Szabad Újság, 1993. július (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993-07-07 / 1. szám
SZABAD ÚJSÁG 1993. július 7.1.sz. Itthon f. Kormányülés Summit Csütörtökön végre megvalósult az első szlovák—cseh summit: Szomolányban találkozott a két köztársasági elnök, Michal Kováé és Václav Havel. Igen nagy szükség volt erre a találkozóra az után, hogy Szlovákia és Csehország már hónapok óta nem tud előbbre jutni a vagyonelosztási tárgyalásokon, ráadásul a német menekülttörvény megszavazása — és július elsejei bevezetése — óta felforrósodott kormányszinten a hangulat, a két ország közötti kapcsolat, a határok A kormányfő Koalíció I. A „gentlemanok találkozójáról” van szó, azaz a kormánykoalíció kialakításán fáradozó két pártelnökről: Vladimír Meéiarról és Ludovít Cérnákról. A többedik forduló után sem sokat tudhat a tanácskozásokról a nagyérdemű választópolgárság, minthogy a két elnök „gentlemani” szavát adta egymásnak, hogy a sajtónak egy szót sem. Minthogy közelednek a felek a végső szerződés megfogalmazásához, azért csak elmondanak ezt-azt. Például tudni véli immár mindenki, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a gazdaságot akarja felügyelni, s azt is, elsősorban azért, mert Szlovákiában továbbra is a Koalíció II. Vállalkozók Szegények. Év elejétől szinte könyörögnek a kormánynak, tegyen már valamit a.J'íí"fíétLls adó- és biztosítási tend-’ térrel, amely szinte megfojtja őket. Leyen már végre vállalkozóbarát ez az orzág! Szombaton a Vállalkozók Orszáos Szövetségének közgyűlésén aztán legtudták Július Tóth pénzügyíinisztertől, mit tervez a kormány, imeli a forgalmi és hozzáadottértékalót, védővámokat vezet be, s a táppénz tűzetésének egy részét is áthárítja a munkáltatókra. Csökkenti viszont invesztíciós kiadásait, több mint egy milliarirMmcpna értékben mond fel megrendeléseket. Hogy a vadi'aJkozók nem örültek a hímek, nem csoda. S ’ ki tudja, csoda-e, hogy az országos vezetőségid» beválasztották az alig egy hónapja menesz ■tett privatizációs minisztert, Lubomír Dolgost. Mert azért a vállalkozók is tudnak ezt-azt. Lehet, azt is, nem Dolgoson múlott a privatizációs folyamat teljes leállása?! Fuvarozók eleien a helyzet változó! Legalábbis annyiban, hogy a szlovák fuvarozók leblokkolik a felsőnémeti átkelőhelyet, amely a legnagyobb forgalmú volt Ukrajna — és jyáltalán: Kelet — felé. Az ok, ukrán hatóságok közel hétszáz márka biztosítási sszeget kémek a szlovák fuvarozóktól Ukrajnába lépésük előtt. Hogy mi váltotta i ezt a lépést, nem nehéz kitalálni, hiszen Szlovákia ugyanilyen címen több mint étszáz dollárt kér az ukrán fuvarozóktól. És — ugyebár — kis ország, kis biztosítás, agy ország, nagyobb biztosítás. Még jó, hogy Szlovákiának keleti szomszédjával az rvilágon semmilyen problémái nincsenek. Csak a határátkelő nem működik. Egyeíre legalábbis, csak az nem! ‘,B" Négyen ugyanarról — némiképp másképp Az idő majd eldönti... A kormány múlt heti keddi 57. üléséről nagy szavak nélkül elmondható, hogy az ország minden polgárát érintette. A kormány ugyanis megtárgyalta, hogyan tesz eleget a Nemzetközi Valutaalap által szabott feltételeknek, amelyekről most, majdnem egy hónappal a dokumentum aláírása után derült ki a leglényegesebb. Az, hogy legalább négy milliárd koronával kell csökkenteni az állami költségvetés kiadásait, s legalább három milliárddal növelni a bevételeit. A kiadások csökkennek például a nyugdíjak a munkanélküli-segélyes és a családi pótlékok kifizetése terén, de kevesebb jut az oktatásügyre is, amint hétszázmillió koronát a mezőgazdaság támogatásából is lefaragnak. Ezzel szemben a bevételek növekedését a forgalmi adó és a hozzáadottérték-adó emelésével kívánják elérni, illetve védővámok bevezetésére is készülnek. Ez utóbbi három tétel pedig egyetlen „kategóriáról” — a minden nap vásárló polgárról — húz le újabb bőrréteget. Ha még egyáltalán van bőrünk! Napilapunk leállása óta mintha felgyorsultak volna az események. Persze lehet, hogy csak nekünk, lapszerkesztőknek, újságíróknak tűnik túl feszesnek a köntös, amit a napilap után a hetilap szűkössége jelent Az elmúlt napok sok-sok eseményéből két kérdést ragadtunk hát ki, s arra kerestük a választ pártjaink, mozgalmaink vezetőinél. Az első kérdés Szlovákia Európa tanácsi tagságára, annak körülményeire és eredményeire kereste a választ, míg a második kérdésünkkel arra kerestük a választ, hogyan értékelik politikai erőink a készülő kormánykoalíciót, mit várnak a Demokratikus Szlovákiért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt „kormányházasságától”? Kérdéseinkre Tóth Károly, a Magyar Polgári Párt alelnöke Szőcs Ferenc, a Magyar Néppárt alelnöke, Dolník Erzsébet, az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára és Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtótitkára válaszolt kiépítése és a határátkelők kialakítása kérdésében is. Igaz, a köztársasági elnökök tárgyalásaikon elsősorban a kormányaik és parlamentjeik által képviselt nézetet vallották, de fokozatosan közeledtek az álláspontok, s megegyeztek abban: július végéig a vitás kérdések lezárhatók. A határ és a határátkelők kiépítésében is megegyeztek úgy, hogy az nem érintené a csehországi, illetve szlovákiai polgárok kölcsönös látogatását, utazását. / «// Nehéz lenne azt állítani, hogy Vladimír Meéiar örült a csúcstalálkozó megállapodásainak. Ami a határkérdést illeti, biztosan nem. Pénteki — szokásos — rádiós nyilatkozatában ugyanis elmondta: a határkérdés megoldása a kormányok feladata, az ügyben kollektív döntést kell hozni. „Én az olyan szerződés megszavazásához soha nem emelem fel a kezem, amilyenben a köztársasági elnökök megállapodtak” — nyilatkozta. Elmondta azt is, a csehek és a szlovákok között érvényes szerződések rendezik a határkérdést, ezeket senki nem mondta fel, minek ide újabb szerződés. Egyébként is: alig néhány menekült jut át a cseh—szlovák határon, kár ezt annyira felfújni. S az sem akármi, hogy az átkelők kiépítése Szlovákiának több mint két milliárdjába kerülne, s erre most igazán nincs pénz. Ennyi! (Meg még annyi, hogy a határátkelőket a csehek maguk is működtethetik, ahogy azt várhatóan meg is teszik — de ez már a szerkesztő véleménye.) nagyipar a legerősebb lobby, s Údmák egy közülük. Azt is, hogy Andel képviselőből mégis oktatásügyi miniszter lesz, merthogy „ha már egyszer kezdeményezte Kuéera leváltását, biztosan tudja, hogyan kellene irányítani a tárcát”. A kormányzó mozgalom ennek fejében azt kéri megszavazni az SZNP képviseld által, hogy a parlamenti mandátummal a párt rendelkezik, tehát, ha egy képviselő a frakcióból kilép, elhagyhatja a parlamentet is. Ki tudja, mi lesz igaz. Érdekes lenne, ha a legutóbbi. Mert akkor a kormányzó mozgalomnak megint nem lenne szüksége koalíciós partnerre... Ezúttal viszont az „árulók kerékasztaláról”, vagyis az ellenzékiről van szó, amely a summittal egyidőben csütörtökön ülésezett. Róluk állítja a kormányfő, hogy egyéni és csoportérdekeket szolgálnak csak, nem a népét. A kormányzás felelősségét nem vállalják, de ellenőrizni akarnának, mármint meg akarják kaparintani a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal, azaz a számvevőszék elnöki posztját. A Szlovák Nemzeti Párt, amely a kormányzásra készül, már elhagyta ezt a kerekasztalt. Az SZNP vezetői szerint azért léptek ki, mert az Európa tanácsi felvétel kapcsán a magyarok úgy viselkedtek, hogy ártottak Szlovákia érdekeinek, s ők ilyen felelőtlen politikusokkal nem ülnek egy asztalhoz tárgyalni. Kinek szólt az üzenet? A magyaroknak vagy Camogursklóknak és Weisséknek, hogy amennyiben ők mégis erre vetemednek, a nemzeti számonkérő szék elé kerülnek? Nem tudni, de hogy egy kormányzó politikai erő nem lehet egyúttal ellenzéki is, elég nyilvánvaló minden normálisan működő országban. Lehet, hogy erről feledkeztek meg Cemákék; ezért ez a bukfenc? Hál’ istennek még akkor, amikor nem kormányzott. Utána ugyanis üyen hibákat nem szabad elkövetnie, ha nem akar ártani Szlovákia jó hírének. TOTII KAROLY: — Az MPP üdvözli az Európa Tanács döntését a Szlovák Köztársaság felvételéről. Ezt a döntést az Európa Tanács tagországai (beleértve Magyarországot és Szlovákiát) részéről a politikai realizmus megnyilvánulásaként értékeljük. Meggyőződésünk, hogy a két ország közötti feszültség csökkenésével új lehetőségek nyílnak a szlovák—magyar kapcsolatok problematikus pontjainak rendezésére. Reméljük, hogy á szlovákiai politikai vezetés és a közvélemény elfogadja az Európa Tanács ajánlásait. Véleményünk szerint az a tény, hogy a Szlovák Köztársaságot és a Cseh Köztársaságot egyidőben vették fel az ET-be, az 1989 novembere óta lezajlott változást, az itt élő népek erőfeszítésének elismerését, valamint a geopolitikai helyzet tudatosítását jelenti. A Magyar Polgári Párt szorgalmazta és továbbra is szorgalmazni fogja, hogy az ET és a többi nemzetközi intézmény megfeleld ellenőrzési mechanizmusokat alakítson ki, amelyek a demokráciát és a nemzetiségi jogokat védelmezők számára segítséget jelenthetnek a jövőben. — Akár létrejön a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt közti koalíció, akár nem, egyvalami biztos: minőségi változás nem következik be a kormánypolitikában. Véleményemet arra alapozom, hogy az eddigi tárgyalások nem a koszcnzusos megközelítés mentén haladtak, hanem a hatalmi elosztások mentén. Ami pozotívumként fogható fel a korábbi DSZMSZMP csendes koalícióhoz képest az, hogy írásban rögzítik a megállapodást. Mintegy zárójelesen szeretném megjegyezni, hogy amikor három évvel ezelőtt létrejött az első kormánykoalíció, természetes volt, hogy írásban kell rögzíteni ilyen felelősségteljes megállapodást. Tény, hogy ha létrejön az említett koalíció, a szlovákiai belpolitikai élet stabilizálódik. Más kérdés viszont, hogy ez a stabilizálódás milyen politikai irányvonal követését jelenti. És ebben, mint már a válasz elején kifejtettem, nem számítunk különösebb változásokra. DR. SZŐCS FERENC: — Megnyugvással fogadtuk a hírt, hogy Szlovákiát felvették az ET teljes jogú tagjainak sorába. A négy hazai politikai párt véleménye közel állt egymáshoz Szlovákia felvételével kapcsolatosan többször leszögeztük, hogy támogatjuk a felvételt. Mindamellett természetesen felsoroltuk a sürgős megoldásra váró problémákat is. Ezek már hónapokkal ezelőtt ismertek voltak. Nem igaz tehát, hogy az utolsó pillanatban hozakodtunk elő újabb és újabb követelésekkel. Most már az ET is megismerkedett gondjainkkal. Reméljük, hogy mindez segít olyan kisebbségi törvények megalkotásában, amelyek valóban mérsékelhetik a feszültségeket. Azt hiszem, az a vita, amely Szlovákia felvételét megelőzte, hasznos volt. Rádöbbentette a szlovák közvéleményt arra, hogy vannak európai normák, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azáltal, hogy Szlovákia vállalt bizonyos kötelezettségeket, és Magyarország nem állt a felvétel útjába, egy józan kompromisszum született. Reméljük, hogy senki sem él vissza az előlegezett bizalommal. — Nem lepett meg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt újabb közeledése, hiszen nyilvánvaló, hogy igencsak közel áll egymáshoz a szóban forgó két politikai erő programja, elkötelezettsége. Abban viszont pártunk kételkedik, hogy éppen így lehetne megoldani a jelenlegi politikai válságot. Az a nézetünk, hogy mindenképpen szélesebb körű konszenzusra lenne szükség, amelybe természetesen több pártot kellene bevonni. DOLNÍK ERZSÉBET: — Nem lepett meg bennünket az Európa Tanács döntése, vártuk azt, s ha figyelembe veszem Szlovákiának címzett ajánlásait, azt kell mondanom, elégedettek vagyunk, hiszen benne van a mi programunkban is. Igaztalan vád velünk kapcsolatban ennélfogva az, hogy az Együttélés nem akarta Szlovákia Európa tanácsi tagságát. Más kérdés, hogy mi úgy közelítettünk a problémához, előbb teljesítse a fiatal ország az Európa tanácsi normákat, hogy legyen egy stabil, demokratikus jogállam, amelyben messzemenően garantálják a kisebbségek jogait, míg mások úgy ítélték meg a helyzetet, jobb, ha belülről tudják befolyásolni Szlovákiát, azaz: vegyük fel, hogy nyomást tudjunk rá gyakorolni bizonyos kérdésekben. A felvétel megítélésénél az utóbbi szempont győzött. De nem biztos, hogy nem nekünk volt igazunk. Gondoljunk csak a máris dúló vitára a bencái dekrétumok eltörléséről! Számomra megdöbbentő, hogy már a strassbourgi döntéssel egyidőben a kormányzó politikai mozgalom alelnöke bejelenti, nem fogják a parlamentben támogatni ennek az ajánlásnak a teljesítését, a szlovák kormányfő pedig úgy nyilatkozik, hogy ezzel megváltoztatnák a második világháború lezárását követő nagyhatalmi tárgyalások és békeszerződések eredményeit. Más kérdés, hogy jó érzés tölt el, amikor szlovák barátaim, felfigyelve a témára, utánanézve a tényeknek, azt mondják, valóban szörnyű, hogy a magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, s ezen módosítani kellene, főleg mert a mai napig tartó hatásai vannak. — Ami a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalícióját illeti, nem sok információnk van, de nem sokat várok tőle. Úgy vélem, a nemzetiek gazdasági és szociális programja legalább annyira általános, így követhetetlen is, mint a kormányzó erőé. Ugyanakkor a Szlovák Nemzeti Párt nemzeti programját — áttételesen — éppen most utasították vissza Strasbourgban. Ezért, nézetem szerint, a kormánykoalíció lényege csak az lesz, hogy nem egy mozgalom, hanem még egy párt is bukik majd a kormánnyal. Lehet azért pozitív hatása is, éspedig az, hogy az ellenzéki kerekasztal most már igazán ellenzéki lesz, bár bevallom, a demokratikus baloldal magatartásában nem nagyon bízom. BÁRDOS GYULA: — A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Szlovákia Európa tanácsi felvételét tényként kezeli. Most is hasonló a helyzet, mint Szlovákia önállósulási folyamatában volt: figyelmeztettük a kormányzó köröket e lépés előkészítetlenségére, miközben kifejtettük, nem vagyunk a szlovák nemzet önrendelkezési jogának kiteljesedése ellen. Minden előrejelzésünk igaza fokozatosan mutatkozik meg, természetesen, komoly gondként. Az Európa tanácsi tagsággal kapcsolatban is konkrét állásfoglalásaink voltak, lényegében mind olyan nemzetközi dokumentumból indult ki, amelynek alapján várhatóak voltak az ország számára megfogalmazott ajánlások. Eleddig ezeket nagyon erőteljesen utasította vissza a kormányzó mozgalom, s készüld kormányzó társa, a Szlovák Nemzeti Párt. Szerintem most kettős feladatunk van. Egyrészt állandó jelleggel ügyelni a javaslatok törvénnyé alakítására, másrészt szoros kapcsolatot tartani azokkal a nemzetközi erőkkel, amelyek figyelmen kívül fagyták meglátásainkat. A mi észrevételeink arra épültek, hogy nem látjuk az akaratot a kormányzó erők részéről a felvetett kérdések megoldására. Másként fogalmazva: nekünk az a feladatunk, hogy a kialakult helyzetből induljunk ki, ahhoz igazítsuk lépéseinket céljaink elérése érdekében. — Ilyen szempontból is érdekesnek tartom az alakuló koalíciót, amely — a két politikai erő eddigi politizálását értékelve — erősen nemzeti bal irányultságúnak tűnik, s azért nevezem így, hogy ne kelljen használnom a nemzeti szocialista kifejezést. Nem tartom valószínűnek, hogy különösebben nagy nemzetközi elismerést vív majd ki, hacsak 180 fokot nem változik eddigi politizálásuk. De akkor már nem is lesznek önmaguk. Amennyiben nem tudnak váltani, nem tesznek teljesen egyértelműen eleget a Nemzetközi Valutaalap feltételeinek és az Európa Tanács ajánlásainak, rövid időn belül teljesen elszigetelődhet az ország. Úgy vélem, nekünk erre a helyzetre is fel kell készülnünk, s ezt a véleményemet is a két mozgalom eddigi politizálására építem. Arra tudniillik, hogy minden gondot, minden felmerülő problémát megpróbáltak másra kenni. Más szóval: céljaik elérésére mindeddig „az ellenség” felmutatásának, megnevezésének módszerét alkalmazták. Ez az ellenségkép egy gazdasági összeomlás és tarthatatlan szociális helyzet esetében könnyen mi lehetünk. Politikusaink felelőssége ezt is tudatosítani! SUSLA BÉLA NESZMÉRI SÁNDOR Zbigniew Brzezynski, amerikai politológus A házhoz hívott tanítómester Két napig tar, tózkodott Pozsonyban a világ egyik legisu-nertebb politológusa, Közép-Európa-sza .kértője, a lengyel származású amerikai j-nolitológus, Zbigniew Brzezynski. A szlovaít; kormányfő meghívására érkezett Szlovákjába, s Vladimír Meéiaron kívül vendég ül látta Ivan GaSparovié parlamenti elnöök, Michal Kováé köztársasági elnök, Jo:- -ef Moravéík külügyminiszter és Július Binder. Merthogy Bőst látni kell mindemv;nck. Legjobb hajóról, mert akkor a vízen vül nem látni semmit, de helikopter is megteszi, ha a vendégnek kevés az ideje, mert az elég gyors, s madártávlatból egyébként is csak a búzamezőket és a kukoricásokat lehet látni, a megrongálódott természetet nem. Egyébként az amerikai politológusnak vendéglátói elsősorban azt akarták bizonyítani, Szlovákia éppen olyan biztos pontja Európának, mint Csehország, Lengyelország és Magyarország. Tudvalévő, hogy Brzezynskinek pozsonyi látogatása előtt nem ez volt a véleménye, amit éppen a szlovák kormányfőnek magyarázott el még Amerikában, májusban. És a két nap látogatás után? Nos, íme: „Meggyőződésem, hogy a visegrádi csoport tagállamai nem egyszerre lesznek tagjai az európai struktúráknak, minthogy más a fejlettséi szintjük, politikai kultúrájuk, demokratikus törvényrendszerük, s más utakat is járnak.” Vajon kire, mire gondolt a híres amerikai szakértő? Mellesleg Bősről is nyilatkozott. Elmondta, hogy sok szépet hallott az építményről, de a tisztánlátás végett meghallgatja majd a magyarokat is. NS
