze, amelyek a marxizmus-leninizmus és a szocialista (Folytatás a 2. oldalon) A földművesszövetkezetek X. országos kongresszusának második napja Tartalmas vita A tanácskozáson tegnap is részt vett a CSKP KB, a szövetségi kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttsége (Stará Luboviíai járás) Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Efsz dolgo­zója ismertette a szövetkezetük tagjairól való átfogó gondosko­dást. A vállalat már 77 lakást épí­tett dolgozói számára. Vlastimil Őech, a kámeni (Hav­líckűv Brod-i járás) Felvirágzás Efsz dolgozója a burgonyater­mesztés növelésének tartalékaival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy csak az ezzel kapcsolatos problé­mák átfogó megoldásával lehet elérni a kitűzött célokat. Ruzena Janouőkovcová, a novosedlyi (Karlovy Vary-i járás) Béke Efsz dolgozója a határ menti szövetkezet gazdálkodásáról tájé­koztatta a résztvevőket. Felhívta a figyelmet a fiatal dolgozók meg­nyerésével kapcsolatos problé­mákra. Karel Stanék, a kolesovicei (ra­kovniki járás) Dukla Efsz dolgozó­ja rámutatott: ez a járás adja Csehország komlótermelésónek (Folytatás a 2. oldalon) A két ország küldöttségei véle­ménycserét folytattak azon prob­lémák széles köréről, amelyek az­zal kapcsolatosak, hogy meg kell akadályozni, hogy további államok atomfegyvert szerezzenek. Meg­tárgyalták továbbá az atomsorom­pó-szerződés érvényesítéséről 1985-ben tartandó konferencia előkészítését, mondotta a továb­biakban Vlagyimir Lomejko. Megállapodtak abban, hogy folytatják a konzultációkat az atomfegyverek el nem terjesztése nemzetközi rendszerének megszi­lárdításáról, aminek a Szovjetunió rendkívüli jelentőséget tulajdonit. Vlagyimir Lomejko emlékeztetett Konsztantyin Csernyenko sza­vaira, miszerint nem engedhető meg az atomfegyverek terjesztése semmilyen formában, e fegyvere­ket nem lehet átadni más orszá­goknak vagy telepíteni olyan álla­mok területén, ahol még nincse­nek ilyen fegyverek és hogy a fegyverkezési hajszát nem lehet új területekre, így a világűrre kiter­jeszteni. A Szovjetunió mindig sokoldalúan e célok elérésére tö­rekedett és fog törekedni. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents