Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI UJ TERMES (4.—5. oldalon) IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM I • ' ÁH A 60 FILLÉR I960. JANUÁR 1. PÉNTEK Újévi meditáció O j évet kezdünk, sőt új évtizedet. Az asztalon már ott áil az 1960-as naptár. Még tiszta, fehérek a lapok. Vajon mit hoz az új esztendő? A naptár hallgat, magába rejti a sok reményt, a fáradtságot, az alkotó órákat, gondokat és örömöket ... A jövőt nem lehet kitalálni. Csak megtervezni, előkészíteni, munkálni. A holnapot sem lehet egyszerűen megfejteni, mint a rejtvényt. Hát még 366 holnapot. És egy nép holnapját, a történelmet? Azt mondják: a történelem az élet mestere. És a történelem mestere az élet? Felrezzenek. — Apu, te öreg vagy? — kérdezi a fiam. — Nem vagyok öreg, kisfiam, de sokat megéltem már — felelem. Csak 43 év van mögöttem. „Csak?” — kérdezem magamtól elgondolkodva. Micsoda évtizedek ... 1919 A nagyapám vidékre utazott, rokonokhoz, élelemért. Magával vitt. Halványan emlékszem a zsúfolt vonatra. Egy idegen néni, hatalmas termetű, sokszoknyás asszonyság az ölébe vett, el is aludtam a vállán. Amikor felébredtem, hússal kínált. Reg- ge’re értünk a dunántúli faluba. A kisbíró doboita éppen össze a népet. A piactéren nagy tömeg ... Egy öreg paraszt feküdt a deresen. Huszonöt botütésre ítélték, tagja volt a direktóriumnak. Ősz hajú öregember volt, egyenruhás férfi botozta. Minden ütésnél rándult a test, egy katona hangosan számolt. Az asszonyok sírtak, a férfiak összeszorított szájjal hallgattak és ahogy a bot zuhant, átkozott ritmusára rán- gottak a vállak, a szívek, az agyak. — Rettenetes — mondta nagyapám —, ilyen szégyent. Sírni kezdtem. Még nem volt neve ezeknek a fekete napoknak. Csak később tanultam meg: mi a fehérterror, a Horthy- fasizmus... 1929 Tombolt a gazdasági válság. Középiskolás voltam, a mostohaapám szervezett munkás, bizalmi, a szürketaxi sofőrje. Számunkra nem elméleti vita volt a kérdés: lehet-e válságban sztrájkolni? Hetekig jártam a kislábossal a sztrájktanyára, vittem az ebédet. Ismertem ezeket az embereket. Vidám, hangos férfiak, tréfára, káromkodásra mindig készek. Az utca nevelte őket, nem éppen puha tenyérrel. Most komolyak voltak és csendesek. A harag tartotta bennük a lelket és a munkásszolidaritás. A harc mégis elbukott, apám az utcára került. Egy évvel később, 1930 szeptemberében láttam felfordult villamost a Népszínház utcában, vonultam én is a Liget felé, a tüntető munkások ezreivel. Láttam autót égni és fény villanását a kardlapokon. Futottam én is, míg mögöttem el nem halt a rendőrlovak dobogása. Még nem tudtam semmit... Csak azt. hogy „félnek az urak” és „miénk az utca”. Egy napra ... Aztán már mentem a világosság felé. Diákmozgalom .., érettségi.. az első szerelem... munkanélküliség... gyár... sztrájk... illegalitás ... to- loncház... Menetelés á fény felé... a párt soraiban. 1939 Emlékszem egy csodálatos, meleg vasárnapra. A Dunán voltunk egész nap. Este Ho- rányból csurogtunk hazafelé. Messziről zene szólt. Az égen annyi csillag, hogy súlyuktól meghajolt a boltozat. Talán azért hullott annyi csillag akkor este a vízbe. Olyan közel volt a Göncöl, hogy kinyújtott karral el lehetett volna érni. Csendesek voltunk, nem szikrázott a tréfa sem. Mikor kikötöttünk, a csónakos vacogva mondta: — Kitört a háború, a németek megtámadták Lengyel- országot. Szörnyű évek jöttek. Megállt az idő? Vagy a napok egyforma szörnyű álarcot viseltek? Huszonhárom éves voltam, a férfikor kezdetén jártam, amikor bevonultam, öt esztendőt rabolt el tőlem a háború. Az értelmetlen erőfeszítések, a megaláztatás hónapjai voltak ezek. Az emberi méltóság sárbatiprása, az ostobaság és gonoszság trónra- ültetése nap-nap után. Munka- szolgálat 7.. az életem egy fabatkát nem ért. Elvesztettem legjobb barátaimat. Hány tehetséges, nagyszerű elvtárs, bátor és elszánt proletárharcos drága életét tiporta el az átkozott háború, az eszeveszett fasizmus. 1945 felszabadulás... A pinceévek utón napfényre lépett a párt, a meggyötört emberek reménysége. Szerelem ... család ... gyerek ... Alkotó, drága esztendők. Repülnek a napok, hetek, hónapok. 1949 A pártfőiskola padjaiban ért a Szilveszter. Az új alkotmány hangos szóval, büszkén mondotta ki: „Hazánk Népköztársaság, minden hatalom a dolgozó népé.” Ötéves tervet indítunk, milliók büszkesége a párt, a világforradalom közelebb került: Kínában győzött a nép. Éjfél után ballagtunk haza. Az utcák fehérek voltak. Vidám emberek vívtak hógolyó csatát, harsány trombitákkal repesztették a dobhártyákat és a homályt. Mi csendesen találgattuk, mit hoz az új évtized ... Nem is álmodtuk, milyen halálos fenyegetések, veszélyek gyülekeznek ránk. Hidegháború ... Jiagyzolás... önteltség ... törvénysértések ... valami megpattant... az emberek hallgatnak ... az út részeg cikcakkok sora. Szomorú lesz az élet. Görcsösen kerestem az egyensúlyt. Világosságot akartam, tódni: mi történik, merre megyünk. 1956. Rohanunk az ellenforradalomba ... Harcok... Hősök és áldozatok... Fehérterror, új mártírok, égő házak és megzavarodott emberek ... Barátságok szakadnak szét... Elvesztem a legkedvesebbet... Halál fenyeget... De él a párt és új reménység éled. Aztán elcsendesül a vihar, az ár visszahúzódik. Elölről is kezdünk és folytatjuk is, ami jó volt, ami igaz. Uj munkahely, új barátok, új harcostársak, alkotó esztendők .:; 1959 Csak néhány hete ért véget a pártkongresszus. Csúcstalálkozóra készül a világ. Talán véget ér majd a hidegháború. A szocializrpus a'apjait rakjuk le. Nagyok már a gyerekek is, Sikerekben gazdag, boldog új esztendőt! Dobi István elvtúrs rádióbeszéde Boldog új esztendőt! Kedves hallgatóim! Az óra éjfélt ütött. 1960-ra lapoztunk a kalendáriumban. Az ünnepi percben sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a rádió minden hallgatójának, egész magyar népünknek. Jusson el üdvözletem mindenüvé, ahol ezen a Szilveszter éjszalcán magyarok ünnepelni összegyülekeztek. Gyárak, üzemek• szövetkezetek kultúrotthonaiba, nyilvános szórakozóhelyekre és jusson el a csendes családi otthonokba is, az ünneplő fővárosba, a városokba és az apró falusi házakba is. Csendüljenek össze a poharak, ürítsük őket elért sikereink örömére és az induló új év biztató kilátásaira, gondtalanság és jókedv uralkodjék ezen az éjszakán minden magyar szívében és derűsen induljunk az új esztendőbe. Ha visszatékintünk 1959-re, elmondhatjuk, hogy minden okunk megvan az elégedettségre. Hazánk a szocialista építkezés nagyszerű eredményeivel gyarapodott és népünk élete tovább szépült. Tisztelet és hála illesse ezért a bányák, a gyárak, a mező- gazdaság, a tudományos kutatás. a kulturális élet, a kereskedelem, a közlekedés munkásait, mindazokat, akik az év folyamán fáradhatatlanul dolgoztak ebben a íkis országban, a mi drága hazánkban. Százezrek és százezrek érezhetik önmagukban ezt a felemelő érzést, a büszke elégedettséget, amelyet csak a tisztességes 4 I idei ^ cső-1 szó- £ írta az í 7 U] 2 (Gábor Viktor felvétele) ^^XXXXXXXVVXVCVVvXX^XXV^^^XX^X\NX\XX\^A^XXXXXXXXXXXXXXXXVSXXXXV^XXX\^Vv\XV^X^XXXXXXXXXXX^^ Üzemeink jelentik AZ ÉV UTOLSÓ MUNKANAPJÁN Ülésezett a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Megvitatta az Országos Arhivatal jelentését az ipari termelői árrendezés közigazgatási értékelésére. A kormány a jelentést tudomásul vette és elismerését fejezte ki az Országos Árhivatal dolgozóinak a termelői árrendezés során végzett jó munkájukért. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium együttes jelentését a szovjet hitelből épülő Tisza-vidéki vegyikombinát nitrogénműtrágyagyárával kapcsolatosan 1958 decemberében hozott intézkedések végrehajtásáról. Elfogadta a Művelődésügyi Minisztériumnak a művelődési otthonok létesítésével és működésé- val kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló előterjesztését, majd folyó ügyeket tárgyalt. Az egyházi vezetők látogatása az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke az új év alkalmából fogadta a római katolikus püspöki kar tagjait, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának vezetőit, a református egyház püspökeit és főgondnokait, az evangélikus egyház püspökeit és főfelügyelőjét, a magyarországi izraelita egyház vezetőit. A szívélyes légkörben lefolyt beszélgetéseken mindkét fél részéről méltatták az állam és az egyházak közötti viszony kedvező alakulását. Grősz József kalocsai érsek kifejtette, hogy a katolikus egyház helyesli és támogatja a szocializmust, mert az emberek. köztük a katolikus hívők jólétét és felemelkedését is jelenti. Hangoztatta: a katolikus egyház vezetői és papjai egyetértenek azzal, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kiépítése, a termelőszövetkezet a parasztság további felemelkedésének útja. Üzemeink dolgozói a múlt évben is derekasan helytálltak, nemcsak teljesítették, de legtöbb helyen túlszárnyalták a tervelőirányzatot. Az új esztendőt az újabb sikerek jegyében új lendülettel kezdik. Hogyan fejezték be üzemeink 1959-et, mit szándékoznak megvalósítani az új évben? Erről szól alábbi beszámolónk. A Budakalászi Textilművekben december 24-én befejezték az 1959-es tervet. A kongresz- szusi munkaverseny jó eredményei lehetővé tették, hogy mérlegzárás után előreláthatólag 12 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizessenek ki a gyár dolgozóinak. December 30-án termelési értekezletet tartottak, s a dolgozók elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére folytatják a munkaversenyt. A Csepel Autógyár már 1959-ben is nagy gondot fordított a különleges gépkocsikra, 1960-ban még tovább fejleszti a speciális kocsik gyártását. Az eddig elkészített különleges típusú gépkocsiknak elkészítik a 0 szériáját. A Diósdi Csapágygyár dolgozói is felkészülten várják az új esztendőt. 1959-es évi tervüket és a kongresz- szus tiszteletére tett felajánlásaikat már december 29-én teljesítették. Jövőre sok új géppel gyarapszik az üzem. Nemrégiben több külföldi automatát és félautomatát kaptak a csapágygyáriak. Az új gépeket január végén helyezik üzembe. A Kistarcsai Fésűsfonó tizenkét tonna gyapjúval termelt többet 1959-ben az előirányzott tervnél. Ez a meny- nyiség körülbelül 28 ezer darab kardigán vagy pulóver elkészítéséhez elegendő. A Dunakeszi Járműjavítóban január 3-án adják át a vállalat új nagy szerelőcsarnokát, ahol rövidesen megkezdik az új kocsik szalagszerú sorozat- gyártását. Ez a beruházás közel harmincmillió forintba kerül. A csarnokot ellátták szociális helyiségekkel, fürdővel, öltözőkkel. A Dunakeszi Járműjavító egyébként december 30-án teljesítette darabszámos tervét. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyárában 1960-ban 150 ezer darab televíziós képcsövet készítenek. Az Egyesült Izzó szakemberei határidő előtt kísérletezték ki az 53 centiméteres és a 90 fokos televíziós képcsövet. A váci képcsőgyár jövőre biztosítja az Orion és a Vadásztölténygyár televíziós készülékeinek gyártásához szükséges képcsövek nyolcvan százalékát. Ezzel egy esztendő alatt körülbelül 18 millió devizaforintot takarítunk meg. Négy évtized van mögöttem. Egy emberöltő, amely összefonódott a párt életével. Négy évtized történelem. Párttörténet és élettörténet. A magyar nép története. Uj évtizedet kezdünk. Az asztalon már ott áll az 1960-as naptár. Mit hoz az új esztendő? Sok örömet és sok gondot, Az elmúlt évek folytatása lesz, az út következő szakasza. Az irányát ismerjük és azt is tudjuk: emelkedő lesz. A kisfiam nézi, mi írok. s Kérdez, folytatja a megkezdett témát. — Apu, akkor fiatal vagy? A válaszom óvatos ..; — Azt hiszem, igen, A nép újra bízik a Pártban, jóked- vűek, derűsek az emberek .;; Téli nap szikrázik felettünk, jégre készülnek a gyerekek. Búcsúzik az óév, mindig szeretettel gondolunk majd rá. Gazdag aratást, jó szüretet, dolgos, eredményes napokat hozott. A szívünk tele reménnyel i;. fiatalok vagyunk. Izgalmas, szép dolog a jövőt fürkészni. Addig fiatal az ember, amíg vissza is azért pillant, hogy lendületet vegyen a haladáshoz. Kitalálni, megfejteni nem lehet a holnapot, az új évtizedet. Megtervezni, előkészíteni, munkálni lehet és kell! Szántó Miklós í helytállás, az igen jól végzett $ munka adhat meg emberek- $ nek. $ Békében, biztonságban él- $ tünk és dolgoztunk, s meg- % van a reményünk, hogy bé- j kességben élhetünk az idei ^ esztendőben is. á y A szovjet tudomány eső- % dálatos műszerekkel a sz.o- % cializmus dicsőségét írta az £ égre, a szovjet politika biz- £ tosítani tudta az emberiség- nek a békét és 1960-ra új j; távlatait nyitotta meg az ál- ^ talános haladásnak, a népek ^ békés egymás mellett élésé- ^ nek. Szép terveink vannak az j új esztendőre. Népünk tehet- sége, szorgalma és becsűle- ^ tes igyekezete, hazánk föld- f jének gazdag adottságai mel- ^ lett terveink valóra váltása- % nak biztosítékát megtalálhat- $ juk abban is. hogy a szocia- % lista tábor nagy családjában, % a szocializmust és kommuniz- % must építő népek nagy testve- % riségében élünk és dolgozha- % tunk. Mérföldes léptekkel ij haladunk előre a világ, a fej- í lödés útján és megvan az £ erőnk, megvannak az eszlcö- zeink, megvan a nemzeti £ egységünk, belső egyetértő- % sünk, hogy a népek t ikés tör- <■ ténelmi versenyében ne maradjunk le, hanem ezután is az elsők, a legjobbak közé törekedjünk. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves hallgatómnak, egész népünknek boldogságot, sikereket, nyugodt, munkás, eredményekben gazdag új esztendőt!