Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
I. A fejedelmi tanács
főkapitánya vagy főkirálybí rája. 369 1605-ben többnyire mindkét udvarhelyszéki főtisztséget említik neve mellett. 370 1605. és 1608. közt a székelyek generálisa. 371 Báthori Gábor uralma elején teszi le e tisztét. 1607—1608-ban kancellár; e tisztéről is lemond 1608 tavaszán. Lázár szerint 1609-ben elveszti udvarhelyszéki kapitányságát is, 372 viszont legkésőbb 1610 márciusától Doboka megye főispánja, 373 nótájáig. Péchi Simon 1614—1621(—?) 374 A 17. századi Erdély egyik legnagyobb hivatali karrierjét futja meg. 1602-ben kancelláriai titkár. 375 Báthori Zsigmond 1602-i lemondásával egyelőre eltűnik a közpályáról; 1605-ben újra kancelláriai titkár, s Káthay letartóztatása után a kancellária tényleges vezetője. Bocskai testamentariusainak egyike; 1607-től egy időre ezért nem játszhat szerepet Erdély kormányzatában. Báthori Gábor alatt Eössy Andrástól örökölt birtokára húzódott úrként él Erdélyben, a sófalvi sóbánya praefectusi tisztét tölti be 376 (ez a tisztség, a sófalvi bánya némileg különleges jogállása révén, tekintélyesebb székelyföldi birtokosok nobile officiuma lehetett), ad hoc politikai megbízatásokat teljesít. 377 Bethlen Gábor uralkodásának kezdetétől kancellár, 1621-i letartóztatásáig. Kiszabadulása után jó ideig nem szerepel a kormányzatban; csak 1638-i elítéltetése, majd megkegyelmeztetése után tűnik fel újra (mint jeleztük: bizonytalan, hogy tanácsúrként, táblai ülnökként vagy mindkét minőségben). Halálának terminus post quemje 1641 augusztusa. Prépostvári Zsigmond 1610—1612. Krasznai főispán. 378 Ravazdy György 1596—1599. 379 Rácz György (?) 1610. A tizenöt éves háború ismert hadvezére. 380 (Az ifjabb Rákóczi György címei közt is említik 1642 előtt a tanácsuraságot, ténylegesen azonban nem volt tagja a fejedelmi tanácsnak.) Rákóczi Zsigmond 1605—1607. Bocskai alatt (s a Bocskai halálától fejedelemségéig tartó rövid időszakban) gubernátor; viseli a tanácsúri címet is. Rhédei Ferenc (I.) 1603, 1608— 1621.381 Végvári tiszt fiaként maga is törökverő végvári főkapitány; a tizenöt éves háború fordulatai közt kerül át a Habsburgellenes oldalra, s futja ott a kor egyik legnagyobb katonai karrierjét. 1608-tól haláláig váradi főkapitány s egyben bihari főispán. Rhédei Ferenc (II.) 1647—1657 (- 1667). 382 1647-ben Küküllő megye főispánjaként említik, később következetesen Máramarosénak. 1657-ben II. Rákóczi György egyik kijelölt helytartója (a helytartói teendőket azonban Barcsai maga végzi). Rhédei Ferenc (III.) 1670—1683— 1684(7)383 Lázár szerint „valószínűleg" 1661-től Kolozs megye főispánja, 1664 elejétől Udvarhelyszék főkirálybírája is. 384 1663 márciusától tanácsuraságáig a fejedelmi tábla ülnöke. 385 1675. január 2ától 386 a kivégzett Bánffy Dénes helyett Kolozsvár főkapitánya is. Rhédei László 1659—1662 (—1664). 387 Tanácsurasága kezdetén Máramaros megye örökös főispánja; 388 bizonnyal haláláig viseli e címet. Ugyanakkortájt nevezi ki Barcsai Várad főkapitányának, 389 e tisztségben azonban már 1659 júniusában Haller Gábort találjuk. 390 1660-ban Háromszék főkapitánya. 391 Sarmasági Zsigmond 1613—1616. 392 A századforduló nagy hivatali karrier3 Trócsányi