Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-01 / 128. szám
A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KONGRESSZUSA A mezőgazdasági igazgatásnak, a földművelésügyi minisztériumnak, a megyei és járási mezőgazdasági osztályaiénak ma egyik legfon. tcsabb feladata a megnőtt szakmai érdeklődés kielégítése. Az a feladatuk, hogy elterjesszék a mezőgazdasági termelés módszereit, a tudomány legújabb eredményeit. Hegedűrs András elvtárs; Az új szakasz feladatai végrehajtásának egyik legfontosabb alapja a dolgosó parasztság megnőtt termelési kedve és a szilárd állami fegyelem Hegedűs András elv'társ, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyetese volt a következő felszólaló: Pártunk III. kongresszusa pártszervezeteink és párttagjaink figyelmét mindenekelőtt a falusi kérdésekre irányította — mondotta — és pz így is ván jól, mert népi demo- 3 ráciánk alapkérdései, a népjólét emelése és a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban most a falun dőlnek el. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdaságot képessé Jehet tenni és pártunk vezetésével képessé is tesszük dolgozóink növekvő szükségleteinek a jelenleginél sokkal teljesebb kielégítésére. (Taps.) Milyen feltételek kellenek á me? ^gazdasági termelés fejlesztéséhez t- hogy lehet ezeket ténylegesen biztosítani? Mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a dolgozó parasztság kedvvel és örömmel dolgozzék nagyobb termések eléréséért. Megvan-e nálunk ez a feltétel? Tudjuk, hogy a múlt év júliusa előtt sok baj volt ezen a téren, fő- 3-g azért, mert egész politikánkban, de különösen gazdaságpolitikánkban komoly hibákat követtünk el. lAzok az intézkedések azonban, amelyeket a Központi Vezetőség hozott e hibák kijavítására, máris megváltoztatták a helyzetet. A jelenlegi gazdasági helyzet, az érvényben levő begyűjtési és adózási rendszer, s emellett a szabadpiaci értékesítés nagy lehetőségei olyan mértékben teszik érdekeltté dolgozó parasztságunkat a termelés fokozásában, amilyenre példa még nem volt. Magas termésátlagok és hozamok elérésére érdemes felhasználni minden új módszert, amelyet a tudomány és az élenjáró gyakorlat, mint bevált tapasztalatot fel tud mutatni. A műtrágyázás például sohasem volt ennyire kifizető, mint ma. Egy mázsa műtrágya hatására őszi búzánál legkevesebb 1—1 és fél mázsa terméstöbblet várható. Ez azt jelenti, hogy a műtrágya ára egy év alatt négyszeresen térül vissza. Érdemes a lehető legjobban megmunkálni szántóföldjeinket. Egy hold kukorica harmadszori kapálása kézzel 2.5 nap alatt végezhető el. hatása a tapasztalat szerint legkevesebb 2—3 mázsa kukorica, egy napi munka eredménye tehát ebben az esetben egy mázsa kukorica terméstöbblet. A termelési érdekeltség növelése jó feltételeket teremt a faluban az állampolgári fegyelem megjavítás' sára, de ezeket a lehetőségeket eddig nem használtuk ki. erősödése helyett gyengült az állampolgári fegyelem. Ennek oka az, hogy a munkás-paraszt szövetség általános megszilárdítása mellett, ebben a kérdésben a kulákbefolyás erősödött. A begyűjtésben kialakult helyzet is bizonyítja, hogy a pártnak ebben a szakaszban szüntelenül kell harcolnia minden fontos kérdésben a kulákbefolyás visszaszorításáért. A dolgozó parasztság megnőtt termelési kedve; a szilárd állami fegyelemmel együtt egyik legfontosabb alapja az új szakasz feladatai végrehajtásának, a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének fontos feltétele a mezőgazdaságot irányító állami szervek munkájának megjavítása A mezőgazdasági termelés fejlesztésének fontos feltétele emellett, hogy a mezőgazdaságot irányító állami szervek munkája megjavuljon. 4 A Központi Vezetőség és a minisztertanács decemberi határozatának végrehajtása azért nem halad kielégítően, mert nem sikerült megfelelő változást elérnünk a földművelésügyi minisztériumban és a helyi tanácsok mezőgazdasági osztályain. Igazuk van mindazoknak a felszólaló elvtársaknak, akik ezeket a hiányosságokat biti álták. A földművelésügyi minisztérium népi irányítja még megfelelően a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó sokoldalú, széleskörű munkát. Amint a KV beszámolója is megállapítja: „A minisztérium Vezetése még nem tartja eléggé a kezében az 1933. december 23-i párt- és kormányhatározat megvalósítását.1* A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez pedig feltétlenül olyan allami irányításra van szükség, amely meg tudja szervezni a termelőerők fejlesztését, és amely képes érdemi segítséget adni a falu dolgozói számára a termésátlagok és hozamok növeléséhez. Meg kell őszintén mondani, hogy a decemberi határozat végrehajtásában ezen a téren van a legtöbb hiba. 1 A földművelésügyi minisztérium. p megyei és a járási mezőgazdasági osztályok munkájából még nem sikerült kiküszöbölni a bürokratikus módszereket. Mint a Központi Vezetőség beszámolója helyesen megállapította: „A földművelésügyi minisztériumnak túlméretezett a szervezete, amelyet túlcentralizáltság és az ennek megfelelő bürokratikus ügyintézés jellemez.’* Túlsók a minisztériumban még a bürokratikus intézkedés: valahogy úgy vagyunk, ha megszorítjuk az utasítások kiadását — mint ahogy megszorítottuk, — megszaporodik a körlevél amikor szabályozzuk a körlevelek küldését, megnő az úgynevezett tájékoztatók száma. (Derültség.) Mindegyik tűtulajdonképpen ezen vagy azon a réven mégis csak utasítás! Pedig népünk sohasem volt ió véleménynyel a sok rendeletről, mint mondani szekták:, sok törvény, sok örvény. Miért van az, hogy nem tudjuk gyorsabban megszüntetni a bürokratikus módszereket? Egyesek ügy gondolják, hogy a bürokráciát egy újabb rendelettel meg lehet szüntetni. Sajnos nem megy ilyen könynyen a dolog. A bürokrácia oka mélyebben gyökerezik, hogysem egy tollvonással fel lehetne számolni. Oka az. hogy apparátusunk politikai és szakmai színvonala még nagyon alacsony. Ezt a hiányt sok területen és a többi között a mezőgazdasági igazgatás területén is létszámnöveléssel kíséreltük megoldani. Ez a lehető legrosszabb megoldásnak bizonyult. Tanulnunk kell ebből. Apparátusunk létszámát, különösen a minisztériumban és a megyei szervekben lényegesen csöifckente-nünk kell. (Taps.) Ilyen és hasonló intézkedésekkel eredményesen lehet küzdeni a bürokratikus módszerek ellen, de tudnunk kell azt is, hogy alapjában felszámolni ezt a mételyt csak az államigazgatás politikai és szakmai színvonalának felemelésével lehet. Ezért minden kommunistának kötelessége küzdeni.' aki az államigazgatás területén dolgozik. A földművelésügyi minisztériumban és a mezőgazdaság: szervekben a bürokratizmus egyik legkárosabb következménye, hogy háttérbe szorult az új módszerek népszerűsítése. Teljesen igaza van Tóth László elvtársnak, a ..Szocialista Munka Hősének“, aki hiányolta a r,"'|kgmódszeirátadásokat. Dolgozó parasztságunk sohasem tapasztalt nagy érdeklődésséfordul a szakmai kérdések felé Dolgozó parasztságunk éppen azért. * mert megnőtt a termelési kedve, sohasem tapasztalt nagy érdeklődéssel fordul a szakmai kér. elések felé. Erre mutat, hogy az ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkozó „Szabad Föld** példányszáma gyorsan növekszik és ma már túlhaladja a 400.000-et. Ugyanezt bizonyítja a szakmai előadások iránti nagy érdeklődés is: — akadémikusaink vidéki szakelőadásait minden nagyobb szervezés nélkül is egyegy községben sokszáz dolgozó paraszt a legnagyobb érdeklődéssel hallgatja végig. felhasználva erre minden kínálkozó lehetőséget. A jelenlegi helyzetben az új módszerek elterjesztése a mezőgazdasági termelés fejlesztésében összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű, mint különböző szabályzatok és utasítások kiadása. A földművelésügyi minisztériumban, továbbá a megyei és járási szervekben is a bürokratikus mód szerek egyik legkórosabb jelentkezési formája a helyi adottságokat figyelembe nem .vevő sematikus, sablonos vezetés, ami egyenesen következik a földművelésügyi minisztérium túlcentralizált szervezetéből. Semmi sem okozhat nagyobb kárt, mint a sematikus, sablonos irányítás Mezőgazdaságban úgyszólván semmi sem okozhat nagyobb kárt. mint a sematikus sablonos irányítás. Nem lehet ugyanazt az agrotechnikai módszert, vagy vetésforgót javasolni a Bács-Kiskun megyei homokra, amely kitűnően megfelel — mondjuk — Szolnok megye szikes területén. Ilyen, vagy ehhez hasonló különbség azonban nemcsak megyék, hanem járások, sőt a járásokon belül még az egyes községek között is van. A mélyszántás, ha megfelelő módon alkalmazzuk, jelentősen emeli a termésátlagokat. De az eredmény éppen az ellenkező, ha sablonosán, talajtól, időjárástól függetlenül végezzük. Ha így járunk el úgy járunk. mint az orosházi „Dózsa“ termelőszövetkezet, itt az őszi búzavetésük a tábla közepén gyenge, a forgóban,' ahol egyébként rossz szokott lenni, viszont jó. E titok nyitja az, hogy a forgóban bármennyire szerették volna is, nem ment mélyre az eke és így ió magágyat tudtak készíteni a táblában viszont az elmúlt őszi száraz időjá. rás ellenére, kötött talajon méiiyen szántották és rendkívül rossz magágyat készítettek. A helyi tanácsok szerepének megnövelése a mezőgazdaság irányításában azért; is nagyon szükséges, mert megkönnyíti a sablonos vezetés elleni harcot, mert elősegíti. hogy a helyi körülményeket messzemenően érvényesíthessük. Ahhoz, hogy a községi, járási és a megyei tanácsok sablontól men. tesen, a helyi körülmények figyelembevételével tudják vezetni a mezőgazdaságot; szükséges a dolgozó parasztok és a szakemberek véleményének meghallgatása. Ezt a legcélravezetőbben a termelési bizottságokban lehet megvalósítani A termelési bizottságokban érdemes és szükséges minden a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából fontos kérdést megtárgyalni. Biztosítani tudjuk a szükséges anyagi feltételeket a termelés felemeléséhez A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez az előbbi feltételek melleit szükség van arra is. hogy rendelkezésünkre álljanak mindazok az anyagi erőforrások, amelyek nélkül fejlett mezőgazdaság megvalósíthatatlan. Elő tudjuk-é ezeket teremteni? Népi demokráciánk gazdasága, szocialista iparunk, közlekedésünk és kereskedelmünk élvezve a Szovjetunió és a népi demokráciák állandó baráti támogatását, a mezőgazdasági termelés felemeléséhez minden szükséges anyagi feltételt biztosítani tud. Iparunk ma még azonban nem elégíti ki megfelelően a mezőgazdaság igényeit, kevés mezőgazdasági gépet gyárt, sok a minőségileg nem megfelelő gyártmány, s ugyanakkor nagyon magas a mezőgazdasági gépeli önköltsége is. A hiba nem munkásosztályunkban van. Ipari munkásaink megértették, a párt új politikáját, erre mutat a gépállomások patronálására indított lelkes mozgalom, amely szinte napok alatt tízezreket mozgatott meg. (Taps.) Nem kétséges, hogy nagyszerű munkásosztályunk minden szükséges segítséget megad a falunak, ha erre szükség van. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály segíteni akarása kibontakozhassék, következetesen végre kell hajtani az iparban az átcsoportosítást, melyet megkezdtünk ugyan, de még véghez nem vittük. Az iparban a legjobb mérnökök, technikusok és szakmunkások ezreit kell a mezőgazdasági gépgyártás területére irányítani. Nem szabad belenyugodnunk abba. hogy a mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártását üzemeink csak pótfeladatként kapják, ez szükségmegoldásnak elfogadható, de semmiképpen sem tekinthetjük véglegesnek. Egész gyárakat kell átállítani mezőgazdasági gépek gyártására (Taps.) Támogatni kell a kis- és középparaszti gazdaságok termelését A mezőgazdaság fejlesztését nem dekrétumokkal, nem hangzatos szólamokkal akarjuk biztosítani, hanem a dolgozó parasztság megnőtt termelési kedve alapján megfelelő anyagi feltételek megteremtésével, továbbá a tudomány és a gyakorlat eredményeinek széleskörű elterjesztésével. Olyan alapvető feltételek ezek, amelyek rendelkezésünkre állanak csak tudnunk kell felhasználni azokat. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében messzemenően figyelembe kell venni a birtokmegosztást, azaz a falu o®ztályréte£eződését. Mint ahogy ismeretes, mezőgazdaságunkban túlsúlyban a kis- és középparaszti gazdaságok vannak. (kezükben van szántóterületünk több mint 50 százaléka a két holdon felüli gazdaságokat számolva csak. Ebből világosan következik, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében is támogatnunk kell a kis- és közép. paraszti gazdaságok termelését, mert nem nyugodhatunk bele abba, hogy szántóterületünknek több mint felén ne növekedjenek a hozamok. Az a támogatás azonban nem jelenti a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyéről való lemondást. Az egyéni kis- és középparaszti gazdaságokban a termelés növekedésének lehetőségei erősen korlátozottak. Olyan korban élünk amikor rohamléptekkel fejlődik a mezőgazdasági technika és tudomány; a traktor és kombájn korában a kisparcella összehasonlíthatatlanul nagyobb akadálya a termelés fejlődésének.’ mint volt — mondjuk a századforduló ideién a gőzeke korszakában. A termelőszövetkezetek megszilárditása A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben a munka termelékenységének olyanfokú növelése válik lehetővé, amely a nagyüzemi gazdálkodást az esvén számára is és az egész nép számára is szükségessé és rendkívül előnyössé teszi. Kézi műveléssel azonos átlagtermést véve alapul, gabonatermésnél egy napi munkára 70 kilogramm megtermelt gabona esik. A gépesített nagyüzemi mezőgazdaságban viszont 4 mázsa. A munka termelékenysége tehát a hatszorosára növekedik. Még nagyobb az eltérés, há á gépesítés eredményeit a legmunkaigényesebb növényre vonatkoztatjuk. Tehát, ha mezőgazdaságunkat igazán korszerűvé akarjuk tenni, ha túl akarjuk szárnyalni a legfejlettebb kapitalista - országok mezőgazdaságait. mint ahogy akarjuk, akkor minden erőnkkel támogatnunk kell a nagyüzemi mezőgazdálkodásnak a dolgozó parasztok által legelfogadhatóbb formáját; a termelőszövetkezeteket. (Taps.) Azt a hatalmas változást, amelyet a termelőszövetkezet megjelenése jelent a mezőgazdaság termelési és gazdasági viszonyaiban azokban csak a kis- és k^z^nnarasztckkal való megegyezés alapj ján lehet végrehajtani, mert különben a munkás-paraszt szövetségen. népi demokratikus államhatalmunk alapján esnék csorba. Az a kis- és középparaszt. akinek termelését népi demokráciánk támogatja és segíti, csak akkor lép a szövetkezeti gazdálkodás útjára, ha meggyőződik arról, hogy az a számára gazdaságilag előnyös. Ma már sokszáz termelőszövetkezetünk van olyan, amelynek eredményei kézzelfoghatóan bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelés fölényét a parcellás gazdálkodással szemben. De ugyanakkor még többszáz olyan is akad. amely rendkívül rosszul gazdálkodik és alkalmat ad a kalákáknak és az ellenséges elemeknek arra, hegy rossz példájukra hivatkozva távoltartsák a kis- és középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodástól. Ügy kell dolgozni, hogy a gyenge termelőszövetkezetek is fel tudjanak zárkózni a jók mellé. Termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából — amely ma falusi munkánk központi feladata — legfontosabb behozni azt a lemaradást. amely szövetkezeteinkben a fcapásnövények termelésében és az állattenyésztés hozamaiban van. Az állami gazdaságok szttntessék meg szégyenletes lemaradásukat a kapásntfvények termesztése terén Az állami gazdaságok is amelyek már úgy ahogy megtanultak gabonát termelni, legerősebben a kapásnövények termelésében maradtak le, termésátlagaik kukoricából és burgonyából egyenesen szégyenteljesek. Köztudomású, hogy a kukorica termelési költsége a paraszti gazdaságokban alacsonyabb, mint a gabonáé, de nem így van az állami gazdaságokban, ahol egy mázsa kenyérgabona önköltsége. 112.— forint, ’ egy mázsa kukoricáé pedig átlagosan 206.— forint.. Az állami gazdaságok egész tevékenységére károsan hat ki ez a hiba, ez az egyik legfőbb oka a szinte állandósult takarmányhiánynak és a rendkívül magas deficitnek. Ahhoz, hogy az állami gazdaságaink a szocialista nagy-i üzemű gazdálkodás iskoláivá, fejlett nagyüzemű árutermelő gazdaságokká legyenek, meg kell szüntetniük a kaoásnövények termelése terén mutatkozó szégyenteljes lemaradást. Miért van az; hogv termelőszö-i vetkezeteinkben fis és az állami gazdaságainkban is a kalászosokhoz képest összehasonlíthatatlanul gyengébbek a kapásnövények átlaga is? A hiba gyökere abban van, hogy a kapásnövények termelését összehasolíthatatlanul gyengébben gépesítettük, mint a kalászosokét. Az elkövetkező években a mező-* gazdaság gépesítésében olyan gyakorlatot kell folytatnunk, amely alkalmas ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére, azaz el kell látni a gépállomásokon keresztül a termelőszövetkezeteket könnyű traktorokkal, kultivátoroikkal, répa-, kukorica- és burgonyatakarító gépekkel. (Taps.) Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, évek kellenek hozzá. Addig is már ebben az évben is minden erőt összpontosítani kell arra, hogy termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a kaoásnövények termelésében is kielégítő eredményt tudjunk elérni. Ahol nincs könnyű traktor és kultivátor. ott fel kell használni a lókapát és a tólókapát is. Amíg nincs négyzetes vetőgép, addig kézzel kéll négyzetesen veíni. De mindenképpen biztosítani kell; hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termésátlaga kapásnövénvekben is ióval túlhaladja az egyénileg gazdálkodó - dolgozó parasztokét. Termelőszövetkezeteink egyik legnagyobb feladata, fejlett, közös állattenyésztés létrehozása, amelv nélkül szilárd, jövedelmező nagvüzemű szövetkezeti gazdaság egyenesen elképzelhetetlen. Jelenleg termelőszövetkezeteink közös állatlétszáma nagyon alacsony és hozamuk is rendkívül kevés, emiatt a termelőszövetkezetek a lehetőségeikhez képest kevés pénziövedelemre tesznek szert; — A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fejlesztése érdeké, ben mindenekelőtt azt kell biztosi(Felytaíása a 3-i!c oldalon.)
