Rádiófigyelő, 1944. február/2

1944-02-12 [1321]

PH/FT PH 32„ A GÁBOR ftRQN mai adásébólJ A CURENTUL "Epdélyi Vértanúság" cimü cikke azt bizonyltja, hogy tx dunai kérdés rendezése mindinkább előtérbe kerül, mégpedig a megyarság javéra,' e ezért a bukaresti hazúgságkészltő állami hivatal Jónek látta utasítani a rónán sajtót, hogy a rágalmak özönét zuditaa a nagyarokra, i:ágp<idi§ ez 1Ő48 évi eseményekkal kapcsolatban* A CURENTUL cikke egyébként teljesen neggyőz Antonésou Mihály nézeteiről. Azt Jrja ugyanis régi ismerősünk:, Malin Be*ot

#

< •. hogy Kossuth Lajos 1048-ben nem eszmékért harcolt; hanem a ujagyarság kizárólagos vezétőszerepóórt ós a nemzetiségek jogainak eltiprásáért*; A magyarok barbárok, kegyetlenek voltak'1848<*baní - irja a CURENTUL egyetrlen szabadalmazott szakértője^ . Temészetesen ni, nagyon jól tudjuk, honim/ fuj 9 szól»i Mindén'elismerést megérdemelne az a képzelet, amely annyi vakmerő hazugságot "össze tud szedni,' mint a rctaán nonzct.vc' aolíil propaganda',szervei , hc nai tudnók, hogy könnyű c dolyuk, mv*i csak •összeülnek^ elolvassák a románok erdélyi kegyetlenkedőseirói irt" hátbtwzongtató jelentéseket, s azokat egytől egyig átírják, a magyarok rováedift.! 3zt pedig, - nem is olyan nehéz manapság ne^tonni*

1 Egyébként, hogy kik voltak barbárok lB4S*ban, azt na már nem ni magyarok, hanen a történelmi tényék, a kitörölhetetlen feljegyzések mondj.ák el.

( A románok városokat gyújtottak fel, ezrakre nono'polgári lakosságot öldösiek lé, kulturértókeket sennisitettek a<:g, a vad és kulturálatlan emberek dühével, Kagyenyedet osaka.zért gyújtották fel, mert magyar kulturvárcs volt, s az egész világ előtt nogboosülést szerzett-a magyar főiskolák hírnevének* Abrudbányán azért mészároltak le]3ooo gyermeket, asszonyt ás öreget, mert bennük van a vérszomjúság^ a vadság, mint minden kultúra nélkül élő népbon, a pápuákban is»i Tomé hetesen moet rágják a nyelvüket dühükben," hogy Jorga és Lu?as rtfcLjéa* non tudják átírni a külföldi forrásokat is, s igy azok i rök időkfce megőrzik a románok embertelen cselekedeteinek emlékét,i •>. ,;' . ' Nagyon jól tudjuk, miért kell a románoknak ilyen veszettül hadkozniok a magyarság jóhirneve és tiszta történő í.ii múltja ellen* Azért, nort ők most végzetes bajben vonnak, s el kell torelniök a román lakosság figyelmét az országra zúduló katasztrófáiéig Másodsisr pedig látják, hogy a nagyhatalmak törekvése ma eg;közópeurópai álldtömőrület febő irányul, vagyis a nagyhatalmak nin' denképpen kialakítanak itt egy államszövetséget, több dunai nenz3t összefogásával, amely he valótan .logalakul, müveit hépok közé ékelődnek, ahol ugy elvesznek, clyan kicsinyek lewnek, ho^y aég a fülük éem látszik majd ki a többi közüle