Szabadalmi Közlöny, 1949 (54. évfolyam, 1-13. szám)

1949-01-03 / 1. szám

2___ _ _______ SZABADALMI KÖZLÖNY _____ 1. szám ben alkalmazzák: az ezekben az üzemekben elért gaz­dasági összeredmény után további díjazás jár. Ezt a díjazást az ipari központ újítási bizottsága állapítja meg és azt az ipari központ fizeti ki az újítást alkal­mazó üzemek terhére. (3) Ha az újítást a megvalósítása utáni első éven belül egy miniszter főfelügyelete alá tartozó több ipari központban vagy több, ipari központhoz nem tartózó vállalatban alkalmazzák, a miniszter a díjazás összegét az elért gazdasági ösiszeredmény figyelembevételével állapítja meg és rójja ki arányosan az ipari közpon­tokra, illetőleg az azokhoz nem tartozó vállalatokra. 4. ’§• Díjazásban részesíthető olyan javaslat is, amely­nek tárgya valamely irodalmi forrásban (folyóiratban, Magyarországon jogi védelem alatt nem álló szaba­dalmi leírásban stb.) megjelent közleményen alapul. Az ilyen javaslatok díjazására irányadó szabályokat — a jelen rendelet 2. §-ában megállapított díjazási kereten belül — az Országos Találmányi Hivatal állapítja meg. A vonatkozó szabályokat a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 5. •§■ A fizetendő díjazás összegét, valamennyi figye­lembe veendő szempont mérlegelésével, az illetékes újítási bizottság (10. §) állapítja meg. a) ha az újítás megvalósítása pénzben közvetlenül ki nem fejezhető hasznos eredményt ad (pl. valamely cikk minőségének vagy a dolgozók munkafeltételeinek javítása), vagy b) ha a gazdasági eredmény megállapítása egyelőre nem lehetséges (pl. új termék feltalálása esetén), ' továbbá c) ha a gazdasági eredmény pénzben kifejezhető ugyan, de ennek összege az újítás más szempontból megítélt jelentőségéhez képest csekély (pl. új tudomá­nyos műszer feltalálása, fontos de csak kis mennyiség­ben használt vegyszer előállítása). 6. ’§. Díjazni kiéli az olyan újításokat is, amelyeknek szerzője az üzem műszaki vezetőségéhez tartozó sze­mély (vállalatvezető, műszaki igazgató, főmérnök, üzemvezető, műhely vagy laboratórium vezetője vagy hasonló munkakört betöltő személy). Tlyen esetben azonban az úütási bizottságnak mérlegelni kell, hogy az újítás felülmúlja-e a javaslattevő hatáskörében megkívánható átlagos teljesítményt és ennek megfele­lően a díjazás kulcsát leszállíthatja. (1) Ha valamely teljesítménybér mellett foglalkoz­tatott munkavállaló saját munkaterületére vonatkozó olyan újítást javasol, amely az érvényes norma túltel­jesítését teszi lehetővé, akkordnormája az újítás beveze­tésétől számított hat hónapon belül nem változtatható meg. Az így elért többletkeresete az újítás díjazása iránti jogát nem érinti. (2) Ha az újítást teljesítménybér mellett foglalkozta­tott munkavállalóik1 akár önként, akár rendelkezésre át­veszik, ezek normáját, mihelyt az újítá- gyakorlati ki­próbálása azt műszakilag lehetővé teszi,1 azonnal meg kell változtatni. A szükséges normaváltoztatást legké­sőbb az újítás bevezetésétől számított egy hónapon belül végre kell hajtani. 8. §. A jelen rendelet szerint kell díjazni azokat az újí­tási javaslatokat is, amelyeket a jelen rendelet hatály­balépése előtt, de az 1948. évi január hó 1- napja után nyújtottak he, ha a jelen rendelet hatálybalépéséig szerzőjük az újításért díjazásban nem részesült. 9. •§. Olyan újítások díjazása tekintetében, amelyeket a technika ismert állásához mért újdonságuknál és mű­szaki jelentőségüknél fogva találmánynak kell minő­síteni, az államnak felajánlott találmányok szerzői jog­védelmére ési díjazására vonatkozó rendelkezések irány­adók. II. Az újítási javaslatok elbírálása, megvalósítása, és a díjak kifizetésének határideje. 10. §. (1) Minden ipari jellegű üzemben, a legalább húsz műsizaiki munkavállalót (mérnököt és technikust) fog­lalkoztató közintézményben, valamint minden ipari központban az újításokkal kapcsolatos teendők intézé­sére az üzem, intézmény, illetőleg központ vezetősége átlal újítási megbízottat kell kijelölni és újítási bizott­ságot kell alakítani. Olyan üzemekre vonatkozóan, amelyek nem tartoznak ipari központhoz, az ipari köz­pont újítási megbízottjának és újítási bizottságának feladatait az illetéke- miniszter látja el. (2) Az üzemi újítási bizottság elnöke az ipari köz­pont kiküldöttje, tagjai az üzemvezetőség és az üzemi bizottság egy-egy vagy két-két kiküldöttje. Az újítási bizottságokban való részvételt a bizottság tagjai hiva­talos ügykörébe tartozónak kell tekinteni és az külön' díjazás alá nem esik. (3) Az ipari központ újítási bizottságának tagjai: az illetékes miniszter, az ipari központ vezetőségének és a szakszervezetnek egy-egy kiküldöttje. (4) Az újítási megbízottak és az újítási bizottsá­gok hatáskörét és ügyvitelét az Országo- Találmányi Hivatal állapítja meg. A vonatkozó - szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 11. §. (1) Ha az újítás szerzője újítását a jelen rendelet­ben meghatározott díjazási feltételek mellett az állam részére kívánja felajánlani, az alábbi rendelkezések szerint köteles eljárni. (2) Ha az újító olyan üzem alkalmazottja, ainelv­­ben újítási megbízott működik é-' az újítás olyan jel­legű, hogy az üzemen belül megvalósításra kerülhet, az. újítást az üzemi újítási megbízottnak kell írásban be­jelenteni, vagy ha a bejelentés szóban történik, azt az újítási megbízottnak jegyzőkönyvbe kell foglalnia­(3) Az az újító, aki javaslatát nem a munkahelyén való megvalósítás céljából kívánja felajánlani, javas­latával az illetékes ipari központhoz, minisztériumhoz, vagy az Országos Találmányi Hivatalhoz fordulhat, (4) Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik az újítónak azt a jogát, hogy a szaba­dalmi bírósághoz „szerzői tanúsítvány“ (11.950/1948. Korm. számú rendelet 3. §-a) kiadása iránt kérelmet nyújtson be. 12. §. Az üzemi újítási megbízott köteles a hozzá benyúj­tott újítási javaslatot az újítási naplóba, a javaslat tárgyának és a benyújtás időpontjának pontos megje­lölésével, feljegyezni és erről, a javaslat rövid megne­vezésével. az újítónak elismervényt adni. 13. ■§. (1) A javaslatot az újítási megbízott köteles az üzem vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, amely­nek egy héten belül nyilatkoznia kell arról, hogy elfo­­gadja-e azt gyakorlatbavétel vagy kipróbálás (kidol­gozás) céljából. Ha az üzem vezetősége ezen határidőn belül nem nyilatkozik vagy a javaslatot az újító ál­tal is elfogodható indokolás nélkül visszautasítja, a javaslatot az újítási megbízott döntés végett az újí­tási bizottság elé terjeszti. (2) Az újítási megbízott az üzem vezetősége által közvetlenül elfogadott javaslatokat is köteles az újí­tási bizottság tudomására hozni. 14. §• (1) Ha az újítási bizottság a javaslat elbírálása során úgy találja, hogy jelentőségénél és valószínű új­donságánál fogva a javaslat elsőbbségének biztosítása

Next

/
Thumbnails
Contents