Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-14 / 50. szám

1905. deczember 14. magyar paizs avagy husz évi utazói minősége után vigyorogva jelenti ki, hogy „nem tudni magyar" „akarni, de nem tudni". Indítványozzuk tehát: Mig ez az áldatlan közös vámterület fennáll, jelentse ki Magyarország minden kereskedő)'Í ós iparosa — ha jobbnak találják körlevél alakjában is — hogy január elsejétől sem magyarul nem tudó utazót, sem német számlát többé nem fogadnak el. Ha pedig — a mit lehetetlen az osztrák élelmességtől feltételeznünk — egyik, másik osztrák czég mégis elég arczátlan lenne, hogy magyarul nem tugó vigéczet küldjön a nyakunkra, vagy ne fogadjuk el, vagy ha üzleti érdekünk az elfogadását követelné, adóztassuk meg azt az embert minden alkalommal öt koronával a kereskedők nyugdij-in'ézetének javára. Háromféle hasznunk lehet a dologból: Először nemzeti becsületünket mentjük meg, ha látja a német, hogv elmultak a szép napok, melyek minket törzszsé süiyesztettek. Másodszor egy nebánv száz magyar embernek kenyeret biztosítunk s tapasztalat szerzést nyújtunk nekik arra az időre, a mikor az önálló vámterület mellett szükségünk lesz reájuk. Harmadszor jótékony czélt mozdítunk elő a befolyó büntetés pénzekből. Ez volna indítványunk. Lehetetlennek tartjuk, hogy kereskedőink és iparosaink kifogásolhatnák javaslatunkat. Ha van hazafias önírzet Magyarország polgáraiban, megkell tegyék. Legyen vége a komédiának, hiszen elég volt négyszáz évig ez a nyelv, a melyik tulajdonkép a németé s nem osztráké. Hiszen az osztráknak még nyelve sincs, ha nem lopná el azt a némettől, akkor ugatnia kellene, mint a kutyának. A tótnak, czigánynak, bolgárnak, szerbnek, mindeniknek van saját anyanyelve, csak az osztráknak ninc3 s ezekért a ki tartottakért mondjunk mi le legdrágább kincsünkről: anyanyelvünkről! Soha! Január 1-től kezdve tehát legyen mir.den iparosnak és kereskedőnek jeiigéje, hogy az eladóval szemben nincs többé német szava. Ezt kívánja az osztrák által kizsákmányolt magyar ember, de ezt követeli a haza becsülete. Kérjük Magyarország minden lapját — kivéve a fizetett kormánypárti 'apókat, mert azoknak nem szabad — hogy ezzen czikket átvenni szíveskedjenek. (.E-k). Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja ez idei 48-ik számában egy kath. tanítói kör gyűlésének lefolyásáról olvastam érdekes tudósítást; sőt meghatottságomat máig sem tudom palastolni valahányszor a tudósításnak ama részére gondolok, hol egy veterán tanitó ünneplése van leírva. Akik engem ismernek, azok e dolgon csöppet sem csodálkoznak, hisz majd rám kenték a „jubiláló" predikátumot. Én hát igazi gyönyörrel olvastam s olyanforma kellemes érzéssel mintha ujjaim közt finom selyemczérnát húzgáltak volna, mely czérnának sima csúszása közben egy göcs érezteti magát., majd egy másik. Ej, mit! Egv göcs — mondjuk két göcs — nem a világ; alig érezhető, nemhogy nyomott hagyna. Alig érezhető, de mégis érezhető. Az Ö8szeáliitííeában is szép üdvözlő beszéd folyamán egy epizódhoz érünk, mely arról szól, hogy „egy határszéli horvállakósságu kis városkában" az állami elemiiskola növendékeinek évzáró vizsgája volt, melyen „az ottani tanitó urak gondoskodtak ia róla, hogyha már mutatni kell, hát sokat mutathassanak". — Itt a göcs! — A A beszéd lendületessége alig engedi észrevenni, kivált mikor az érdeklődés és figyelem központja az ünnepelt, de az olvasóban — nem hallgatóban — s kivált szerény magamban — ki az epizód helyét, szereplőit jól ismerem — azt a kérdést kelti, vájjon e két szó közül „mutatni kell

1

1, melyiket emelte ki a szónok. Alig hiszem, hogy a másodikat s ha mégis ugy volna, az nem ón rám tartozik szót emelni érte; inkább hiszem az eiső szó kiemelését. No ezt a göcsöt kell, hogy érezzem ha figyelembe veszem eiőször azt, hogy állami iskoláról van szó 8 másodszor ha olvasom az ünnepelt válaszát — amire később rátérek — harmadszor azt a körülményt, hogy ez a felekezeti tanítók gyűlésén mondódott. A következmény az, hogy az állami iskolában — legalább a szóban lévő helyen — inkább csak a mázra volt nagy gond mintsem a tulajdonképeni materiára s hogy igy kissé elitéltetik az állami iskola az alattomban értendő fekezetivel szemben. Az elitéltetésnek feltevését igazolni látszik az ünnepelt válasza, melyben — mintegy engesztelésül — kiemeli, „hogy még az állami intézetben ia katholikus tanítónak tartotta magát". Az a még sejtetni engedi a vallás szabad megnyilatkozásának korlátozását az állami iskolák által. Nem szorul az állami iskola az én védelmemre, mellnek talán én vagyok leggyengébb hozzátartozója s ennek folytán nem is folyatom erre a nyomdafestéket. Hanem : Legyen szives megszívlelni és megengedni az érdemes kör, hogy az állami iskolákban is tanítanak és nem mutatnak a tanítók s épen ugy munkálkodnak a haza polgárainak jólétére akárcs k a felekezeti iskolákban. Azután még sem kellene a megkülönböztetést annyira keresni; továbbá az is álljon tényként, hogy az állami iskola nem akar egy tanítót sem vallási meggyőződésében megingatni, mire nézve csak azt hozom fel, hogy arai fészkünkben két áüami tanitó tagja a római katholikus felekezeti körnek is, hol a legjobb tehetségük szerint igyekeznek a kör életében élénk részt venni. Hisz a jövő közgyüléiünkön épen e két tanitó lesz íészint előadó, részint gyakorlati tanítást; bemutatandó. Fölösleges tehát — de kár is — hangsúlyozni, hogy „még az állami intézetben is"; mert hiszen az állami iskolákban sem a „Vacht am Rein"-t meg a „Los von Rora"-ot tanítják, hanem azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar!" Tekintetes Szerkesztő urnák kész szolgája Csiszár József. Az ország dolga. Közeledik deczember 19. Eddig nem sok dolog tisztult, ámbár hogy nagynak látszó fordulat történt. A koaliczió magáévá tette a váíasstói jog kiterjesztését, de uuy hogy első mégis a nagy nemzeti követelés. Már pedig csak ez az egy a bökkenő Bécsben. — Háiom uj kinevezett főispán lemondott. Hogy Zalába jőne uj főispán e zavart időkben, azt nem is akarják hinni az emberek. Heti hirek. Helyiek. Megyei közgyűlés. Megelőző napon értekezletet tartottak a Koronában Nedeczky Jenő elnökkel a megve éllenzéki félfiai. Kimondották itt s közgyűlés elé vitték indítványul, hogy e törvénytelen időben a leendő főispánt megbélyegzik, átok sújtsa, a magyarok istene verje meg; senki adót ne fizessen, mást mint hazai gyártmányt, mint honi iparterméket ne fogadjon el, ne vásároljon, és ne használjon senki. Elmúlt jó féléve, hogy a főispánt Csertán Károly aíisp;;i helyettesíti. A hétfői törvényhatósági közgyűlésen is Csertán K. alispán elnökölt. Tartalmas ós érdekes volt ez a közgyűlés. A tanácsterembe csok tagok mehettek be igazoló jegygyei, újságírók is csak a karzatra mehettek, oda is jegygyeijj A termet megtöltötték a tagok s pont 10 órakor megnyílt a gyűlés. — I. oszt. szolgabírónak egy megüresedett helyre megválasztották Farkas Istvánt, ennek helyére II. oszt szolgabírónak Dr. Koller Istvánt. — A közigazgatási bizottságból 5 tag kilépőben lévén a következő öt tagot választották: Gr. Batthyány Pál, Dr. Gyömörey Vincze, Koller István, Vizlendvay Sándor és Ziegler Kálmán. — Hertelendy Ferencz volt főispán jelenti, hogy a főispáni teendők ellátását teljesen megszüntette s ezt a belügyminiszternek is bejelentette. — Következett ezután a politikai pontoknak egész hosszú sorozata: miniszteri leiratok, körrendeletek, törvényhatóságok átiratai a nemzeti ellenállás ügyében, Liptómegye átiratát, melyben az a koalicziót hűtlenséggel vádolja, lekaczagják — a nemzeti ellenállásban áll a megyei törvényhatóság előbbi határozatai mellett. Zugó tapssal fogadják el Koller István tagnak indítványát, hogy ha talán valaki mégis arra vetemednék aljasságában, hogy e megyében főispánságot vállalna most s annak valaki segítő társa lenne, azoknak a gyász és gaz magyaroknak a számára fekete márványtáblát készíttessenek B a gyalázat örök emlékéül abba véssék azoknak a neveit. — A honvédelmi miniszter egy rendelete felhatalmazza a főispánokat, hogy a csendőri segédletet közvetlenül igénybe vehetik, erre fölir a vármegye, hogy vonja vissza ezt a rendeletet, mert törvénytelen. — A zalaegerszegi harmadik gyógyszertár ügyében a bizottságnál egy szavazattal arra döntötték, hogy nem kell harmadik patika, ezt pártolja Dr. Háry István megyei főorvos is, s egy bizottsági taggal össze is kocíczan. A tagok nagy zúgással követelik, hogy szavazzanak, „megszavazzuk!" A szavazás után 12 nem ós 72 igen volt. A 3-ik gyógyszertárra pályázik Hrabovszky Rezső bpesti gyógyszerész zaíamegyei illetőségű ós Peísay Gyula novai gyógyszerész. Gyüjtsünk a Csány szoborra; Németh Elekné Andaházy Irén (2) gyűjtése Zalaegerszeg. Gráuer Juliska Zalaegerszeg . 1 K f Seyfried Józsefaé Budapest . 1 „ „ Dr. Gráner Adolf Zalaegerszeg 1 „ — „ Ihillipp Laczika Budapest . . 1 „ — „ Rosenberg Zsigmond Zalaegerszeg 1 „ — „ Némethék Zalaegerszeg . . . — „ 50 „ Vargha Vilmos 4 „ — , összesen . 9 K 50 f. Gózon Aladár népisk. tanuló Gózon Imre szentgyörgyvölgyi ny. tanitó unokája 1 K. A Zalamegyei Egyetemi Hallgatók Körének gyűjtése Bpesten: BIau Arthur 30 Korányi József 30 Hoffman Béla 20 Büchler Mór 40 Stockinger Ferencz 30 Sebestyén János 30 Svastits János Eőry Iván Spiger Deák Gellén László Neumann József Freytág Ferenci Pickel Ferencz 40 „ 40i„ 30 „ 20 „ 30 „ 20 „ 30 „ 30 „ Grünfeld Ferencz 40 f. Klosovszky Ernő 30 „ Thassv Kristóf 30 „ P.ais Dezső 40 „ Gellén Arthur 30 „ Dénes Ödön 30 „ Videcz Antal 30 „ Mattaner Gyula 30 „ Mattersdorfer I. 30 „ Salzberger Ernő 30 „ Ritscher József 30 , Pintér Derei 30 t Dávid László 30 „ Havas Vilmos 20 „ Sabján János 30 „ összesen 8 !v. yo i. Mai gyűjtésünk 19 Ií 40 f. Hozzáadva a múltkori (1164 K 14 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 1183 K. 54 fill. Vörösmarty Mihály emlékére. Most van születésének a százöiödik évfordulója, s a napokban rcult el halálának ötvenedik évfordulója. A nemzetnek ez a nagy költője megérdemli, hogy minél többször emlékezzünk rá. Születésének a századik évét megünnepeltük Zalaegerszegen. Jó, hogy ebben az évben is tettünk róla szót. Mo>t Bucsy István tanáré az érdem, hogy áldoztunk a Szózat költőjének. Az irodalmi és művészeti kör irodalmi szakosztálya megkezdette a teivezett népszerű előadásokat a városi közönség számára. A sorozatot Bucsy tanár kezdette meg 10-én vasárnap d. u. 4 órakor a vármegyeház termében, ahol előkelő közönség gyűlt össze. Előadó tudományos alapon ismertette Vörösmartynak eiőbb elbeszélő, majd dal-köitemónyeit. Élvezetesen fűszerezte az előadást. Közben-közben két elmagyarázott költeménynek az elszavaíása. Az uri hölgyhöz cz. ódát. Grész Irma tanárnő szavalta el szepen kiemelve a hazafiságra szóló részeket. A vén czigány cz. megrázó hattyúdalt ifj. Czukelter Lajos adta elő az ő szavalásra termett kitűnő tehetségével. A keserű pessimismusc s az édes reményt magkapó hangokon festette. Jól tenné Czukelter, ha szavalatait még közelebb hozná az élethez s ne mindig avval a sablonszerű pazoló fennállással szavalná mindenik verset, hanem fennállva a mozgó verseket és ülve az eigiákat ós filozofikusokat, vagy vegyesen, ha egy költeményben megsan mind a kétféle elem. — A két szavaiiit, s a magyarázó tanárt lelkesen tapsolta a közönség. Megjegyezzük, hogy a közönségnek egy része s az előadók is nehezteltek egy kissé, jobban mondva idegeskedtek, hogy az eredeti tervtől eltérőleg legutolsó félnapon megváltozott az előadás helye és ideje. Sokan az ipartestület nagytermébe indultak 5 órakor, mint a hogy tervezve volt. CH órakor pedig már vége is volt az ünnepélynek a megyeháztermében. Ennek az okát nem tudjuk, de a panaszt méltányoljuk. — Jövő vasárnap délután 5 órakor ugyanit a megyeházán folytatódik az előadás sorozat, Haerter Ádám tanár fog beszélni természetrajzi dolgokról, mely iránt még élénkebben érdeklődik a közönség. Népszerű előadás. Az irodalmiés Művészeti Kör irodalmi szakosztálya f. hó 17-én vasárnap I d. u. 5 órakor a vármegyeház nagytermében tartja