Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)

16. századi, festett és aranyozott bőrrel borított nyereg restaurálása

Műtárgyvédelem 37-38 A szerkezet párnázat nélküli szárnydeszkáit cserzetlen bőrrel borították. A nyerget felülről meggyvörös színű bőr fedi, mely minden irányban takarószerűen lenyúlik, s kétoldalt négyszög formában végződik. Teljes felületén arannyal körvonalazott, keleties jellegű, festett lombmintával díszítették. A kápák külső része fémszerűen aranyozott, ezeket a felületeket feketén bekarcolt, nyugati reneszánsz és keleti ele­mek keveredéséből álló arabeszkdíszítmény tölti ki. A nyereg története A legjelentősebb forrás, amely elsőként említi a tárgyat, Wendelin Boeheim: Hand­buch Der Waffenkunde c. munkája.3 Azért is nagyon fontos számunkra ez a mű, mert a tárgyleírás mellett látható a nyereg pontos rajza, valamint itt találkozunk először azzal a megállapítással, hogy Miksa császár, Habsburg uralkodó nevéhez köthető.4 A műtárgy 1933-ban került a Nemzeti Múzeumba, az úgynevezett „bécsi műkincsvisszaadás” keretében. Mikor az I. Világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, a kulturális javak nagy részének tulajdonjoga kérdésessé vált. Az utódállamok között hosszú évekig folyó pereskedés után, 1932. november 27-én született meg végül az ügy rendezésével megbízott Velencei Döntőbíróság határozata, amely az Ausztriában maradt magyar kulturális értékek átadásáról ren­delkezett. Előzményként tudni kell, hogy - bár itt visszaadásról van szó — a nyereg ere­detileg nem volt a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában. A történeti kutatások során kiderült, hogy az 1848-as szabadságharc leverését követően osztrák tisztek megfosztották a Múzeumot fegyvergyűjteményének nagy részétől, arra hivatkozva, hogy szükségük lehet még azokra. (Azt, hogy a fegyvereket nem erre a célra vit­ték el, mi sem bizonyítja jobban, hogy közöttük megtalálhatóak voltak középkori páncélok, pajzsok, alabárdok is, amiket a 19. század háborúiban már nem használ­tak.) A magyar állam évtizedeken keresztül harcolt a tárgyak visszaszolgáltatásáért, azonban közülük nagyon sok megsemmisült vagy eltűnt az évek során. Ezeknek hiányában Magyarország minőségben és értékben hasonló műtárgyakat kért vissza Bécstől. Feltehetően egy ilyen csereüzlet folytán került a nyereg a Magyar Nemzeti Múzeumba, az 1932-es döntőbírósági határozatnak köszönhetően.5 3 Boeheim 1890. 211. 4 A rajz alatt a következő felirat szerepel: Magyar nyereg, I. Miksa császár tulajdonából. A nyereg és a fedél piros bőrből készült és keleties stílusban arany színnel van megfestve. XVI. sz. eleje. 5 A műkincsek átadásának dokumentumai sajnos nem maradtak fenn. A történeti kutatás során az MNM Adattárában azonban sikerült olyan leveleket, emlékeztetőket találni, amelyek némileg megmagyarázzák, hogy került a nyereg Magyarországra. A személyes levelezések, szállítólevelek és megbízások információval szolgáltak a műtárgyátadás részleteit illetően, azonban ezek címzettjei, a dokumentumok keltének helye és ideje beazonosíthatatlan volt. 70

Next

/
Thumbnails
Contents