Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-01 / 1. szám

és egyedül kezeltetik, miért várakoztatnak még, azt gyenge eszemmel felfogni nem tudom.

Ezeket azért hoztam fel, hogy ha mások jobban ismerik az ügyet, gondolkozzanak felette s szíveskedjenek hozzászólani.

Egy volt szókelyhuszár.

Szabályrendelet

Ildromszékmegycnck tulajdonút képező pénztőkék cél- járói, azoknak elhelyezéséről, pénztári kezeléséről és esetleges behajtásáról

I. fejezet

A tőkepénzek cinéiről s azok jövedelmeinek ki tűzött céljáról.

í. Iskolai alaptőke, az ez után befolyandó kamatjövedelem a megye közgyűlésének alapján köznevelésügyi célokra íordittatik, mihez képest az évenkénti rendes közgyűlés elébe ezen alapot illető költségekről szabályszerű költségterv készíttetik és az közgyűlési határozattal megállapittatik.

2. §. A Ferenc József nevet viselő nyilvános közkórház alaptőkéje, melynek kamatbeli jövedelme a kórháznak évenkénti költségelőirányzatában az első cim alatt felvétetik ugyan, de e célra csak annyiban felhasználható, a mennyiben az évenkénti rendes költségek a megalapított napontai ápolási dijakból fedezhető nem lenne, lévén ezen alaptőke célja kórház épületében és annak telkén időszakonként szükségesnek mutatkozó átalakítások, illetve uj építkezések költségeinek fedezete.

II fejezet.

Az alaptőkék elhelyezéséről

3. §. A tőkék után befolyandó kamatokból az évenként megállapított költségvetésekben előirányzott szükségletnek levonásával a fenmaradó feles leg tőkésittetik a megye lakosságánál vagy községeinél biztosíték nyújtás mellett leendő elhelyezés utján.

4. §. Biztosítékul szolgálhat a kölcsön vett tőkeösszegnek kétszeres bírói becsértékét felérő tehermentes ingatlan birtok.

5. §. Az elhelyezés 6u|0-os évi kamatnak félévenkénti részletekben előlegesen leendő kötelezettség mellett történhetik és azon világos kikötéssel, hogy a kamatoknak a meghatározott időben nem pontos fizetése esetében a töke felmondottnak tekintetik s járulékaival együtt behajtatván, a fizetési kötelezettséget elmulasztó adósnál bármely biztosíték mellett többé el nem helyezhető.

6. §. A tőkeelhelyezés a kölcsönt venni szándékozóknak ez iránti folyamodására eszközöltetik és pedig aképen, hogy a benyújtott folyamodások a központi beadványi jegyzőkönyvi számmal megjelölve sorrendben vezettetnek s az illető alapnál rendelkezés alatt levő pénzösszeg erejéhez lcepest a kért kölcsön a sorrend szerint engedélyeztetik, úgy mindazonáltal, hogy senki 1000 forinton felüli kölcsön engedélyezést igénybe nem vehet ; a törvényhatóság közgyűlése azonban fentartja a jogot kivételes esetekben 1000 forinton felüli kölcsönt is engedélyezhetni. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat azonban névszerinti szavazással hoza- tik meg.

7. §. A megyének szervezeti szabályzata értelmében 1000 frt erejéig kölcsönöket a folyamodók sorrendjének a mennyiben azok ezen szabály- rendeletben a megelőző §§-okban foglalt feltételeknek .teljesen megfelelnek, szigorú pontossággal szem előtt tartásával a megye alispánja engedélyezi és azt a tiszti ügyész által a kiállított adóslevélnek hátlapjára törvényes alakiság tekintetében elfogadó záradék rávezetésével a számvevőség ellenjegyzése mellett kiutalványozza.

8. §. A megye alispánja az engedélyezett és kiutalt kölcsönösszegeknek mennyiségéről és sza- bályszerüleg történt elhelyezéséről a legközelebbi közgyűléshez esetről-esetre jelentést teszen.

9. §. Ezen szabályrendeletnek jogerőre emelkedésével a jelenleg elhelyezett tőkék ha az adóslevelekben foglalt feltételek az ezennel megalapított elhelyezési feltételektől úgy a kamatláb, valamint a kamatfizetési részleteket s a biztosítékot illetőleg különböznek az illető adósok felszólitandók 30 napi határidőnek kitűzésével adóslevelüknek ezen szabályrendeletben foglalt feltételek szerint kiállított adóslevéllel leendő kicserélésére s ha azt a kitűzött határidő alatt elmulasztanák vagy attól vonakodnának, a tőke felmondottnak tekintetvén, járulékaival együtt azonnal behajtandó.

10. §. A tőkésítendő összegek a megelőző §§- okban körülirt feltételek mellett, vagy kölcsöné'rt jelentkezők hiánya miatt a megye a megye lakosainál vagy községeinél fekvő birtokbeli biztosítás mellett elhelyezhetők nem lennének, azok magyar földhitelintézeti, vagy kisbirtokosok jelzálogleve- lökbeni befektetés utján tőkésittetnek.

III. fejezet.

Az alaptőkék pénztári kezeléséről.

u. §. Minden a megye tulajdonát képező alaptőke a megyei pénztárnál kezeltetik.

12. §. A megyei pénztárnok köteles minden cimü alaptőkéről elkülönített nyilvántartási köny vet vezetni; ezen nyilvántartási könyvben az A. alatt ide zárt minta szerint minden adóslevélre sor rendben külön lapot nyit, melyre feljegyzi az adós nevét, az adóslevél keltének és jelzálogilag történt

biztosításának idejét az évi kamatok fizetési idejét az illetékkirоvatba a kölcsön vett tőke mennyisé g'ét, az ez után esedékes évi kamatösszeget, a le- rovási rovatba a netaláni törlesztett tőkemennyiséget és a kitűzött időben befizetett kamatösszeget, a hátráléki rovatba, végre a tőke- és a kamathátralékot elkülönítve. Minden alaptőkéről külön pénztári napló vezettetik a B.) minta szerint. Évenként a zárszámadások a C.) minta szerint szerkesztett alakban az alap javára vagy terhére tett átalányokkal a felmerült költségekről a vételjogositottak által kiállított és szabályszerűen bélyegzett nyugtákkal felszerelve a megyei pénztárnok által kikészi- tettnek és a megye szervezeti szabályzatával meghatározott időig, a megye alispánjához beterjesz tetnek a tavaszi rendet közgyűlésben leendő meg vizsgál ás végett.

13. §. Ha a tőkenyilvántartási könyvnél be jegyzett határnapig a kamatok be nem fizettetné nek, a határidő lejártával még 15 napig is kötelö; a pénztárnok az illető adós nevének megjelölésé vél erről jelentést tenni a megye alispánjához s a 15 nap letelte után pedig sem tőke-, sem kamat- törlesztést semmi szín alatt a megyei pénztárnok el nem fogadhat.

IV. fejezet.

A tőkék és járulékainak behajtásáról.

14. §. A megyei pénztárnok által az alispánhoz bejelentett nem pontos kamatfizetőktől, vagy esetleg* közgyűlési határozattal behajtatni rendelt tökének felmondása és behajtása iránt a vett jelentéstől számítva 24 óra alatt az alispán a megye tiszti ügyészéhez intézkedik, utasítván egyúttal a megye pénztárnokát, hogy a behajtandó tőkéről szóló adóslevelet a tiszti ügyésznek hivatalos elis- mervényére adja ki.

15. §. A megelőző §-ban foglalt esetekben sem a behajtás iránt elrendelt per megkezdése előtt, sem a pernek megindítása után az alispán időhaladékot engedélyezni jogositva nincs, valamint nincsen jogositva nincs a tiszti ügyész is perközben semmi körülmények között idöhaladóknak engedélyezésére.

16. §. A behajtás iránt folyamatba tett pereknek mikénti állásáról évnegyedenként minden ez iránybani felhívásnak bevárása nélkül a megye tiszti ügyésze az alispánhoz jelentést teszen, melyben megjelöli egyszersmind az illető bíróság részéről netalán elkövetett mulasztást vagy késedelmes eljárást. .

ló. §. A tiszti ügyésznek jelentései alapján a megye,.alispánja minden közgyűlés elébe jelentést terjeszt be. a tőkéket illetőleg fenforgó pereknek mikénti állásáról.

18. §. Hogy a tiszti ügyésznek a tőkepénzek iránt fenforgó pereknél mikénti eljárásáról időszakonként. meggyőződés szereztessék, e célból rendes közgyűléseket megelőzőleg a tartandó számonkérő szék elébe terjesztendők minden fenforgó peresügyiratok.

Éljen az alkotmány!* E közben az egyelem fekete táblájára egy a helyszínén rögtönzött tiltakozást függesztettek fel Alig, hogy elvégezték a tiltakozás kifüggesztését, a szélkergetett rendőrség keljét a helyőrségből kirendelt katonaság foglalta el. Ezek szuronyrohamot intéztek az egyetemi épület udvarán és tantermeiben levő tanulóság ellen, a melyhez már sokan csatlakoztak a nép soraiból. A nép fegyvereit használta. Az első rohamokat az egyet, épü'et- ben visszautasították. Uj katonai segélyt kellett aquirálni. Véres harc fejlődött ki Több ember elesett, sokan megsebesültek. A katonaság még akkor sem volt egészen ura a helyzetnek Lovasságnak kellett jönni, hogy az e fogatásokat eszközölje és a körül fekvő tért a csatlakozó elemektől megtisztítsa A vérengzés áldozatainak számát a katonaság és az ifjúság részéről J45 főre teszik. A csend még nincs helyreállítva. - A lakosság csatlakozásától tartanak, a mely rendkívül ingerültté van téve az események miatt.

LEGÚJABB.

A kiewi forrongás.

A hatóság elrendelte az egyetemi előadások beszüntetését, az egyetemeket bezáratta. Ki volt mondva, hogy a jovö félévig a megnyitás meg nem lesz engedve, de akkorra is a hat'ság fentartja a jogot, hogy csakis felsőbb engedély me lett legyen folytatható a tanév másik fele.

Ez intézkedés Szentpétervárról eredt. Az ut .bbi mozgalmik bírták rá a kormányt, hogy több egyetem bezáratásával igyekezzék elejét venni a bajnak.

A kiewi egyetem hallgatóit ez esemény rendkívül izgalomba hozta Küldöttséget menesztettek az egyetemi elöljárósághoz, a melyben az egyetemi előadások folytatásai kertek ivlajd újabb deputáciő ment a hatósághoz az intézkedés indokolását s a rendelet felfüggesztését k-rni. Küldöttségeikét letartóztatással fenyegették. A tanulók közt eljárásuk sikertelensége miatt nagy elkeseredés tamadt fokozta az elkeseredést, hogy a rendőrség minden összejövetelt eltiltott, a tanulókat erős felügyelet alá helyezte s a nem kiewi származásunkra a távozást, különbeni eltoloncolás terhe alatt, ^parancsolta

Ezen önkényes rendszabály rendkívüli haragra gyulasztotta az egyetem hallgatóit Az ifjúság nyomban felkerekedett és forradalmi szavak hangoztatása mellett az egyetem elé vonult, hogy a mint kiabáltak, »a törvényén kívüli önkény ellen, törvényen kívüli erővel tiltakozzanak «

Mindannyian fegyverkezve érkeztek az egye térni épület elé Bezúzták a kapukat, a rendőröket* megszalasztották, az ellenállókat lefegyverezték és megverték. Behatoltak a tantermekbe, folyvást kiabálva: »Éljen a tanszabadság

KÜLÖNFÉLÉK.

— Boldog újévet kívánunk oivasTHnk- nak ! Az elmúlt esztendő bán illával, fáj - (latinaival tovaszállt- Hozzon örömet az ujév, hozzon boldogságot minden hajlékba, adjon szép jövendőt magyar nemzetünknek !

— Megható jelenet folyt le Silvester-estéjén a városház nagytermében. A nőegylet ugyanis ekkor osztotta kl a szegények közt a sok angyalfiát, melyre különösen a gyermekek, oly epedve vártak. Szép számú közönség gyűlt be s hét órakor meggyujtottíik a két karácsonfát, mely tele volt ag'2‘atva apró csecse-becsékkel. A hosszú asztal tele volt ruhákkal, kendőkkel, kalácscsal. Mikor a ka- r ácson fán a gyertyák kigyultak, a zenekar a nép- hymnust játszta s bejött szép rendben a gyermekek csoportja. Gyárfás Lajos főjegyző ur beszédet intézett a közönséghez s a város nevében meleg szavakkal köszönte meg a nőegylet buzgóságát s jóindulatú törekvéseit a szegények segélyezése körül Azután kezdetét vette az ajándékok kiosztása. Leírha tatlan azon öröm, a fokozott kíváncsiság, a meglepetés, melyet az ajádékolc a szegény kis gyér-' mekeknek okoztak. Látni kellett, minő sugárzó arccal fogadta egyik a rég nélkülözött csizmát, másik cipőt és keszkenőt, harmadik egy egész öltözet újdonatúj ruhát. A közönség gyönyörködve nézte a jótékonyság és szeretet részeseit, a mint vidor arccal egymásnak mutogatták a nyert ajándékokat. A kedves kis ünnepélyt Révay Lajos ur gyönyörű beszéddel zárta be. Megható szavakban ecsetelte az árvák sorsát, szivet melegítő hangja kicsalta a szemekből a szeretet, a részvét gyöngyeit, a köny eket. Áldást kért a nőegyletre, mely rövid fennállásának is ily magasztos jeleit adta már. A lélek felvidult, a szivet a szeretet melege átjárta s a közönség meghatottan oszlott szét a szép kis ünnepélyről.

— Sorsjegy és leányárulás. Az uzoni csendőrség múlt hó 13-án letartóztatta és bekísérte az itteni kir. járásbírósághoz állítólag kolozsvári származású, de széles e hazában már sok helyütt és többféle minőségben megfordult Pellet Vilmost, ki előadása szerint a „Nyitrai és társa1* cégű bankház brassói ügynöke Helf Tivadar által, a vidékünkön való különböző nemű sorsjegyeknek havonkinti részletfizetés melletti elárusitásával volna megbízva. Ámítások után sikerült is üzleteket kötni és arra pénzelőlegeket felvenni, minthogy azonban Pellet Vilmos nemcsak sorsjegy, hanem fiatal leányoknak Oiáhországba való elárusitásával is foglalkozott s nagyon valószínű, hogy a sorsjegyekkel való üzérkedés csak cim volt a végre, miszerint alkalmilag a vidék szépeit kiszemelje és rózsás ígéretekkel magához édesítse : a brassói rendőrség oda leendő átkiséréseért hivatalból átirt.

— Sepi-Sztgyörgyi Daragics Mihálynét, kihez távoli vidékről is nem egy esetben jöttek a szenvedők gyógy kezelésre, s ki már régebb időktől fogva jogosítvány nélkül gyógyit, a kir járásbíróság ku- ruzslásért Ő4 napi börlönfogságra Ítélte.

— A ma rejtélyes egyéniségről, ki a lapok hírei szerint Gödöllőre merénylő szándékkal utazott volna s ki Gödöllő környékét oly éber őrizet tárgyává tette, sok mindenfélét beszélnek ^ összevissza, a nélkül, hogy a sok mendemondából valami pozitív tény kideríthető volna. A rejtélyes ur rejtélyes históriájának egyik változata következő : Ezelőtt I héttel egy fiatal ember jelent meg egy gödöllői parasztnál, s kíváncsian tudokozódott ő felségeik gödöllői tartózkodásáról, vadászati kirándulásaikról stb. Ezek a kérdések és az idegen széles karimáju kalapja feltűntek a parasztnak, ki persze mindjárt soőiáldemokratát orrontott az idegtűiben, a ki alig ha jó szándékkal jött Gödöllőre. Ha már egy magyar parasztról íölteszünk ennyit (a mennyi egy becsi policistának is becsületért, válnék),., bátran elhihetjük azt is, hogy emberünk je-