Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 1., SZERDA Izraeli jóváhagyás Palesztin autonómia Rendkívüli ülésén, hétfőn es­te, elfogadta az izraeli kor­mány a PFSZ-szel kötött megállapodást a megszállt te­rületeken bevezetendő auto­nómiáról, amelynek értelmé­ben a jogkörök palesztin kéz­be adása a Gázai övezetben és a ciszjordániai Jerikó vá­rosában kezdődik. A meg­egyezés ratifikálása, izraeli tájékoztatás szerint, a Wa­shingtonban újrakezdődő bé­ketárgyalások izraeli és pa­lesztin küldöttségére vár, a tisztázatlan kérdésekről való megegyezés után. Tizenhat miniszter szavazott igennel, és kettő tartózkodott az ötó­rásra elnyúlt vita után. Az izraeli—PFSZ megálla­podás a két fél titkos oslói ta­lálkozóinak eredményeként jött létre, és a megszállt terü­letek jövőjét az elkövetkezen­dő öt évre hivatott rendezni azzal, hogy a harmadik év­ben megkezdődik a végleges státus kidolgozása. A jeruzsá- lemi rádió egy izraeli illeté­kesre hivatkozva azt jelentet­te, hogy az autonómia rend­szere fél éven belül léphet életbe a Gázai övezetben, majd ezt követően Jerikóban. A keretmegállapodás, noha a PFSZ-szel lezajlott közvetlen tárgyalások ered­ményeként jött létre, s ezt hét­főn — a szervezet nevének említése nélkül — maga Jichak Rabin miniszterelnök is beismerte, nem tartalmaz utalást a PFSZ-re. Izraeli— palesztin ratifikálása, ha meg­történik, történelmi áttörést jelentene a közel-keleti vi­szony sorsában, de egyelőre olyan kulcskérdések várnak megoldásra, mint a palesztin aláíró kiléte. Míg az izraeli kormányfő azt reméli, hogy az aláírás e héten megtörté­nik Washingtonban, és pa­lesztin oldalról a megszállt te­rületeket képviselő tárgyaló- küldöttség ratifikál, addig e delegációnak az az álláspont­ja, hogy a megállapodást mindkét fél részéről a kidol­gozónak, az ő oldalukról te­hát a PFSZ-nek kell aláírnia. Történelmi társaság Kárpátalján Törvényeket is kezdeményez Beregszászban tartotta alaku­ló ülését a Megyei Történel­mi-honismereti Bródy And­rás Társaság. A névadó — Bródy And­rás — az 1938 októberében megalakult Podkarpatszka Rusz (Kárpátaljai Rusz) au­tonóm kormányának a mi­niszterelnöke volt, akit 1944 novemberében koholt vádak alapján letartóztattak, és 1946-ban kivégeztek. Lé­nyegében az volt a fő „bű­ne”, hogy magyarbarát, és Kárpátalja autonómiájának a híve volt. A Megyei Történelmi-hon­ismereti Bródy András Társa­ság mindenekelőtt azt a célt tűzi ki maga elé, hogy őrizze és ápolja a vidék nemzeti, kulturális hagyományait. Ezenkívül közvetlenül politi­kai célokat is követ, hiszen részt kíván venni az államha­talmi szervek kialakításában, és azok határozatainak kidol­gozásában, valamint törvény- alkotó kezdeményezéseket is akar tenni. A társaság székhelye Be­regszász, de tevékenysége az egész Kárpátaljára kiteljed. Tündér Szivárványom! Én nem mint „művész” fogok tol­lat. És nem is úgy, mint „öre- gecske”. Ha a mi fiaink közül néme­lyek másfelé estek volna is „fővel”, ha azok egyíke-mási- ka leginkább nyugati autómár­kákat viselne inkább bádogki­tűzőként a szíve fölött, le­gyünk velük türelmesek. Az együgyű hóbortot nézzük el azoknak. Szerencsére nem mindegyik olyan... Mert voltak ott fiatalok jócskán! És nem remélt ajándék gyanánt, magam szintúgy ott lehettem köz­tük a jurtában, az ötvenedik évfordulón, SZÁR­SZÓN! Tündér Szivárványom! Emelt fővel jelenthetem, ha nem is jöhetett mindenki, aki akart volna, voltunk ott elegen. A jóindulatú, bárgyú „érdeklődőket”, a be-benéző bámész turistákat leszámítva, úgy más­fél ezren. A turisták félkomoly emberek, egyként lelkesednek a kömlődi halpaprikásért, a „Tóbiás” diszkósötétjéért, s alkalmasint a tihanyi ekhóért. De most, akár ötven esztendeje is a megmaradá­sért, a nemzet tudatos pusztítása ellen emelte föl szavát a szárszói konferencia szinte valamennyi előadója. Na, nem éppen mindegyik. A napilapok beszámoltak róla. Bizony akadtak, akik mikrofon­Soha nem tapasztalt infláció Clinton biztosítékot vár Még mielőtt elkötelezné magát az amerikai száraz­földi csapatok részvétele mellett a boszniai békefenn­tartó erők kötelékében. Bili Clinton elnök szeretne biz­tosítékokat kapni arra néz­ve, hogy a végleges kidol­gozásra és egyeztetésre váró boszniai béketerv mél­tányos és kivitelezhető. Az elnök hétfőn beszélt feltételeiről a Fehér Ház­ban rögtönzött sajtóértekez­leten. — Februárban világo­san leszögeztem, hogy az Egyesült Államok kész hoz­zájárulni a boszniai béke megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítések­hez. Ezt most is megerősí­tem. Ám szeretnék tisztá­ban lenni a részletekkel. Még mielőtt lépnénk, szán­Jelcin a Borisz Jelcin ezentúl sze­mélyesen kívánja ellenőriz­ni a fegyveres erők helyze­tét, mivel nem elégítik ki teljesen védelmi miniszte­rének, illetve a katonai kör­zetek parancsnokainak je­lentései. Az orosz elnök ezért havonta egy napot a hadsereg alakulatainál tölt. Ezt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter közölte annak kapcsán, hogy az el­nök tegnap két elitegysé­get is meglátogatott. Jelcin először egy Moszkva kör­nyéki gépesített lövész gár­dahadosztálynál járt, majd egy ejtőernyős alakulatot keresett fel. Megfigyelők szerint az elnöki látogatás azt jelzi, dákomban áll meggyőződni arról, hogy a megállapodás igazságos és végrehajtható- e, és hogy a bosnyák kor­mány maradéktalanul elfo­gadta-e. Előre tudni óhaj­tom azt is, hogy kinek és mennyi ideig kell (Boszniá­ban) maradnia — mondta. A washingtoni kormány­zat kezdettől fogva kinyil­vánította, hogy semmi eset­re sem hajlandó szárazföldi erőket vezényelni Boszniá­ba a szerbek, a muzulmá­nok és a horvátok közötti összecsapások elfojtására. Attól azonban nem zárkó­zott el, hogy csapatai csatla­kozzanak a békefenntartó kötelékhez, ha a konfliktus­ban érintett feleknek sike­rül megállapodásra jutniuk. Soha nem tapasztalt, hogy Jelcin, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, az egyre kiélezettebb orosz belpolitikai helyzet­ben mindenképpen maga mögött akatja tudni a had­sereget. Az ezentúl rend­szeressé váló látogatások azon túl, hogy a súlyos helyzetben levő hadsereg felé tett gesztusértékű lé­pést jelentenek, azt is jelez­hetik, hogy az elnök nem bízik már teljes mértékben védelmi miniszterében. Jelcin hadsereg felé for­dulása azért is különösen figyelemre méltó, ugyanis az elnök két héttel ezelőtti sajtóértekezletén közép-eu­rópai útja kapcsán egy kér­désre válaszolva határozot­1880 százalék feletti havi inflációt kénytelen volt el­könyvelni a belgrádi statisz­tikai hivatal júliusban — je­lentette ki a Tanjug jugo­szláv hírügynökség. Az intézmény beszámoló­ját idéző jelentés szerint au­gusztusban a drágulás napi mértéke meghaladta a 10 százalékot, s az év nyolca­dik hónapja végén a kiske­reskedelmi árszint hatvan­öt-ezerszerese volt a januá­rinak. Ha a folyamat tartós marad, az infláció egész évi üteme jóval meghaladja majd a másfél milliárd szá­zalékot — áll a statisztikai hivatal felmérésében. Egyedül augusztusban a háztartási fűtőolaj ára 114-szeresére emelkedett, a normálbenziné 72-szeresére. tan cáfolta, hogy bármi rendkívüli is történhetne az országban távolléte alatt. Moszkvai elemzők szerint ugyanakkor össze­függés lehet Jelcin hadse­reg felé fordulása és egy keddi elnöki rendelet kö­zött is. Az államfő mellé rendelt nemzetbiztonsági tanács két szürke eminen­ciását is menesztette Jel­cin. Jurij Nazarkin a straté­giai biztonsági osztályt ve­zette eddig, Vlagyiszlav Naszinovszkij pedig az in­formációs-elemző osztály élén állt. A személycserék okáról egyelőre csak any- nyit tüdni, hogy mindkét politikus más beosztásba került. A nagyvilág hírei ¥ A pekingi vezetés tegnap „fehér könyvet” tett közzé Kínának Tajvanhoz fűződő viszonyáról. Kína és Tajvan egyesítését Peking szeretné békés úton véghezvinni, de ha szükséges, kész a fegyve­res beavatkozásra is. Az amerikai kormány hu­manitárius célokra három és fél millió dolláros segélyt nyújt Vietnamnak Ezzel kez­detét vette a Vietnamnak szánt amerikai segélyprog­ram második szakasza. A program keretében az indo­kínai ország 1991 júliusá­ban már kapott egymillió dollárt. Egynapos halasztás után mégis kiderült, hogy Edou­ard Balladur miniszterelnök az alkotmány módosítását javasolja amiatt, hogy a kor­mány új idegenrendészeti törvényének egyes rendelke­zéseit alkotmányellenesnek minősítették. A tervezetet Balladur már be is nyújtotta Francois Mitterrand köztár­sasági elnöknek, s azt a mi­nisztertanács szerdai ülése elé terjeszti ♦ A volt Jugoszlávia terüle­téről származott az a hábo- rús fegyverekből álló arze­nál, amelyre a dél-olaszor­szági Lecce közelében, Nar- dóban bukkant tegnapra vir­radóra az olasz csendőrség, egy büntetett előéletű sze­mély házában. Egy központilag kezde­ményezett kampány segítsé­gével próbálják enyhíteni a kubai oktatás súlyos anyagi nehézségeit: a szakszerveze­tek, társadalmi szervezetek, vállalatok és intézmények ,adományai” tették lehető­vé, hogy egyáltalán elkez­dődjék az iskolaév. Már nem bízik Gracsovban? hadsereg felé fordul VÉLEMÉNY Miként az ezredrész közeibe kerülvén, már nem hallották a saját szöve­güket, minthogy ezen hozzászólóknak már csupán a hanglejtés, csak a szavakkal való hadonászás fon­tos. Ezek is „turisták”. Még ha több tudományos fo­kozat szerepelne is névjegykártyájukon. A konferencia másodnapján már jött is a „hideg­front”. Nem az azonnali a sajtóban közzétett mocs- kolódásokra gondolok. Arra már eleve számítani le­hetett. Az időjárás változott meg, egyik napról a másikra. Annyira lehűlt a levegő. Elutazás előtt ezt nem is gondolhattuk. Na, ne értsük ezt félre, ponto­ztok. Nem az itthoni, még csak nem is a kisebbség­be „szakadt” honfitársaim előadását hallgatva dide­regtünk, hanem éjjel, vaságyon fekve, a sátorban! Az a plusz négy fok, az hideg! ...Fárasztó nap után lefeküdvén nemcsak a laza, a széjjelcincált sátorla­pot csattogtatta fejünk fölött a szél, de azt is, ami­vel takaróztunk, az egy szál pokrócunkat le akarta kapkodni rólunk. Nos, valahogy ilyenformán telt az ott eltöltött hét. Valami szemfüles firkász úgy gondolta, hogy „mel­lesleg” engem is megkérdez: „Hogy tetszett!?” — Hát? Nem az az ember volt, akinek én válaszolni szoktam. És különben is, az „értékelést” már pro és kontra mások megtették helyettem. Nemcsak hogy nem vagyok „mellesleg”, de papagáj sem vagyok — ezen a helyen üzenem az agresszíven érdeklődő úrnak. Neki nem, de itt elmondom, elmondhatom a véleményem: a zord idő, és a sajtómocskolódások ellenére táborzárásig kitartottam. Nem mint „festő­művész”, de úgy mint az „ezredrész”! Válasz lehet, akárkinek: nem csak én dideregtem az ezredrészdi­dergést... Egymásra, ott mindenki mosolygott. Csak hunyorogtam, mikor valaki elém állt, egy va­lahonnan már ismerős arc. Kezet fogtunk, férfiba­rátsággal. Gyapjúpulóvert hozott, azt nyújtotta fe­lém, csak hunyorogtam — mondta: Meg ne fázzak! — A szárszói nyilatkozat „nemzeti minimumot” említ. És én ezen a helyen mélyen meghajtom ma­gamat. Fejet hajtok. Tündér Szivárványom! Köszönöm a sorsnak, hogy magyarnak születtem. Köszönöm azt, hogy ott lehettem Szárszón. Szelíd szavakkal köszönöm meg, hogy — ha dadogva is, de mégiscsak vallomást tehettem. És, ha szülőfa­lumban még nem is vagyok otthon, de hazámban valahol otthonra leltek szavaim. Hát, Isten éltessen bennünket! (Tardi Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents