Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-01 / 241. szám, vasárnap
Pártunk és kormányunk sokoldalúan gondoskodik néphadseregünkről '(Folytatás az 1. oldalról) feszültség fokozatos enyhülését, akkor Németország egyesítésének a bonni recept szerinti megvalósíthatatlan követelményeit állítják előtérbe. Arra számítanak, hogy így bekebeleznék a békeszerető Német Demokratikus Köztársaságot és megváltoztathatnák a viszonyokat Közép-Európában. Ez az Irányzat újból megmutatja, hogy a nyugatnémet imperialisták a békés megegyezés legfőbb akadályozói Európában, és csak az alkalmas pillanatra várnak, hogy leplezetlenül megmutathassák ragadozó karmaikat. Sajnos, emelett meg kell állapítanunk, hogy Nyugaton támogatják a nyugatnémet reakciósok törekvéseit. Ez mutatta például McNamara amorlkai nemzetvédelmi miniszter bonni tárgyalása, amikor röviddel a moszkvai egyezmény aláírása előtt szorosabb katonai együttműködésben állapodtak meg az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság között a NATO úgynevezett előretolt stratégiája keretében. Megállapodtak továbbá abban, hngy az NSZK részt vesz a NATO sokoldalú atomerejének építésében. Ma már azonban tény, hogy az USA, Anglia, Franciaország és más országok kormányképviselőinek szüntelen bizonygatása ellenére a Bundeswehr fokozatosan elsajátítja a katonai atomtechnikát és egész szervezete és stratégiája ezen alapul. A több mint félmillió főnyi Bnndeswehr ma az európai kapitalista országok legnagyobb katonai ereje. A katonai potenciálnak e tudatos elősegítését és a paktálást joggal tekintjük a müncheni politika visszatérésének, amely már a múltban megrendítő bizonyítékait adta annak, hová vezet a német imperializmus telhetetlen terjeszkedési vágyának támogatása. München szelleme hatja át a De Gaulle-rendszer és ez Adenauer-féle Németország közötti reakciós szövetséget is, amely a Német Szövetségi Köztársaság revansistái számára ugródeszkaként szolgál az európai országok békés egyetértése elleni akciójuk fokozására. De Gaulle elutasító álláspontja a moszkvai egyezménnyel szemben elsősorban Franciaországot károsítja meg, mert ez a militaristák malmára hajtja a vizet. Az európai viszonyok békés rendezése megköveteli, hogy mielőbb sor kerüljön a NATO és a Varsói Szerződés országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, ami bizonyára közelebb hozná a már régen megérett kérdések megoldását. közöttük első helyen a második világháború maradványainak felszámolását a német békeszerződés aláírásával és a nyugat-berlini probléma békés rendezését. E célok eléréséért a Szovjetunió oldalán a mi külpolitikánk is következetesen fog harcolni és minden erőfeszítést megtesz, hogy békés, a nemzetek barátságát szorgalmazó politikánk elősegítse a nyugatnémet nép iránti kapcsolataink Javulását is. A Német Szövetségi Köztársaság dolgozó népével szemben nem táplálunk ellenséges érzelmeket, ellenkezőleg, baráti Jobbunkat nyújtjuk neki, mert a béke megőrzésében közösek az érdekeink. Felhívjuk a Német Szövetségi Köztársaság valamennyi dolgozóját, valamennyi békés és demokratikus erejét: Közös erűvel tegyünk pontot a múlt után, küzdjük le mindazt, ami elválaszt bennünket, fogjunk össze közös békeharcra, az összes revansista tervek meghiúsításáért, amelyek Európa békéjét és elsősorban a nyuganémet népet veszélyeztetik. Elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja mint a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd alkotórésze és szocialista köztársaságunk népe a kommunista erők egységének szüntelen szilárdítását, a szocialista országok együttműködésének állandó fejlesztését és elmélyítését szocialista, internacionalista politikája fő alapelvének tekinti. Ugyancsak korunk fő kérdésének tartom a béke megőrzését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése" lenini politikájának érvényesítését. E törekvésünkben szilárdan a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének oldalán, az összes forradalmi pártok és a marxizmus—leninizmus pozícióin álló szocialista országok oldalán haladunk, amelyek a kommunista és munkáspártok képviselőinek 195/. és 1960. évi tanácskozásain közösen jóváhagyott elvekkel teljes összhangban Járnak el és következetesen az SZKP XXII. kongresszusa lenini határozataihoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XXII. kongresszuson jóváhagyott programja eszméihez igazodnak. Nemrégen tanúi voltunk egy újabb meggyőző bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy a legbonyolultabb nemzetközi problémákat ís meg lehet tárgyalásokkal oldani. Az egész világ népei joggal üdvözölték a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti egyezményt az atomfegyverekkel végzett légköri világűrbéli és víz alatti kísérletek betiltásáról. E szerződés — melyhez az elsők között csatlakozott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — a Szovjetunió által követett békés együttélés politikájának életerejét bizonyltja. Ha nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi fél is jóakaratot tanúsít, e szerződés kezdete lehet a nemzetközi helyzet megjavításában a további előrehaladásnak, fokozatosan megteremtheti valamennyi tömegpusztító fegyver betiltásának, az általános és teljes leszerelésnek feltételeit. Önök, mint katonák bizonyára jól tudják, mit Jelentene az emberiség számára ma a rakéta- és nukleáris háború. A modern fegyverek pusztító hatása, e háború olyan következményekkel járna, amit még elképzelni ls nehéz. Ezért a háború kérdését ma nem lehet a régi t elavult sablonok szerint értékelni. Ma valamennyi kommunista párt előtt az a sürgős feladat áll, hogy az imperlalistaellenes széles világfront egyesítő tényezőivé váljanak a termonukleáris világháború elhárításáért és a békés együttélés elveinek győzelméért folyó küzdelemben, E követelmény a szocializmus és a béke erőinek az imperializmus és a háború erői feletti növekvő fölénye mellett teljesen reális és teljesíthető, ha minden téren mozgósítják és mindennap szilárdítják a szocialista országok akcióegyességét, a munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom és a világ valamennyi békés és demokratikus erejének nemzetközi egységét. Ezért mindent megteszünk, hogy ez az internacionális kötelék, melynek élén a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom áll, szüntelenül erősítse sorainak tömörségét és harcképességét, s élesen szembeszállunk az egység megbontatására irányuló minden kísérlettel. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a háború és a béke kérdésben a nemzetközi kommunista mozgalom közös marxi—lenini irányvonalával szemben a kínai elvtársak saját platformjukkal lépnek fel, amely a proletár világforradalom nevében a békés együttélésért vívott harcot tévesen az imperializmus előtti kapitulációnak nevezi, amely eltér a forradalmi harc pozícióitól. Szerintük a forradalmi harcban bármilyen áldozat, a nukleáris háború százmilliós áldozata ls meghozható. A szocializmus és a kommunizmus érdekei szempontjából semmi sem lehetne károsabb, mint e koncepció elfogadása, amely a békeharcot kibékíthetetlen ellentétbe állítja a forradalom fejlesztésére irányuló erőfeszítéssel, másrészt pedig kijelenti, hogy a termonukleáris háború borzalmait ellensúlyozná az emberiségnek a régi világ roncsain és romjain épülő boldog kommunista jövője. Az ilyen koncepció nagy kárt okozhatna ügyünknek, megrendíthetné a széles néptömegek és a nemzetek bizalmát, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája vonzza a legerősebben a szocializmusért és a kommunizmusért küzdő harcosok oldalára. Ezért komolyan nyugtalanít bennünket az a tény, hogy a kínai képviselők a moszkvai atomcsendegyezmény elutasításával egy síkba kerültek a békés együttélésnek az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban és más kapitalista országokban levő közismert ellenzőivel, ami csorbítja a Kínai Népköztársaságnak — mint szocialista államnak — tekintélyét. Csak sajnálhatjuk, hogy a kínai képviselők a kommunista mozgalom nemzetközi egységének és a szocialista országok egysége megbontásának útján haladnak. Fellépésük és tetteik azt mutatják, hogy eltérnek a marxi-lenini pozícióktól, s a nacionalizmus, a nagyzási hóbort, a szektarianizmus és a kockázat pozícióira kerülnek. Gazdasági kapcsolatainkban magunk ls megéreztük ezt a politikát, amely igen érzékenyen érintette gazdaságunkat. Szilárd meggyőződésünk, bogy a kommunizmus győzelméhez vezető út az egyedül helyes út. Ezen az úton haladunk a Szovjetunióval és a szocialista országok többségével együtt mi is. Ezt fejezi ki pártunk XII. kongresszusának határozata is, amelyben magunkévá teszszUk a nemzetközi kommunista mozgalom 1957. és 198D. évi dokumentumaiban kitűzött összes kötelezettségeket és feladatokat. A kongresszusi határozatokból elsősorban az a feladat következik, hogy minden téren intenzíven fejlesszük gazdaságunkat úgy, hogy sokoldalúan kielégítse szocialista társadalmunk növekvő szükségleteit. Az adott pillanatban erőfeszítésünk egyes nehézségek leküzdésére s országunk 1970-ig terjedő továbbfejlesztése reális előfeltételeinek megteremtésére összpontosul. A dolgozók teljes megértésére talált a Központi Bizottság ez év májusában tett felhívása, hogy keressük a termelés hatékonyabbá tételének lehetőségeit és az idén legalább egymilliárd korona é: :ékö gyártmányt termeltünk terven felül. Az utóbbi hónapok megerősítették, hogy a dolgozóknak valóban szívügyük társadalmunk sikeres fejlesztése, s le tudják küzdeni a nehézségeket. A döntő fordulat elérése azonban még előttünk áll. Minden erőnket latba kell vetnünk, hogy mér az Idén, főként pedig hét éves tervünk első két évi tervének előkészítése és teljesítése folyamán a XII. kongresszus határozatai értelmében feltétlenül biztosftsnk szocialista gazdaságunk arányos fejlődését, ipari termelésünk összetételének megváltoztatását és növeljük minőségi színvonalát. Ha iparunkban meg akarjuk teremteni a legújabb tudományos és műszaki ismeretek érvényesítésének legkedvezőbb feltételeit, akkor még bátrabban kell haladnunk a termelés összpontosításának és szakosításának útján. Ha magas fokú termelékenységet akarunk elérni — és ez az ország fejlődésének és a lakosság magas életszínvonala biztosításának alapvetó feltétele —, az egyes ágazatok alapján a termelést U igen hatékonyan kell megszerveznünk. Röviden úgy kell eljárnunk, hogy biztosítsuk a termelés felelősségteljes és szaks: erű irányítását, teljes mértékben érvényesítsük a legkorszerűbb és legújabb technikát, s olcsó, kiváló minőségű termékeket gyártsunk. Csak így álljuk meg helyünket a nemzetközi piacon. Nekünk el kell adnunk termékeinket a külföldi piacon, hogy biztosítsuk országunk fejlődését. Minden igyekezetünknek arra kell tehát irányulnia, hogy a lehető legjobban gazdálkodjunk, a legjobb eredményeket érjük el a termelésben, s hogy szocialista rendszerünk egész állami gazdasági és kulturális részét a legrugalmasabban s a lehető legkisebb költséggel szervezzük meg. Ezért a leghatározottabban el kell utasítanunk az állami és gazdasági szervezetek adminisztratív apparátusának növelésére Irányuló bármilyen törekvést, sőt vissza kell térnünk legalábbis az 1358-as állapothoz. Sajnos, az idén növekedett az adminisztratív apparátus azzal az indnkolással, hogy növekedtek a nemzeti bizottságok és az alacsonyabb fokú gazdasági szervezetek kötelességei. Ma, amikor fokozzak a központi szervek felelősségét az egész népgazdaság menetéért és hangsúlyozzuk az alacsonyabb gazdasági szervek és nemzeti bizottságok kötelességeit — ami nem Jelenti államunk életében betöltött politikai szerepük csökkenését —, a központi hivatalok adminisztratív apparátusának növelését kérik. Emellett az állami és gazdasági apparátus alacsonyabb fokú szervezeteiben az elburjánzott apparátust érintetlenül hagynák. Nem tudom, hova jutnánk, ha minden változás az adminisztratív erők gyarapodását jelentené, s a pillanatnyi szükségletekkel indokolnák, tekintet nélkül a társadalom szükségleteire és nem keresnének tartalékokat elsősorban a munkaszervezésben. Az 1964—1965. évi terv előkészítésével kapcsolatban újból emlékeztetni kell a vezető gazdasági dolgozókat nagy felelősségükre a népgazdasági tervben kitűzött valamennyi feladat teljesítéséért. A népgazdasági terv feladatainak teljesítéséért az egyes minisztériumok közvetlenül a kormánynak és a CSKP Központi Bizottságának felelősek. Novotný elvtárs ezután a felelősség kérdését boncolgatta, majd a politikai perek felülvizsgálásáról beszélt. A főállamügyészség és a legfelsőbb bíróság 1949—1954. évi, a politikai perek felülvizsgálásáról szóló közleményének közzétételével kapcsolatban újból hangsúlyozni kell, hogy szigorúan gondoskodni fogunk a szocialista törvényesség betartásáról életünk minden területén. Minden felelős dolgozó és funkcionárius személyesen felel azért, hogy sehol se kerüljön sor szocialista törvényeink megsértésére. Ezért, mrnt tudják, elvtársak, most gazdasági és közéletünk minden szakaszán kiépítjük az ellenőrzés egységes rendszerét. Az ellenőrzés fő megvalósítói — s ezt újból hangsúlyozom — a választott ellenőrző szervek. Ez semmi esetre sem Jelenti azt, hogy most eggyel több új ellenőrző intézményünk lesz. Ellenkezőleg, az egységes ellenőrző és statisztikai rendszer bevezetésével leegyszerűsítjük és hatékonyabbá tesszük az egész ügyvitelt. Mint tudják, elvtársak, július végén Moszkvában tanácskozást tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai pártjainak és kormányainak képviselői. Az eszmecsere fö célja a nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdéseinek megoldása volt. A tanácskozáson továbbá konkrét Intézkedéseket dolgoztak ki a nemzetközi szocialista munkamegosztás tökéletesítésére és elmélyítésére 1970-ig. Az intézkedések fő célja sokkal szorosabban összehangolni az állami népgazdasági terveket, hatékonyan elosztani az erőforrásokat a beruházási politikában és a termelés szakosításában. Egy lépéssel ismét előrehaladtunk abban a törekvésünkben, hogy országaink áttérhessenek a nagy sorozatú termelésre, ezáltal érvényesíthessék a haladó technikát, csökkenthessék a termelési költséget, jobban kihasználhassák a meglevő nyersanyaglehetőségeket, s az egyes szocialista országok természeti feltételeit. Mindez természetesen arra kötelez, hogy magunknak is sokat kell tennünk gazdaságunkban, egész gazdaságpolitikánkban, hogy kiharcoljuk mindazt, ami haladó, ami lehetővé teszi a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyelnek felhasználását. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése folyamán erősíteni fogjuk a többi szocialista országhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat, s elsősorban még jobban megszilárdítjuk kötelékeinket a Szovjetunió gazdaságával. Egyedül ezen az úton segíthetjük a történelmi feladat megoldását — a kapitalizmus túlszárnyalását a gazdasági versenyben s a szocialista gazdaság minden előnyének teljes kibontakozását nemcsak szocialista társadalmunk, hanem az egész szocialista világrendszer keretében. Ugyanakkor külkereskedelmi politikánkban nem feledkezünk meg az egyes tőkés országokhoz fűződő régi kereskedelmi kapcsolatainkról sem, amelyek mindkét fél számára kölcsönösen előnyösek, s amelyek lehetővé teszik a hosszú tartamú gazdasági együttműködést. Az újonnan alakult fiatal nemzeti államokkal ls meg kell keresnünk a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésének legjobb útjait. Egyúttal lehetőségeket kell találnunk arra, hogy még hatékonyabban segítsük nehéz feltételek között végbemenő fejlődésüket. Természetes, hogy ezen a téren lehetőségeinkből és szükségleteinkből indulunk ki. Novotný elvtárs beszéde további ré szében az ideológiai nevelőmnnka kér déseivel foglalkozott. A gazdaság és az Ideológia ma egyetlen közös csatatér — mondotta —, amelyre pártunk fö fi gyelme összpontosul. Az eszmei nevelő munkában most" elsősorban arra törekszünk, hogy a népben s főként az Ifjú ságban — amely más feltételek között él és dolgozik, mint a kapitalizmusban — megszilárdítsuk a szocialista manka erkölcsöt, harmonikus, helyes kapcsolatot alakítsunk kl egyéni érdekei és a társadalom érdekel között. Ehhez az elvhez kell igazodnia a tanuló ifjúság nevelésének is. Az Iskolának jól fel kell készíteni őket az új társadalomban való életre. Ez a követelmény nemcsak a közép- és ffiis kólákra vonatkozik, hanem az összes szaktanonciskolára is, amelyek teljesen egyenértékűek az előbbiekkel, s amelyeknek szintén szakmailag képzett, igényes és nagy felelősségtudaté embereket kell nevelniük. Ezt a célt kell követnie vala mennyi neveléssel és oktatással foglal kozó intézmény tevékenységének. Erre Irányuljon az egész kulturális és publicisztikai tevékenység is, amelynek a pártpolitika alapelveiből kell kiindulnia & nem szabad, hogy helyet adjon az elvtelcnségnek, vagy a kispolgári liberalizmusnak. Örülünk, hogy az utóbbi években a párt intenciói értelmében széles körűen kibontakozik a bírálat és az ellenőrzés. Mind a párttagok, mind a pártonkívüliek figyelemmel kísérik az életet, bírálják a fogyatékosságokat és azok kijavítására törekszenek. Ebben a szellemben )ár el sa)tónk, rádiónk és televízlónk is. Igaz, hogy az ntúbbi Időben egyes helytelen irányzatok Is mutatkoznak, amikor az elhangzott bírálat nem felelős, nem alkotó, ellaposodott, sőt egyes esetekben lebecsüli a párt munkáját és dolgozóink építő erőfeszítését. Akadnak egyének, akik felsőbbrendű tekintélynek tartják magukat, fennhé|ázóan akarnak kioktatni másokat, vagy rá akarják kényszeríteni dolgozóinkra negatív szempontjukat szocialista jelenünkkel kapcsolatban. Nyíltan mag kell mondani, hogy az ilyen eseteknek és jelenségeknek semmi közUU sincs a párt Irányvonalához, nem segítenek sem a pártnak, sem dolgozóink határozott erőfeszítésének, amellyel a fogyatékosságok leküzdésére és szocialista társadalmunk fejlesztésére törekszenek. Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése nagyban emeli szocialista hazánk tekintélyét és erejét, fokozza, védelmi erejét és megnyilvánul a fegyveres erőink tagjaival szemben támasztott egyre fokozódó igényekben is. Pártunk és kormányunk gondoskodik arról, hogy a hadsereg megkapja mindazt, amire az ország védelméhez szüksége van. Ezek nem csekély eszközök. Szükséges, hogy a hadsereg minden tagja gazdaságosan bánjon velük, hogy ahol csak lehetséges, csökkenthessük a költségeket. Itt-ott különböző nézetek hangzanak el, miképpen járulhatnának hozzá legjobban a katonák és a parancsnokok a hatékonyság, a takarékosság és a gazdaságosság kérdéseinek megoldáséhoz. Ügy vélem, meg kell világosan mondani, hogy a hadsereg saját tevékenységének területén — vagyis a kiképzés, a csapatok harci felkészültsége és készenléte biztosításának terén. Itt elsősorban sokoldalúan s hatékonyan kell felhasználni az összes rájuk bízott eszközt, de nem a kiképzés és a harci felkészülés minőségének rovására. Egy másik terület, amelyen a hadseregtől segítséget várunk, a hadsereg egyes tagjainak részvétele népgazdaságunk fő feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság és a köztársaság kormánya újból nagyra értékeli a katonáknak a közlekedésben nyújtót segítségét az idei nehéz téli helyzetben, főként Ostrava vidékén. Emellett a hadsereg az eddiginél még Jobban hozzájárulhat közlekedésünk helyzetének megjavításához, főként a vasúti katonaság segítségével. Nagy munkát végzett a hadsereg és a határőrök a széna begyűjtésében és az aratásban. Dicséretet érdemel a mezőgazdaságból jött katonák szakképzettségének növelése tényleges katonai szolgálatuk folyamán. Novotný elvtárs ezután a fegyveres erők fő küldetéséről beszélt. Ezzel kapcsolatban újból hangsúlyozta főként az ifjúság honvédelemre való nevelését még a katonai szolgálat megkezdése előtt. Annak érdekében, hogy ifjúságunk a katonai szolgálatot becsületbeli állampolgári kötelességének tekintse, még sokat tehetnek iskoláink, társadalmi szervezeteink, főként a HESZ, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, s az eddiginél nagyobb segítséget nyújthatnának a hivatásos tisztek. Novotný elvtárs beszéde végén a tiszti hivatás jelentőségéről beszélt. A katonai főiskolák végzett növendékeit arra intette, ne feledkezzenek meg róla, hogy az emberekkel és az emberek körében végzett türelmes munka a nevelőmunka sikerének fő kulcsa, elősegíti az egészséges kezdeményezés kibontakozását, a katonai fegyelem megszilárdulását. Pártunknak a hadseregben uralkodó fegyelem kérdéseiről hozott határozata óta már csaknem 5 év telt el — mondotta. Magamnak Is alkalmam nyílott több ízben beszélni e kérdésekről. Cgy tűnik azonban, hogy e téren még nem 1 haladunk úgy előre, ahogy szeretnénk. Véleményem szerint ezért újból hangsúlyozni kell, hogy törekvéseink csak ak^ kor járnak jó eredménnyel, ha a fegyelem növelésének kérdése valamennyi parancsnok, politikai dolgozó, párt- és CSISZ-szervezet ügyévé válik, ha mindenkivel szemben fent és lent egyaránt — sokkal szigorúbb igényeket támasztunk. Ez szükségessé teszi, hogy a fegyelem kérdését egészében, valamennyi összefüggésében bíráljuk el, s ne csak a fegyelmezetlenség egyes eseteit oldjuk meg. Minden parancsnoknak, minden párt- és ifjúsági szervezetnek fontolóra kell vennie munkamódszereit és konkrétan kell foglalkoznia mindazzal, ami egységében vagy alakulatában a fegyelmet szilárdítja vagy megzavarja. A fö súlyt arra kell helyeznünk, hogy a katonák életét, szabad idejét és nevelését úgy szervezzük meg, hogy megelőzzük a fegyelemsértéseket. Érthető, hogy nem lehet liberális álláspontra helyezkedni a büntetések kiszabásánál olyan esetekben, amikor a katonai szabályzatot megsértik. De mindnyájan szüntelenül tartsák szem előtt, hogy a parancsnok és a nevelő személyes jó példája a siker döntő feltétele a katonai fegyelem megszilárdításában. Hadseregünk a hitleri fasizmus ellen, nemzeteink szabadságának visszaszerzéséért, a Csehszlovák Köztársaságért vívott harcokban született. E napokban, amikor megemlékezünk München 25. évfordulójáról és a Szlovák Nemzeti Felkelés 19. évfordulójáról, megemlékezünk mindazokról, akik a fasisztaellenes frontokon harcoltak és sokan közülük életüket áldozták e harcban. E harcosok a hősiesség és az elszántság állandó példaképeiként álljanak tisztjeink ós katonáink előtt. Különösen most nem feledkezhetünk meg interbrigádosainkról, akik a spanyol nép fasizmus elleni harcában már akkor köztársaságunk szabadságáért és a müncheni politika ellen harcoltak, A Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk megtestesítőivé és néphadseregünk alapjaivá azok a katonai egységek váltak, amelyek a Nagy Honvédő Háború éveiben a szovjet hadsereg oldalán harcolva hőstetteikkel bevésték nevüket szivünkbe és a szovjet nép szivébe. Ez a közös harc az örök csehszlovák—szovjet barátság egyik legfontosabb s örökké élő hagyománya. Nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik más frontokon vettek részt a nácizmus elleni harcban, mert nagy többségük azzal a tudattal harcolt, hogy az új, haladó, szabad Csehszlovák Köztársaságért küzd. Novotný elvtárs befejezésül a következőket mondotta: — A feladatok, amelyek önökre várnak, komoly, szilárd akaratot és szorgalmas munkát követelnek. A katonai iskolákon elért tanulmányi eredményeik feljogosítanak bennünket arra a meggyőződésre, hogy önök erősíteni fogják hadseregünk parancsnoki karát, s az alakulatoknál végzett tevékenységük eredményes lesz. JA munkájuk és Ismereteik egyben a legjobb bizonyítványt állítják ki katonai főiskoláink tanítóinak és parancsnokainak )ö és felelősségteljes munkájáról. Ds tartsák szüntelenül szem előtt, hogy munkájukban fő segítőtársuk a kommunista párt annak marxi-lenini tanítása legyen, melyhez a szocialista társadalom építésében igazodunk. ÜJ SZÖ 2 * 1963. szeptember t