Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-02 / 127. szám

2 2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Sokkal kevesebb ideig dolgoznánk kutatás Már ötvenhét évesen nyugdíjba mennének a magyarok, de keveseknek sikerül ■ A magyarok több mint fele legszívesebben már hatvanéves kora előtt nyugdíjba menne, de ezt csak kevesen tehetik meg Képünk illusztráció Pontosan hetven esztendeje sújtotta az első legicsapás Szolnokot emlékezés Ma hetven éve érte el Szolnokot a második világ­háború. 1944. június másodi­kén történt az első szövetséges légtámadás a megyeszékhely ellen. Egy éjszakai berepülést követően reggel hét óra után figyelmeztetett a rádió a légi veszélyre, majd légiriadóra, ez­után három hullámban támad­ták a bombázók a várost. Magó Károly, a szolnoki re­pülőmúzeum munkatársának adatai szerint a támadásnak 163 magyar, 174 német, és egy orosz, összesen 338 halálos ál­dozata lehetett, a magyar sérül­tek száma 351 és 450 fő között, a németeké 1 ezer fő körül volt. Anyagi javakban is hatalmas veszteség érte a várost, a fő cél­pont, a pályaudvar megrongálá­sa mellett rengeteg házat döntöt­tek romba a bombák. A borzal­mas erejű csapás bevezetője volt a további támadásoknak. A szolnoki református gyüle­kezetben tegnap istentiszteleten és harangszóval tisztelegtek az áldozatok emléke előtt, ma pedig 13 órától pedig a szolnoki Xavé­rt kápolnában egy órakor lesz imádságos megemlékezés értük. A témára későbbi lapszámunk­ban még visszatérünk. ■ SZ. I. Baseballütővel verte agyon társát a hajléktalan férfi ►**Folytatás az 1. oldatról' így többek között D. Benővel is, akivel este hét óra körül vitába keveredett. A két hajlék­talan szóváltása tettlegességig fajult, és B. Attila a kabátjából előhúzott baseballütővel több alkalommal is fejen ütötte rivá­lisát. A bántalmazást követően a sértett 1-1,5 órán belül életét vesztette. A boncolást követően az orvosszakértő megállapítot­ta, hogy D. Benő halálát az arc- és koponyacsont-, valamint agysérülés okozta, viszont azt nem tudta egyértelműsíteni, hogy a sértett bántalmazása és a halál beállta között fennáll-e ok-okozati összefüggés. Ember­ölés helyett ezért volt a vád • „csupán” életveszélyt okozó testi sértés. ■ Mészáros Géza A magyar munkavállalók* átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, ennek ellenére azt gondolják, hogy 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni - de­rült ki a Randstad nemzet­közi felméréséből, melyben huszonhárom ország, köztük Magyarország munkaerőpia­cát vizsgálták. Munkatársainktól A magyarok több mint fele leg­szívesebben 60 éves kora előtt nyugdíjba menne, további egy- harmada pedig maximum 62 éves koráig dolgozna. A jelen­legi nyugdíjkorhatárig, 65 éves korig csak a munkavállalók egytizede szeretne munkába járni. Az eredményeket össze­sítve a magyarok számára az g ideális nyugdíjkorhatár ötven- I hét év lenne - derült ki a repre- | zentatív kutatásból. A magyarok ennek ellenére 1 arra a kérdésre, hogy ténylege­sen meddig kell majd dolgoz­niuk, a megkérdezettek átlago­san a 66 éves kort jelölték meg - tájékoztatott a közleményben Baja Sándor, a felmérést végző cég ügyvezető igazgatója. A magyarok csaknem fele ar­ra számít, hogy 63-65 éves kor­ban hagyhatja abba a munkát, harmincnégy százalék azonban ügy gondolja, hogy csak 65 éves kora után mehet nyugdíjba. Azt is vizsgálták, hogy a mun­kavállalók milyen körülmények mellett vállalnának hosszabb ideig munkát. A magyarok szá­mára a legfontosabbnak a fizikai és pszichés megterhelés csök­kentése bizonyult, ezt a kelleme­sebb munkahelyi légkör, a rövi- debb munkaidő és a nyugodtabb munkabeosztás követte.- Akikkel én beszéltem, a 65 évet is nagyon nehezménye­zik és egyáltalán nem tartják helyénvalónak - osztotta meg az érintettek körében szerzett tapasztalatait Deák Józsefné, a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületének elnö­ke. - A legtöbben kihasználják azt a lehetőséget, hogy negyven év munkaviszonnyal a ötvenhét éves kor után nyugdíjba men­jenek. Hatvanhat évesen már nem mindenkinek adatik meg, hogy szellemileg teljes kapaci­tással dolgozhasson, a fizikai munkát végzőknek is gond­jaik vannak már az erőnléttel, egészségi állapottal.-i; Áiiaoriuu bvíu ■■!-.: ■ „A beosztásuktól függ, ü hogy mennyire akarnak tovább dolgozni az emberek.” A tapasztalatok szerint tény­leg kevés az olyan, aki önszán­tából dolgozna nyugdíjkorhatár elérése után is (legalábbis ha nem szorul rá mondjuk a kevés nyugdíj miatt), inkább alig vár­ják, hogy elérkezzen a nyugdíja­Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagos ellátása a megyében (forint) 2010 75189 2011 79 461 2012 84181 2013 91163 FORRÁS: KSH zás napja. Egy egészségügyben dolgozó szociális munkatárs például már egy évvel előtte.- A beosztásuktól függ, hogy mennyire akarnak tovább dol­gozni az emberek, de akinek jó helye van, szívesebben marad - mondta Pintér Ferenc, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei képvise- letvezetője. - Á Italába ninkább a pénzhiány adja a motivációt, jól jön a nyugdíj melletti pluszbevé­tel. A ténylegesen fizikai munkát végzőknél nem jellemző, hogy a maradni akarnának, nyugdíjba mennek, mihelyt lehet. De meg is nézném azt a hatvanöt éves fizikai dolgozót, aki azt állítja, ennyi idősen is ugyanúgy bír teljesíteni, olyat meg még nem KIS MÉRTÉKBEN ugyan, de csök­ken a nyugdíjasok száma. Már­cius végén a nyugdíjfolyósító 2 millió 221 ezer453főnek folyósí­tott nyugdíjat, ami 1 ezer 534fő­vel alacsonyabb a decemberi ada­toknál- derül az Országos Nyugdíjbiztosítás Főigazgatóság hallottam, hogy könnyített mun­kakörülményeket biztosítottak volna egy nyugdíjasnak. De a pedagógusok, bölcsődei gondo­zók is alig várják, hogy abba­hagyhassák a munkát. A témában tehát leginkább a pesszimizmus a jellemző.- A férfiak átlagéletkora ala­csonyabb, sokan úgy vélik, meg sem élik ‘a nyugdíjkorhatárt, annyira felemelik addigra. A harmincasokkal-negyvenesek- kel beszélgetve pedig kiderült, ők már azzal sem számolnak, hogy lesz egyáltalán nyugdíjuk. De nem is terveznek előre, hiá­ba van például nyugdíj előtaka- rékosság, örülhetnek, ha egyik napról a másikra meg tudnak élni. Aki pedig 57-58 évesen adataiból. A társadalom öregedé­se nem állt meg, az elsőre meg­lepőnek tűnő eredmény abból adódik, hogy idei évtől indult be a korhatáremelés. Már nem 62, hanem 62,5 év a nyugdíjkorha­tár, ami évente fél évvel növek­szik, míg el nem érjük a 65 évet munkanélkülivé válik, elég ki­látástalan helyzetbe kerül - ál­lapította meg Pintér Ferenc. Deák Józsefné is úgy tapasz­talja, súlyos csapás az ötven év körüliekre is, ha új állást kell keresniük.- Legtöbben csak nagyon ne­hezen vagy egyáltalán nem is tudnak elhelyezkedni a nyug­díjkorhatár eléréséig“*- mondta. Különösen a férfiakat sokszor annyira megviseli a helyzet, be­lebetegszenek, le kell őket szá- zalékolni. Persze a hölgyek is aggódnak, hogy mi lesz a nyug­díjukkal, a szolgálati idővel. Ilyenkor nyilván már az is „öröm”, ha végre nyugdíjat kap­nak, az legalább biztos bevétel, és általában több, mint a segély. ojIt/* i '‘wM ! i ■ Ön milyen nyugdíjkorhatárokat állapítana meg hazánkban? Szavazzon hírportálunkon, ma 16 óráig: SZ0U0N.hu . A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Csökkent a nyugdíjasok száma az utóbbi időben szerint több vagy kevesebb európai befolyásra lenne szükség Magyarországon? í 1. Többre és erősebb brüsszeli irányításra! 2. Kevesebbre,de benn kell maradni az Unióban. \ 1 ■* 3. Ha már nem kapunk támogatásiakkor ki kell léppi. 4. Most azonnal ki kell lépni. 5. Nem tudom. J \ véleményét 2014. június 8-i<> várjuk! ^ S/;iv;i/;itát a S/oljon.hu liirpnrtálun iirihatjii le! PROMÓCIÓ A leggyorsabb mobilintemet Szolnokon is! fejlesztés Kisúj, Kunszent és Mezőtúr lakosai is élvezhetik az új hálózat előnyeit Szolnok már évek óta kiemelt helyet foglal el a Telekom életé­ben, hiszen 2009 óta Szolnok a T-City, a Jövő Városa. Ez a város és a Telekom közös, hosszú tá­vú fejlesztési programja, amely a vállalt innovációs tevékeny­ségének egyik fő helyszíne, ahol a bevezetés előtt álló szol­gáltatásokat, termékeket az önkormányzattal, az intézmé­nyekkel, a szolnoki lakosság­gal együtt tesztelik, fejlesztik tovább. A napokban tartott Telekom- rendezvényen bemutatták az egyik legújabb szolgáltatásu­kat, amely még gyorsabb inter­netezést és adatforgalmat ígér a szolnokiaknak. A 4G/LTE mobilinternet-szolgáltatást, a jelenlegi legkorszerűbb és leggyorsabban terjedő techno­lógiát képviseli a telekommu­nikáció világában. A Telekom intenzív hálózatfejlesztésének eredményeképpen mára Szol­nok lakosságának 95 százalé­kát bekapcsolták a 4G hálóza­tába. Ez nem jelent mást, mint­hogy megfelelő készülék és 4G mobilinternet-előfizetés esetén szinte mindenki számára el­érhető a jelenlegi leggyorsabb * mobilinternet-szolgáltatás. | A szolnokiakon kívül a me- I gyében még Kisújszállás, Kun- | szentmárton és Mezőtúr lako- 1 sai is élvezhetik a villámgyors Sokan voltak kíváncsiak az új szolgáltatásra a szolnoki bemutatón mobilnet előnyeit. ■

Next

/
Thumbnails
Contents