Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

222 A fíalatonmellék növényzetének kapcsolata. A XLI. FEJEZET. A BALATONMELLÉK NÖVÉNYZETÉNEK KAPCSOLATA A FÁTRÁÉVAL S HORVÁTORSZÁG HEGYEIÉVEL. Valamely vidék növényzetét az ellentétért, de az őskori kapcsolatok kedvéért is szükséges más vidékével összehasonlítani. A Balatonmellékeét kivált a Fátráéval és Horvátországéval egybevetni annál szükségesebb, mert köztük az őskorból valóban maradt kétségbe vonhatatlan megegyezés. A ki Budapestnek a flóráját elemző módon ismeri, a növénypolgárainak honnanvalóságát kutatja, kétségtelen előtte, hogy a magyar főváros flórájában szembetűnő a havasi elem vagy az olyan növényfaj, a melynek legközelébb való fajtestvére a havason terem. A Balatonmellék flórája romboltabb, pusztultabb és kevesebb faja van, mint a fővárosénak ; mégis bizonyos havasvidéki kapcsolat ott is kirívó a növényzetnek egyszerűbb virágszőnyegében, vagy épen az a havasvidéki analógia van a Balatonmellékén is, a mely Budapest flórájában. Hiába járnánk, kutatnánk éveken keresztül csak a Balaton vagy a főváros körűi, a havasi rokonságnak és kapcsolatnak okát kimagyarázni csak magából e vidékből nem tudnánk, ismertetésünk nagyon hézagos maradna. — Kis területen végezni a kutatást, az eredmény szűkkörű vagy nem teljes, nagyobb területekről, összehasonlítóan, nagyobb és világosabb eredményhez juthatunk. Éppen a mint az összefüggést távolabb vidéken, pl. a Fátrában vagy a Velebiten kerestem, s a Balaton-partmellék flóráját vele összehasonlítóan tanulmányoztam, megtaláltam a nyitját, a mely a budapesti és a balatonmelléki havasi kapcsolatot feltárta előttem. Az ok a Balatonnál elmosódott vagy nem elég világos, ellenben a megegyezőszerkezetű más hegyen világosan fennmaradt. A kutatásnak úgy van tudományos becse, ha a kellő kapcsolatot más hegységgel is kifürkészszük. Minthogy a vidék flórája a geográfiái helyhez (termőhely), meg a geológiai alakulásokhoz hűségesen alkalmazkodik, nagyon szükséges, hogy a helynek, a melynek növényzetét kutatjuk vagy összehasonlításra fölhasználjuk, mind a földrajzi terjedelme, mind a geológiai alakulása tisztázva legyen, mert különben a növényzet jellemzését hozzá alkalmazni, az összefüggést a geográfiái és geológiai alakulással kimagyarázni bajos. Szóval, hiányos geológiai és geográfiái ismerettel a növénygeografiai magyarázat még helyes lehet, sőt amazok hiányai pótlására is vezethet; de különben a téves vagy hiányos geográfiái és geológiai ismeret hézagos, tökéletlen vagy téves növénygrafiai ismertetést is szülhet. Egy hegységnek a határa akkor van ideális természetszerűséggel kikerekítve, ha a terjedelmével a növényzeti övének végződése is helyesen egybevág. Ebbe a geológiai szerkezetet is beleértjük, mert tetemesebben különböző földrétegen megegyező növényzeti öv sincs. Ily értelemben, a pontos összehasonlítás alapjául «A Fátra hegység nemzeti és növényzeti alapon» czímű czikkemet bocsátottam elő.

1 E szerint mind a Bala1 A M. Földrajzi Társaságnak 1898. jan. 28-iki ülésén felolvasott értekezés. Megjelent az állam budapesti, V. ker. reáliskolájának 26. (1897—98.) évi értesítőjében, 3—23. old., térképpel.