Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

2 / 1971. NOVEMBER 2„ KEDD ö KUSZ 77-E3C Ha vanna—Lima—Santiago Alekszej Koszigiin, a Szovjet- 1 unió Minisztertanácsának el­nöke, külföldi körútjáról va­sárnap visszaérkezett Moszk­vába. Mint ismeretes, a szov­jet kormányfő Pierre Elliott Trudeau miniszterelnök meg­hívására hivatalos látogatást tett Kanadában, ezt követően a Kubai Kommunista Párt Közpori ti Bizottsága és a for­radalmi kormány meghívásá­ra, baráti látogatást Kubában. Volt olyan nyugati kommen­tár, amely ennek kapcsán „az USA bekerítéséről” írt — je­gyezte meg Pálfy József, la­punk vasárnapi számában heti külpolitikai öí-iszafogliaiójában. — Persze erről nincs szó, ha­nem arról, hogy a Szovjet­uniónak joga és kötelessége, .mint világhataiomnak, pozí­cióit a .földgömb nyugati felén Is kiépíteni. Nem lehet ma már olyan elv, amely azt akar­ná elismertetni, hogy Észak-, Közép- és Dél-Amerika csak az Egyesült Államok lázáróla- gos befolyási övezete. Mi itt Európában a minden­napi hétköznapokban is érzé­keljük az európai enyhülés fo­lyamatát, a kibontakozást. Ugyanez a folyamat zajlik a nyugati féltekén, csak tőlünk távol s így számunkra mind­ez kevésbé érzékelhető. Az USA-molochhal szemben „gazdasági háborúba” kevere­dett Kanada, Laitin-Am.eriká- ban pedig Kuba mellett im­már Chile is a szocializmus út­ját járja. Mindez döntően be­folyásolja a lattn-amerikai né­pek USA-ellenes harcát. A szovjet miniszterelnök be­fejezve kubai látogatását, szombaton hazaindulva, a re­pülőgép fedélzetéről táviratban köszönte meg az elvtársi, ba- ^ táti'fogadtatást s kifejezte azt a szilárd meggyőződését, jhogy 3 szovjet—kubai testvéri ba- ' rútság és együttműködés szün­telenül erősödni és fejlődni fog a két ország népeinek ja­vára, a nemzetközi béke meg- M szilárdításának és a marxiz­mus—leninizmus nagy eszméi diadalának érdekében. Ugyanezt fejezi ki a látoga­tásról november elsején ki­adott szovjet—kubai közös közlemény. A Szovjetunió kész a jövőben is sokoldalú támo­gatást nyújtani Kubának, a szocialista vívmányok megerő­sítésére. A Szovjetunió ismé­telten elítélte az USA imperia­lista blokádját Kuba ellen, s a kubai vezetők őszinte köszö- netüket fejezték ki a Kubá­nak nyújtott állandó segítsé­gért és támogatásért. A nyilat­kozat megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy Latin-Ameriká- ban, a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas erővé vált. Szolidaritásukat fejezték ki a chilei népi egységkormánnyal és a perui kormány által meg­valósított strukturális átalakí­tásokkal. Elítélték azokat a megtorlásokat, amelyeket az imperialisták alkalmaznak, hogy folytathassák a népek ki­zsákmányolását és elnyomá­sát. A kibontakozó, jövőbe len­dülő Latin-Amerikát jelképezi a „77-ek” csoportjának csütör­tök óta Limában, Peru fővá­rosában külügyminiszteri szin­ten ülésező értekezlete. Ennek egyik fő célja, hogy a fejlődő országok a, világkereskedelem­ben nagyobb arányú részvételt érhessenek el. A latin-amerikai, ázsiai és afrikai államokból 1964-ben alakult csoportosulás részve­vőinek száma időközben 95-re emelkedett, s így a „77-ek” csoportja megjelölés immár inkább jelképes jelentőségű. Az. értekezleten idén első al­kalommal Kuba is részt vett, áttörve az Amerikai Államok Szervezetének 1962-es blokád­ját. A limai értekezleten részt ' : vesz és felszólalt Adam Malik, az ENSZ 26. közgyűlésének el­nöke. Aláhúzta a nemzetközi munkamegosztás racionálisabb ■ megszervezésének fontosságát az iparilag fejlett és a fejlő­désben levő országok között. A jelen világgazdaságot mesz­szemenően befolyásoló ténye­zők közül hármat emelt ki: a nemzetközi pénzügyi válságot, az egyes fejlett országok azon törekvését, hogy gazdaságilag jobban integrálódjanak, és ennek az integrációs folyamat­nak a „harmadik világ” or­szágaira való kihatásait. Ki­jelentette, hogy egyes fejlett országok protekcionista intéz­kedései sok tekintetben aka­dályozzák a fejlődők normális kereskedelmi kapcsolatainak kialakítását. A 77-ekmek szoro­sabbá kell tenni együttműkö­désüket, össze kell fogni azért, hogy megváltoztassák a világ- gazdaság jelenlegi szerkezetét — mondotta Malik. A limai értekezlet elkészíti az úgynevezett „limai nyilat­kozat” végleges szövegét, mely a harmadik világ országainak fődokumentuma lesz az ENSZ kereskedelmi és gazdasági fej­lesztési világértekezletén, amely áprilisban ül össze Chi­lében, Santiagóban. Koszigin szovjet miniszter- elnök kanadai és kubai láto­gatásait követően s a most fo­lyó limai értekezlet mellett figyelemre méltó bejelentést tett Salvador Allende chilei elnök hétfőn az NBC amerikai televíziós társaságnak adött nyilatkozatában. Jelezte, hogy Fidel Castro, a következő há­rom hét során Chilébe láto­gat. Allende hangoztatta, hogy az elmúlt egy esztendő alatt Chilét megszabadította a gaz­dasági függéstől és a politikai alárendeltségtől. Az országban komoly gazdasági feladatok várnak megoldásra, de a hely­zet — egyes nyugati jelenté­sekkel ellentétben — egyálta­lán nem válságos, utalt arra, hogy Chile milyen eredmé­nyeket ért el az infláció és a munkanélküliség éllen, -va­lamint az ipari- termelés nö­veléséért indított harcban. Az elkövetkezendő hetek­ben várható tehát, hogy az európai enyhülési folyamat mellett konkrét formát ölt a latin-amerikai enyhülés is, mely minden bizonnyal az ott lakó népek békés jövőjét hi­vatott elősegíteni. A. B. T. A Nemzetközi Beruházási Bank és a transzferábilis rubel Vitolij VoTobjcrv, a KGST­tagországok által létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának elnöke a moszkvai Pravda tudósítójá­nak adott nyilatkozatában el­mondotta, hogy a Nemzetkö­zi Beruházási Bankot a be­ruházási erőforrások nagyobb koncentrálása és hatékonyabb felhasználása céljából alapí­tották. Vorobjov bejelentette, hogy a bank már megszavazott több tízmilliós hitelt transz-; ferábilis rubelben és szaba­don konvertálható valutában. A nyugati bankok részéről bizonyos érdeklődés mutatko­zik e bankkal való üzleti kapcsolatok iránt — mondotta Vorobjov. Az igazgatótanács elnöke emlékeztetett, hogy 1963-ban nyolc KGST-ország kormá­nya a gazdasági kapcsolatok további bővítése és erősítése céljából megállapodást írt alá a transzferábilis rubelben történő sokoldalú elszámolás­ról. A transzferábilis rubel a nemzetközi gazdasági együtt­működés bankján keresztül történő nemzetközi elszámolá­sok eszközévé vált. Ez a va­luta látja él a kölcsönös áru­forgalmat, a hitel-, valamint más pénzügyi műveleteket a KGST-tagországok közötti kölcsönös elszámolásokban. Vorobjov végezetül hangsú­lyozta, hogy a transzferábilis rubel egyre növekvő jelentő­sége . és előnye különösen a nemzetközi valutarendszer válsága során mutatkozik meg. A KGST-tagországok kollektív valutáját nem befo­lyásolták a tőkés valutapiac konjunkturális ingadozásai. Hatalmas erejű szélvihar és szökőár pusztított a múlt hét végén a NyUgat-Bengáliával határos Orissa államban, Cal­cuttától 150 mérföldnyire. A mintegy öt méter ma­gas szökőár a Bengáli-öböl partján lévő falvakon söpört végig, épüle­teket döntött romba és elárasz­totta a rizsföldeket. A természeti katasztrófá­nak több mint tízezer ember esett áldozatul, és egymilliióan váltak hajlékta­lanná. ' ' NŐK - ELŐSZÖR Svájc történelmében először szavazhattak a nők is. Képünkön Gnaeigi köztársasági elnök és felesége leadják szavazatukat. ears Hungarológiai Mézet Jugoszláviában Dr. Szabó István igazgató professzor a rövidesen három esztendős intézmény munkájáról Alig három éve, hogy meg­kezdte működését a jugüszlá- viai Növi Sadon (Üjvidéken) a Hungarológiai Intézet. Alaku­lásáról, indíttatásáról, mun­kásságáról dr. Szeli Istvántól, az újvidéki egyetem magyar tanszékének professzorától, az intézet egyik alapítójától és igazgatójától kaptunk tájékoz­tatást. Két évtizedes gondolat — Örülök, hogy hallottak rólunk, hiszen végtére is léte­zésünk kezdetén vagyunk — fogadott az intézet -garzonla- kásnyi „székházában”. A Hun­garológiai , Intézet gondolata pontosan két évtizedig vajú­dott. Már az ötvenes években felmerült a jugoszláviai ma­gyarság mindenkori adottsá­gait és életgyakorlatát tudo­mányosan felfedő szerv létre­hívásának eszméje. Sokáig úgy tetszett, hogy a Növi Sad-i egyetem, magyar tanszéke lesz működésére a legalkalmasabb. Ám a tanszék 1959-es megalakulásával tüs­tént kitűnt, hogy a mqgyar ta­nárképzés feladatával kime­rülnek a lehetőségei. Vakme­rő vállalkozás lenne színvona­lasan még magyarságtudo- mánnyal is foglalkoznia éppen a Vajdaságban, ahol két nagy és közel harminc kis lélekszá­mú nemzetiség él. A magyar­ság maga is nemzetiségként, különböző etnikai csoportok ágyazatában élve jóval diffe­renciáltabbá, egyedibbé vál­nak léte Ismérvei és feltételei. A sémák itt alig használha- 1 tők, s a nemzeti sztereotípiák is — a változatlannak véltt nemzeti jellemzők — sajátos elemiekkel, • formációikkal, töl­tődnek- bővülnek, következés­képpen sajátosak a vizsgálati, értékelési szempontok is. Ezt követelik a jugoszláviai ma­gyar vidékek és a szórványok úgynevezett „fehér foltjai”. (Kosztolányi Dezső és Szent- teleky Kornél ezen etnográfiai homályba bújt részeiket „sötét foltoknak nevezik.) Konkrétan: az a mulasztás is ezt követeli, amely sq itt élő magyarság „fehér foltjainak”, mindenkori életgyakorlatának .még részle­ges felderítésével sem próbál­kozott solía, sem a közelmúlt­ban, sem a monarchiában an­nak idején. Ekként miránk há­rul a rendszeres tudományos kutatás és feldolgozás egész feladata. Ehhez bizonyult ke­vésnek az egyetlen Növi Sad-i magyar tanszék. Üj gondola­tok, módosult tervek, cikkek, tárgyalások, viták következ­tek, míg végül három állandó tudományos munkatárssal, egy asszisztenssel, önálló munka­tervvel és ügyintézéssel meg­alakult a Hungarológiai Inté­zet. Dátum szerint 1969 január elején. Időszaki lap, nagyszótár, monográfiák — Azóta a gyakorlatban történt-e lényeges valami? — Nagyon is! Közvetlen munkatársaink száma kilencre gyarapodva, tudományos köz­leményeink publikálására Bos­* nyák Imre és jómagam szer­keszti lsében időszaki lap ala­kult, elkészítettük és meg , is jelentettük a szerbhorvát— magyar és a magyar—szerb­horvát akadémiai nagyszótár A-tól P-ig terjedő köteteit, emellett a két háború közötti jugoszláviai magyar irodalom­ból kétkötetnyi válogatást, az ifjan elhalt Tóth József szob­rászművészről egy monográ­fiát, most írjuk Szentteleky Kornél, Sinkó Ervin, Rónai István életrajzait, folyamato­san publikáljuk kutatásainkat, elemzéseink, szellemi gyűjté­seink eredményeit, megren­deztük a magyar—délszláv irodalmi kapcsolatok első hi­vatalos szimpozionját a dél­szláv eposzok, a magyar vitézi énekek* a magyar irodalmi né­piesség és a szerb költészet kölcsönhatásairól. — Ügy érzem — folytatta Szeli István tanár —eleget végeztünk „gyakorlatilag”. Ha nem tettünk többet, az egye­lőre csak szerény lehetősé­günknek tulajdonítható. Amit eddig Is tehettünk, annak a segítségnek köszönjük, amely megnyilatkozott intézetünk iránt mind a jugoszláviai társ- intézmények, kutatók és tudó­sok, mind a Magyar Tudomá­nyos Akadémia intézetei és rriunkatársai részéről. Hat munkaterületen J- A magyar ságtudomány sajátos jugoszláviai formációi­ról tett említést az\ imént, professzor úr. Londoni detonációk Londonban a hadügyminisztérium mellett rendezett tö­meggyűlésen Bernadette Devlin is felszólalt. Tiltakoztak az észak-írországi internálások ellen. Kevéssel vasárnap éjfél után, iszonyú erejű robbanás verte fel álmából a West- minster-kórház betegeit. Mint később kiderült, a robbanás London szívében, a parla­menttől alig fél mérföldnyire egy laktanyaépületben történt. A detonáció megrongálta a fő­bejáratot és kivitt sok abla­kot, de emberéletben nem okozott kárt. Jóllehet a betiltott ir köz- társasági hadsereg mindkét szárnyának szóvivői cáfol­ták,. hogy az IRA hajtotta volna végre vasárnap haj­nalban a londoni postatorony elleni merényletet, majd alig 24 órával később a laktanyá­ban végrehajtott robbantást, a két hétvégi incidens fo­kozta azt a gyanút, hogy az IRA kiterjeszti hadjáratát Londonra is. Indira Gandhi és Jahja Khan az indiai-pakisztáni konfliktusról A londoni Colliseum Szín­házban tartott gyűlésein, ame­lyen szép számban vettek részt újságírók is, Indira Gandhi sötét szavakkal ecse­telte a kelet-pakisztáni mene­kültek helyzetét és az indiai— pakisztáni határon kiala­kult feszültséget. A többi kö­zött kijelentette: „Ügy érzem, egy vulkán tetején ülök. és igazán nem tudom, melyik percben tör ki’’. Lényegében Indira Gandhihoz hasonlóan ítélte meg a hely­zetet Jahja Khan pakisztáni elnök is az amerikai News­week cípnű képeslapnak adott kizárólagos interjújában. Jafhja Khan elismerje, hogy a központi kormányzat eddig — Igen. Mi hat tudományos területen dolgozunk. A jugo­szláviai magyar nyelv és iro­dalom, valamint a folklór fel­dolgozásán, valamint áz itt élő népek irodalmi kölcsönös­ségeinek és egymásra hatásá­nak vizsgálatán, továbbá a szerb, horvát és a magyar nyelv összevetésén, s ezen be­lül a kétnyelvűség pszicho- lingvisztikai, szociállingviszti- kai jelentőségein és jelentősé­gén. És nem utolsósorban a szótári munkálatokon — ez a kétnyelvűség problémaköré­ben megint csak ügydöntő fon­tosságú.' íme, a hat munkate­rület, és ugyancsak sajátos mind a hat. Következésképpen a megmunkálás szempontjai is sajátosak. Iskola és kétnyelvűség — Milyen jelentőségű a nemzetiségek viszonyának alakulásában a kétnyelvűség? — Döntő jelentőségű. Az et­nikai relációk alakulásában az érzelmi-indulati ^ összetevők mindig elhatározó jelentősé­gűek. De a tudományos fel­mérésből az is kiderül, hogy a jellemző nemzeti vonásokról mindig ott alakulnak ki a ne­gatív sztereotípák, uniformi­zált előítéletek, de még az élet gyakorlata is ott lesz fölösen terhessé, ahol a nyelvi meg­értés akadozik. Hogy konkrét példával éljek: az iskolázta­tásban, a gyógyításban, az igazságszolgáltatásban, a tudo- tnányos eszmecserékben, az irodákban, a műhelyekben, a pultok mögött — az élet és a munka minden területén. Ahol a szó mágnese vonzza az em­bereket, az élet gyakbrlata a fölösleges megterheléstől men­tesül. valóban nem Jcezelte egyen­rangú félként a keleti tarto­mány népét, „most azonban megpróbálják a hibákat ki- javítarli”. Azt állította, hogy a december 20-án életbelépő új alkotmány a katonai, kül­politikai és adózási ügyektől eltekintve „maximális autonó­miát’’ fog biztosítani Kelet- ,Pakisztánnak. Hozzátette, még arra is hajlandó, hogyha a „nép ezt követeli”, hogy sza­badon bocsássa Mudzsibur Rahman sejket, a betiltott Avami Liga bebörtönzött ve­zetőjét. De — állította — a kelét-pakisztáni politikus amúgy sem térhetne haza a keleti tartományba, mert „an­nak népe őt okolja szenve­déseiért”. A kétnyelvűség probléma­körében az iskoláztatás is sze­repel. Miérf, hiszen a jugo­szláviai törvények biztosítják az anyanyelvű oktatást? — A jugoszláviai alkot­mány minden nemzetiségének biztosítja, sőt szorgalmazza az anyanyelvi oktatást. Az állás­pontok és a viselkedések, ez esetben a reagálások között fennálló kapcsolat azonban némelykor igen összetett. Pél­dául: mintha a mi magyarsá­gunk túl óvatosan élne — vagy nem élne — a jogaival, gyer­mekeinek iskoláztatása és nemzeti kultúránk emelése te­rén. Vannak, akik nem isko­láztatják magyarul, mert attól tartanak, hogy a szaktárgyak és szakterminológiák csak anyanyelvi ismeretével hátha nehezebben boldogul majdan gyermekük. Ezért aztán vállal­ni kénytelenek, hogy majdan sem anyanyelven gyógyítani, sem ítélni, sem védeni, sem tanítani nem tudnak fiaik. Ne­héz efféle aggodalmakat egy­szerre eloszlatni, de emiatt is készülnek oly elsődleges fon­tosán szakszótáraink. A legnagyobb eredmény A Hungarológiai Intézet két esztendejének mégis mi a leg­nagyobb eredménye? — A legmutatósabb ered­ményünk kétségtelenül a ma­gyarság ősi kultúrájába visz- szanyúló bácskai élő folklór felderítése volt. S a legita- gyobb az a felismerés, hogy a különböző etnikai csoportok viszonyában lehet oíyan tisz­tázott értelmi-érzelmi helyze­tet teremteni, amelyben béké­sen együttélve, ki-ki szabadon megtartsa, fejlessze a maga nyelvi és kulturális sajátossá­gait. Vincze Lajos I. g* «»8 » r R B® rn Szokoar Indiában

Next

/
Thumbnails
Contents