Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1913-01-26 / 1. szám

megtudhatod, hogy mennyire becsüli a te értelmiségedet szeretett képviselőd, de meg­tudhatod, hogy milyen kulturnivón áll a képviselő ur is. Az uj f. ti. maijyar pospiksés székhelge. Ä képviselőtestület kiküldött bizottságának tanácskozása. Az egyházmegye beosztása. Egy kicsit elkésve ugyan, Nagykároly vá­ros által lépések tétettek az uj gör. kath. ma­gyar püspökség székhelyének megnyerése tár­gyában. Ez eleinte komolytalannak tetsző do­log ma már olyan stádiumban van, hogy a mozgalom, ha tovább is energikusan és czél­­tudatosan fognak dolgozni, talán nem lesz egészen hiábavaló. Nagykároly város képviselőtestülete a püs­pöki székhelykérdés intézésére bizottságot kül­dött ki oly megbízatással, hogy minden az ügy érdekében teendő lépéseit már eleve is jóváhagyja. Ez a bizottság csütörtökön délután ülést tartott, amelyen a sürgősen szükséges tenni­valókat beszélték meg. A tervbevett küldött­ség egyelőre még elmarad, mert a végleges döntés a székhely ügyében csak julius vége felé várható. A magunk részéről fontosnak tartjuk, hogy a nagykárolyi székhely ügyének az uj püs­pökség kerületébe tartozó papságot nyerjék meg. Es erre kitűnő alkalom fog kínálkozni. Ug}'anis az uj egyház papjai körében az az eszme vetődött fel, hogy május első napjaiban kongresszusra gyűljenek össze Mária-pócson. Ennek a kongresszusnak az a czélja, hogy az uj egyházmegye papjai egymást személyesen megismerjék, hogy ez alkalommal tartsák meg az uj egyházmegye felavató ünnepét és állást foglaljanak a székhely megállapitása, a papi özvegyek és árvák sorsának rendezése és a naptár egyesítése kérdésében. Az a terv, hogy a kongresszus elnöki tisztére Papp Antal mun­kácsi püspököt, az uj egyházmegye apostoli adminisztrátorát kérjék föl. A képviselőtestület bizottságának tehát most az volna a legsür­gősebb tennivalója, hogy azt a memorandu­mot, melyet a város a kultuszminiszterhez küldött fel, nyomassa le és küldje el az uj egyházmegye mindenik lelkészének támogatást kérő külön levél kíséretében. Éppen kapóra jött a tervhez azon körül­mény, hogy Papp Antal munkácsi gör. kath. püpök, a hajdudorogi egyházmegye apostoli adminisztrátora, 70—1913. szám alatti rendele­tében megállapította az uj hajdudorogi egy­házmegye közigazgatási beosztását. A 163 plébániát 4 főesperességre, 1 püspöki külhely­­nökségre és összesen 21 espereskerülotre osz­totta fel. A szatmárvármegyei főesperesség kiterjed Szatmárvármegye területére. Ide tartoznak: a) Batizvasvárii esperesi kerület: 1. Batizvasvári, 2. Józsefháza, 3. Kökényesd, 4. Sárközujlak, 5. Szatmárudvari, 6. Szárazberek, 7. Turterebes. b) Csengeri esperesi kerület: 1. Csegöld, 2. Csengerbagos, 3., Csengerujfalu, 4. Jánk, 5. Nagypeleske, 6. Óvári, 7. ,Porcsalma, c) Érmel­­léki esperesi kerület: 1. Érdengeleg, 2. Érend­­réd, 3. Érkörtvélyes, 4. Piskolt, 5. Portelek, 6. Reszege, 7. Vasad, 8. Vezend. d) Nagyká­­rolyi esperesi kerület: 1. Csomaköz, 2. Doma­­hida, 3. Genes, 4. Kismajtény, 5. Mezőterem, 6. Nagykároly I., 7. Nagykároly II. 8 Sza­­niszló. e) Nyíri esperesi kerület: 1. Fábiánháza, 2. Gebe, 3. Hodász, 4. Nagydobos, 5. Nyírcsá­szári, 6. Nyirderzs, 7. Nyirvasvári, 8. Ópályi, 9. Parasznya. f) Szatmárnémetii esperesi kerü­let: 1. Amacz, 2. Nagykolcs, 3. Pete, 4. Sza­­mosdob, 5. Szatmár, 6. Szatmárnémeti, 7. Szat­­márzsadány, 8. Vetés. fl nagykárolyi I mill [||f||||| « Jurcsek Béla kösczéíu adományai, __ I — 100,000 korona a gör. kath. püspökség ja­vara — 300,000 korona a Nagykárolyban léte­­j sitendö vízvezeték javára - - 50,000 Nagykároly város szegényeinek. — Az 1913-ik évet minden oldalról sze­rencsétlennek jelezték. Vannak azonban olyanok is, akik ennek az ellenkezőjét ál­lítják, sőt joggal állítja valaki itt, Nagy­károlyban is. Az év elején a pénzvilágban valóságos szenzáczió számba ment — az összes lapok is jelezték, — hogy a buda­pesti Jelzálog Hitelbank konvertált sors­jegyeinek 1.000,000 K főnyereményét Br. Madarassi Beck Gyula nyerte meg. Ez a hir különösen azért okozott a pénzvilágban nagv szenzácziót, mert Br. Madarassi Beck Gyula a Jelzálog Hitelbank igazgatója A sorsjegyek birtokosai bizonyos megütkö­zéssel vettek tudomást a dologról és nem egy olyan akadt, aki hangosan is kifejezést adott azon véleményének, hogy a dolog nem tetszik neki, annál is inkább, mert ez az eset t. i. hogy a jelzálog Hitelbank fő­nyereményét maga a Hitelbank, vagy an­nak valamelyik vezetője nyerte volna meg, már a harmadik volna. Azonban az újsá­gok híradása nem felelt meg a tényeknek. A Jelzálog Bank egymilliós íönyereményét Jurcsek Béla, Gróf Károlyi Gyula uradal­mainak igazgatója nyerte meg. Pénzügyi körökben sokat beszélnek arról, hogy a iőnyereménynek Br. Mada­rassi Beck Gyulával való kapcsolatba ho­zatala azért történt, hogy a Jelzálog Hi­telbank körül állítólag íélmefült bajokat leleplezzék és a türelmetlenkedő részvé­nyeseket a milliós főnyeremény hírével megnyugtassák. Ez azonban nem érdekel bennünket és csupán azért emlitettük meg, mert még mindig vannak oly konvertált sorsjegytulajdonosok, akik a főnyeremény - nyel még most sincsennek tisztában. A íö­­nyereményt jurcsek Béla nyerte meg, aki Dr. Kovács Dezső ügyvéddel együtt járt fent Budapesten a leizálog Hitelbanknál, hogy sorsjegyét bemutassa és az i.000,000 koronát bizonyos pénzintézetekhez átutalja. Érdekes, hogy a főnyeremény hírének közlésekor egyes fővárosi lapok azt írták, hogy Jurcsek Béla kilencz gyermekes, szegény uradalmi számtartó, aki a milliós nyereményből megvásárolta íöldes urának birtokait és igy valószínűleg volt íöldes urát fogja saját kasznárjaként alkalmazni. Még érdekesebb körülmény, hogy Jurcsek Béla uradalmi intézőt a jelzálog Hitelbank sorsjegyminek húzása előtt egy pár nappal Gróf Károlyi Gyula összes uradalmainak jószágigazgatójává nevezte ki. Erről a kinevezésről egyes helyű lapok örömük és lelkesedésük kifejezése mellett adtak hirt, mert amint Írták, Jurcsek Béla sokat tett Nagykároly város közügyének érdekében. A nagyközönség ugyan semmit sem tud arról, hogy mit köszönhet Nagy­károly város Jurcsek Bélának, maga Jur­csek Béla sem igen tudott róla. De egyes lapok megírták, hát bizonyos, hogy igy kell lennie, jurcsek Béla ime most tények­kel is beszándékszik igazolni, hogy á la­pok igazat írtak és ö Nagykároly7 város érdebeit mindenkinél jobban a szivén hordja. Ezért — értesülésünk szerint — elhatározta, hogy a milliós főnyeremény­ből a Nagykárolyban felállítandó gör. kath. püspökség czéljaira 100,000 koronát, egy Nagykárolyában létesítendő vízvezeték mun­kálataira 300,000 koronát és Nagykároly város szegényeinek 50,000 koronát fog adományozni. Ehhez az elhatározáshoz nem kell kommentár. Az ilyen tények mindennél szebben beszélnek és egyes hálás városi képviselőtestületi tagok a városháza ta­nácstermében már ki is nézték a helyet, ahova Jurcsek Bélának a város közönsége által megfestetett arczképét fogják el­helyezni. tar sang. A földön sár, a légben köd. Benn kuksolok a szobában, Ahová nagybusan bejött Egy alak furcsa ruhában. Sovány, csontjai szinte zőrgenek, Sapkáján rozsdás csörgők csörgőnek, Bér okán színes rogydarabok. — Ki vagy te szánalmas legény ? — Az idei Karnevál vagyok! | gjg 1*11211 1*^| Egy eszelős ember könnyű módon való pénzszerzési kísérlete sokféle üres mende-mondára adott alkalmat a héten Nagykárolyban. A csütörtöki fővárosi lapokban ugyanis egy regényes színezetű hir jelent meg, amely egy 28 30 évvel ezelőtt elveszlett 80,000 koronát tartalmazó sárga börtárczáről szól. A pénztárczát állítólag egy nagyká­­rolyi bankigazgató találta meg annak ide­jén, s a bankigazgatóval most közölték az elveszett pénz gazdájának nevét és nak daczára, hogy az annak idején káro­sult ember, nagy nyomorban él, a bank­­igazgató a pénzt visszaadni nem akarja, hanem az ellen, aki őt 28 év előtti véletlen szerencséjére figyelmeztette, zsarolás miatt bűnvádi feljelentést tett és ebben az ügy­ben a nyomozás most van folyamatban. A regényesnek látszó hir csupán egy élénk fantáziájú és színes stilusu riporter munkája. Az egész országban meglehetős érdeklődési keltett hírnek némi kis szürke alapja azonban mégis van és ez a következő : Ungváry Lajos hatvanéves kispesti asztalosmester a múlt év julius hó 25 és augusztus 31-én kelt leveleiben Vetzák Ede nagykárolyi bankigazgatótól pénzt kért. A levelekben Ungváry azt irta, mi szerint tudomása van arról, hogy Vetzák Ede Nagykárolyban a 70-es években egy sárga bőrtárczában mintegy 80—86000 fo­rint készpénzt talált és megvagyonosodá­­sának alapját ez képezi. Ha tehát nem küld pénzt, a börtárcza históriáját nyilvános­ságra fogja hozni, sőt még a hatóságnál is felfogja jelenteni. Vetzák Ede nem válaszolt Ungváry­­nak, hanem zsarolás kísérlete miatt felje­lentést tett Ungváry ellen. A szatmári kir. törvényszéknél csütörtökön volt ebben az ügyben a főtárgyalás és Ungváry Lajost becsületsértés vétsége miatt 100 korona pénzbírságra Ítélték. A vádat képviselő kir. ügyész azért, mert a törvényszék a vádbeli cselekményt nem zsarolásnak minősítette, továbbá a büntetés sulyosbbitása végett az ítélet el­len íelebbezést jelentett be. Ungváry Lajos érmindszenti születésű ember és Nagykárolyban sokan ismerik. Ezelőtt jóravaló iparos volt, azonban egy hosszas betegsége után elméje meghibbant. Azóta eszelős és Vetzák Ede nem az első, akinek ilyen állapotában hasonló mesékkel kellemetlenségeket okozott. A „Magyar-Király“ kávéháziról. — Neményi színigazgató nem stíl­szerűen állítja össze a műsort. — Hogyhogy? — A múlt héten „A piros bugyellá­­ris“-t adatta elő, holott aktuális a sárga bugyelláris volt.

Next

/
Thumbnails
Contents