Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)
1874-09-27 / 39. szám
I élet nagyon csekély, a jéghegyek roppant nagyok és az öblögetek tele vannak jéggel. A túlnyomó közét dolomit. A hegyek magassága 5000 lábra terjed. A föld hosszterjedelme legalább 15 fokot tesz. Két télen át héthavi éjszakát állottunk ki. A hévmérséklet minimuma márcziusban á szánkautazás alatt a földön 40 fok volt R. szerint, a hajón pedig 37 fok t Májusban sürgős okaink voltak a hajó elhagyására, a gépész Krisch gümőkorban meghalt, a hajót pedig a jégszorul átok nagyon megrongálták; ezért Képes ezredorvos véleményére május 20-án elhagytuk a „Tegethoff-ot. A visszavonulás csolnakok és szankákon 96 napig tartott. 70 mérföldre a Nassan foktól, 77 44l é. sz. léptünk ki a jéghegyekből. Augusztus 15-én nyilt tengeren Nowaja Semlja partjaira szálltunk. Augusztus 24-én történt szabadulásunk és szívélyes fogadtatásunk az orosz hajós Feodor Veronin által a „Nicolaj" hajón. Kilencz napi utazás után Vardöebe érkeztünk. Norvégiában mindenütt a legszivélyesebb fogadtatásra találtunk; a helységek, melyeken eddig átjöttünk, fel voltak lobogózva. Az angol expeditiót a „Diana" gőzössel, mely fólkeresésünkre indult a kariai tengerbe, Hammerfestbe visszatértünkben találtuk. — Payer.“ — Az említett lap még egy táviratot közöl, mely igy hangzik: „Tromsöe, szept. 8. esti 6 óra. Az osztrák sarkexpeditió tagjai Hammersfestből jőve épen. most érkeztek ide jó egészségben. Ausztria minden részeiből üdvözlő táviratok vártak a sarkutazókra, kik igen megvoltak hatva a részvét jelei által. Az északi expeditio egyik tagja dr. Kepes Pestre fog jönni jégvilági útját kipihenni. — Orvosi és más tudományos körben föl is mériilt már a terv, hogy ünnepélye sen fogadják; hihetőleg lakomát is rendeznek tiszteletére. Az északi-sark expeditio magyar tagja, dr. Kepes Gyula ur, távsürgőnyt intézett a fővárosi hatósághoz, tudatva, hogy az utazás alkalmával fölfedezett s a 82 ik fok alatt levő hegycsúcsot „ Pest-hegyfoknak “ (lap Pest) nevezték él; —• mire polgármester következő választ küldé Tromsöeba. Budapest fő város törvényhatósága a Pest- begyfok felfedezéséről szólló közleményt köszönettel tudomásul vette. Wilczek János gróf e hó 18-án Zichy Ödön gróffal és TodéSkó báróval Hamburgba utazik az északi sark ex- peditió tagjainak fogadására, kiket oda e hó 22-re várnak és egy kormány gőzöstől ünnepélyesen fognak fogadtatni. Triest. A városi tanács egyhangúlag elfogadta egy szerencsekivánó és üdvözlő iratnak intézését az északi sark expeditió tagjaihoz. Nagyvilági hirek.- • —- Egyik porosz városban vasárnap, szept. 6-án érdekes eset történt. Kubeczak prépost, ki egyházi fölleb- valói beleegyezése nélkül a kormánytól préposti kinevezést fogadott el, szept. 6-án ünnepélyesen a nagy excommuniT Á R C Z A. Őszi dalok. i. Őszi felhők a kék égen, Ide-oda járnak régen; Szíremben is a bubánat Alig mai el — másik támad. Bánatos szít, őszi felhők, Hejh, de egymás mellé illők!..■ Mindeniknek búja, gondja, Könyét lassan azért ontja. Néha derül — de, kis korig, Mtyd ismét elkomorodik ......... Sz ivemnek is az az írja, Ha magát néha kisírja. II. Kertemben a rózsa De én nem átkozom Tövestől kifogyott. Mással meg, semmivel: Nem szeret a rózsám, „Ne lehessen boldog Hütlenftl elhagyott. Nélkülem senkiveit" Erdélyi I. A CZOPFOK HIÚJA. „A PIPÁK SÍRJA“ UTÁN. Irta: Mandel Mihály. Olga B. városban mulatott. Sógornéjánál — Lajtai Juliit asszonynál — vendégségben volt. B. — helység csak egy csendes és szerény kis mezővároska ugyan. Olga azért nagyon jól töltötte ott idejét. A főváros szűk falait a szép falusi élettel cserélve fel, úgy érezte ő ott magát, mint a fiatal őz, mely gyenge lábairól fogsága kemény bilincseit lerázva — öröm ittasan üdvözli újra visszanyert erdei szabadságát: tizenhét éve daczára játszott a zöld pázsiton, mint a gyermek, szökdécselt s ugrándozott mint a fürge bárány. Lajtai Juliska, a szórakozást s mulatságokat nem igen megvető fiatal asszouyka, jó kedvben nem sókkal — vagy semmivel sem állott Olgánál hátrább. Vidám, pajzán arczczal ültek ők együtt minden nap, mikor Phoebus beköszöntött bozzájok és rózsás kedvben csillogott tekintetök akkor is, midőn Hesperus az esti homálynál fátyolozta be az eget. Jó kedvöket olykor olykor catióval sujtatott. Az excommunicatió roppant embertömeg jelenlétében Wlosciejewek templomában ment végbe. Rzezniewski esperes végezte a szertartást, s következő átokkal sújtotta Kubeczak urat: Az atya, fiú és szent lélek, szent Péter és Pál apostolok s a többi szentek nevében az egyházi hatóság s az apostoli delegatus által arra felhatalmazva, ezennel Kubeczak pap a nagy egyházi átokkal sujtatik. 0 ki van ' zárva a rom. kath. egyház közösségéből, elvesztette a papság előjogait, örök kárhozatra van átadva az ördögnek ha ez átokkal sújtva s anélkül, hogy előbb az istennel kibékült volna, múlnék ki a világból. — Eszakamerikában nagy mértékben pusztít a sárgaláz. — Konstantinápolyban óriási tűzvész pusztított, a Panderma városrészt egészen feldúlta. — Az „Evénement“ néhány franczia kitűnőséget említ, kik kisebb-nagyobb testi hibával vagy félszegséggel birnak. — így például Chamjiord gróf sántít, Joinville her- czeg süket, — Gambettánakl üvegszeme van, Favre Gyula állkapczája ideges rángásban szenved. Naquet púpos, Lasteyre folyvást lámpaernyőféle ellenzőt hord a szemén stb. — Guizot a hires államférfi s jeles iró szept. 20-án Párisban meghalt. Temetése végrendelete szerint egyszerűen halotti beszéd nélkül ment végbe. — Guizot 1787-ben született s 1812-től kezdve Francziaország történetében előkelő szerepet játszott. Pártállásra alkotmányos monarchista volt. ő volt alapítója a doctrinär iskolának, mely oly sok rosznak kútfeje volt. Több Ízben volt tanárr miniszter és követ, s az. utóbbi időben azonban a politikától egészen visszavonult. — Mária Izabella Francziska Bourbon herczegnő a párizsi fenyitő rendőrség alá került. Közönséges csalásokon kapták. — Meiningen hamuvá lett. A leégett épületek árát három millióra teszik. — Ripon marquis, az angol szabadkőművesek nagymestere s a legtekintélyesebb államférfiak egyike, katholikussá lett. — A belga nemzet 44 évi függetlenségének ünnepélyére, mely e hó 23—26-ik napjain fog megtartani, nagy cészületek tesznek Brüsselben. Az ünnepély programmját jelga belügyár leiratára Brüssel város hatósága dolgozta ti részletesen és tette közzé. Fővárosi és vidéki rövidhírek. — A katona kincstár, a ,,M. P.“ szerint, önálló jogügyi képviseletet akar magának szervezni a magyar birodalomban. Eddig esetről esetre megbízott ügyvédek képviselték, ha ügyes-bajos dolga akadt a magyar bíróságok előtt. — A közjegyzői intézmény mielőbbi életbeléptésé- nek előkészítésére serényen folynak a munkálatok az igazságügy minisztériumnál. A mint a .,Ref.“ értesül, elkészült már a jegyzői törvény végrehajtása tárgyában kibo- Gsátandó utasítás és a közjegyzői díjjegyzék. A törvényszékek csaknem mind már beterjeszték véleményes jelentéseiket a közjegyzők számának és székhelyeiknek megállapítása iránt, és ha az őszi ülésszak kezdetén ezen csak is egy kellemetlen vendég látogatása háborgatta s ez az volt, hogy Juliska néha-néha kínos, igen kínos fejgörcsökben szenvedett. Megkísértett ugyan már mindent e bajának orvoslására: folyamodott íühöz-fáboz, megkérdezett doktort és professort, használt gőz-, használt tengerfürdőket; azonban ő bármily lelkiismeretesen is használta a fürdőket, a fürdők neki igen keveset — vagy semmit sem használtak. Epen Olga ottléte alatt kapott B. városban is lábra a nők között azon „kedves"' divat, hogy a fej — vagy is inkább a „frizura" mennél nagyobb s mennél borzasabb legyen. „Plus vous étes ébouriffée, plus vous étes charmante“ ez lett a jelszó úgy a polgári körökben, mint a felsőbb szalonokban. A két-három czopffal megrakott „szép nagy" fej, a haj kissé a homlokra leborzolva, ez a költői ziláltság, ez a rendezett rendetlenség: genialis kifejezést kölcsönöz az arcznak — ek- képen terjeszték tanaikat a divat-apostolok. A divat- pedig nagy hóditó ám — világhóditól Micsoda ő hozzá képest N; gy Sándor, Caesar vagy Napoleon?! Térdet hajt a divat előtt egyik város után a másik, meghódol előtte megye utáu megye, — mig végre hat. Imába kerül az egész ország. Gyorsan terjed mint a tűz és mint ezt a szélvész — úgy növeli azt curiositásának foka: mennél furcsább vagy feltűnőbb a divat, elterjedése annál hatalmasabb, annál gyorsabb. Lajtai Juliska — kétséget nem is szenved — mindenkor hűséges alattvalója volt a divatnak. Kivételt tehát most — e legutolsó divatnál sem képezhetett: „szép nagy" frizurát hordott ő is. Erezte ugyan nagyon jól, hogy ez nem neki való divat: határon túl érzékeny feje nem tűri a rá rakott hajcsomagat, — a két-három ezopfot; de ő azért e divatról nem tudott lemondani, hanem inkább tűrt és hallgatott... Május utolsó napjai voltak. Juliska és Olga lenn a kertben a komlólugasban ült Szavalati versenyt tartottak. A diadalkoszorut a gouvernante már-már Julis- iának készült oda télni; a véletlen azonban máskép akarta: Juliska szenvedélyes lelkesedése pathetikus sentimenfalismussá fokozódik s mielőtt az utolsó négy versszakot befejezhetné, bársony-kezei lelankadnak, „Petőfi" kezéből ki — s a földre leesik, feje nehezen előre hajlik — elájult. Ez fejgörcse volt. Aléltságából csak fenn az ágyban tért magához. £ert, komlólugas, szavalás — csak mint messze-messze homályban elmosódó alaktalan ködképek merültek fel emlékezeteben. Este felé Juliska — fejét már valamijavaslat felvétetik s még ez év folyama alatt a törvények közé iktattatik, akkor a megállapított állomásokra nyilvános pályázat hirdettetík és előre láthatólag jövő év tavaszán az ország területén már a közjegyők működésűket megkezdhetik. — Zala megyében újra kiütött és pusztít a marhavész. — Somogyvárott e hó folytán egy téglavető, annak neje, 16 éves leánya, 12 éves és 8 éves fiai vadgomba evé3 miatt meghaltak vala, ha orvos nincs közelben. Nagykárolyban hallatlan polgármesteri basáö- kodás követtetett el, ugyanis Hemmer Márton k. r. tanárt és plébános segédet, éjjel a polgármester minden egyéb ok nélkül puszta személyes bosszúból elfogatta, s egy szűk penészes börtönbe csukatta, hol is ő az éjjet tölteni kény- telenittetett. Mi fog történni az ily emberrel, ki hivatalával igy visszaélni képes, nem tudjuk, de hogy ha e hfr való, méltó reá, hogy a közvélemény Ítélő széke elé állíttassák, és megvettessék. — A miskolezi lelkes honleányok az ottani tűzoltó egylet javára 500 irtot gyűjtöttek. — A debreczeni gazdasági tanintézetet Kassára akarták átteni. — Szegeden a főreáltanoda igazgatója Mészáros F. lett, kinek kineveztetéséhez szép reményeket kötnek a Szegediek. — A jövő év elején 20 törvényszéket szándékozik a kormány megszüntetni. — Bodnár Z s i g m o n d kitűnő tehetségű kath. pap kilépett az egyházból, jelenleg a pesti főreáltanodában rendes és az egyetemen magántanár. Nyirfalombok. XXV. (Egy rendkívüli vendég tervezett látogatása nálunk. 'Mit akart hozni. nekünk ? Tátogó bácsi alkalmatlankodik. Az incog- nitó. Egy pedáns tanár, és a benevolum. Az eredmény. A sün, tengeri kígyó és más optikai csalódások. A szellem clairvoyeccea. Jobbra át, indulj. De hová?) Folyó évi julius hóban egy gyönyörű és főrangú ... micsoda? egy magasságos, egy fönséges delnő készült meglátogatni boldog Magyarországot. Annyi szépet olvasott róla Julius Verne és Flammárion könyveiből, valamint a magyar természettudósok még eddig ki nem adott müveiből; de különösen a derék magyar barát Satumus nagyapótól és érdemes fiától a tiszteletre méltó Neptuntól, annyi tüneményes és káprázatos újdonságot hallott felőle egy ambrózia-estélyen, melyet madame Fiastyuk ő égisége annak örömére rendezett, hogy fiai szerencsésen átestek az érettségi vizsgán (jelen voltak az estélyen a vizsgázó tanárok is, jelesül dr. Páva, dr. Holló, dr. Medve testvérek és dr. Skorpió ő nagyságaik is... a kolozsvári tanárok kérvénye folytán már ezek is nagyságosokká avanceiroztak) mondjuk, annyi csodás dolgot olvasott és hallott felőlünk a fentisztelt delnő, hogy a mint az estélyről haza libbent, meg sem kérdezve minisztertanácsát, de sőt el sem búcsúzva Márs és Ónon imádóitól, azonnal útnak indult felénk... persze inkognito, egyetlen ezüst szinü uszá- lyos köntösben, de annál bővebben ellátva zsebeit és bőröndjét óriási távcsővel, Kirchhofféle spektroskóppal, a legfinomabb górcsővel és más hasonnemü tudományos úti készletekkel... no meg holmi becses ajándékkal, melyeket a szegény magyar népnek kiosztogasson, pélvel könnyebben érezve — igy szólott komoly bágyadt hangon: „Nagy dologi De hiába — meg kell történnie. Orvosom és Gyulám (Juliska férje) naponta rágják fülemet, hogy nagy frizurám által kész akarattal tönkre teszem egészségemet: fejem annyira érzékeny, hogy á rárakott idegen hajat el nem viseli. Orvosomnak pedig, amint tapasztalom, igaza van abban, hogy menüéi tovább hódolok e divatnak, kaján fejfájásom annál keményebben bosznlja meg magát. Nagy, igen nagy áldozat" sohajtá Juliska „de utóvégre is egészségem az első" — s emelkedett ünnepélyes hangon tévé hozzá: „Idegen hajat többé egy szálat sem teszek fejemre I" „De" — folytatá Lajtainé kis szünet után — „hidd el kedves Olgám, a te fejednek sem igen használ az a sok idegen haj- és nemcsak az én, hanem a te érdekedben is tanácsolnám, hagyjunk fel e „ferde" divattal (mily hirtelen megváltozott Juliska nézete a „szép nagy" frizuráról.) Ha te el tudod magad határozni azon áldozatra, hogy az én kédvémért idegen hajat többé ne hordj, akkor a lemondás nekem ,sem lesz oly nehéz; ellenben ha te megmaradsz eddigi „frizurádnál“, akkor én az én fejemet nagyon furcsának fogom tartani s azon vágyamnak, hogy úgy fősttl- ködjem mint te: nem leszek képes ellentállani. — Olga, te hallgatsz, habozol?! „Egy perczig sem, édes Juliskám 1 Sőt inkábl), nagyon is örülni fogok, ha fejfájásod eltávolítására e csekélység által némi kis szolgálatot tehetek" szólott Olga s szavaira feleletet nem is várva, befut szobájába, fejéről az idegen hajat lerakva, s szabadon lengő fürtökkel jön vissza: éjfürtjei napvakitó kebelére, mint Junó ambróziát lehelő fejéről, nehezen s dúsgazdagon omoltak alá. „Jóságod, édes Olgám, páratlan. A most oly áta- lánosan kedvelt divatról — a nagy frizuráról — oly könnyen lemondani a más kedvéért: ez nem mindennapi dolog. Most azonban az a kérdés: hová tegyük a sok idegen hajat ? Sokkal fontosabb kérdés ez, mintsem talán te gondolod; mert ha azt oly helyre nem teszszük, hogy az semmi körülmény között szemünk elé ne kerüljön, akkor attól tartok, hogy — kisértetbe' jőve — győzedelmünk a divat felett nem sokáig fog tartani., (Folyt, köv.)