Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből
a Henszlmann terve által preferált gótikus stílust támogatta, s Ybl tervét azért utasította el, mert az a 16. századi, palladiánus ,,renaissance"-ot „negédelte". 37 Lehetséges, hogy a történeti stílusok tudományos megítélése több ponton szorosan összefügg a historizáló építészet hazai történetével. 38 Ipolyi végeérhetetlen, monumentális előadásait a magyarországi középkori építészetről, szobrászatról és festészetről mindenki ismeri; tíz évvel ezelőtt újra kiadták őket, szolidan jegyzetelve. 39 Ipolyi számára — előadásai fogalmazása idején — a középkorral lezárult az az időszak, amely érdeklődésére számot tarthatott. Az építészeti részben a bártfai városháza az egyik utolsó példája a gótikának; főleg főpárkányának plasztikai elemei keltették fel a figyelmét. 1861-ben még nem voltak ismeretesek azok az írott források, amelyekből nyomon követhető lett volna az építés menete, és megnevezhetek lettek volna a mesterek; maga az épület pedig erősen átalakítva állt a főtér közepén. A később a reneszánsz történetében oly szép karriert befutó épület a gótika egyik utolsó példájaként debütált a magyar művészettörténet-írásban. A szobrászatról szóló tanulmány is (1863) igen tanulságos: ennek második részében sorolja fel a szerző a figurális síremlékeket. De nem mint a stílustörténet illusztrációit vagy tárgyait, hanem mint a magyar történelem nagy alakjainak arcképcsarnokát, amelyeknek gipszmásolatait összegyűjtendőnek tartotta. Mindazonáltal a legutóbbi időkig ez volt a legteljesebb és Pálffy szobra 7. Pálffy Miklós síremlékének főfigurája a pozsonyi Szent Mártontemplomban, 1601 (Henszlmann 1876) 8. Pálffy Miklós síremlékének főfigurája, 1601 (gipszmásolat, elpusztult; archív fotó, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) 9. Illésházy István és Erdődy Anna epitáfiumának középső domborműve 10. Illésházy István és Erdődy Anna epitáfiumának középső a feliratos táblákkal, 1577 (Könyöki József rajza, 1878; domborműve, 1577 Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár) (gipszmásolat, elpusztult; Henszlmann 1876)
