Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

MAGYAR CSERKÉSZ MEGJELENIK HAVONKÉNT — KIADJA A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG 36- XII. ÉVF.1. SZÁM Ára egész évre 3-- dollár, 1 pld. 30 cent. 1961 JANUÁR 1961 ? ? ? Mit hoz nekünk magyar cserkészeknek az i961-es év? Biztosan fölvetődött benned is a kérdés az ijesz­tendő küszöbén. Ezen a napon lépten-nyomon "boldog új­évet" kivénünk, de mi az a jó, amit mi magyar cserké­szek kivánnatunk egymásnak? A Kérdésre Bátori Atya gon­dolataival adhatjuk meg legjobban a feleletet. A háromszáz évvel ezelőtti Magyarország helyzete sokban hasonlított a maihoz. A töröktől megszabadultunk, de helyébe a német ült a nyakunkra. A rabságban tartott magyar abban bizott, hogy minden megváltozik, ha felnő és hazajön a kis Ferenc - Zrinyi Hona és a Rákócziak ivadéka. Nem volt sok remény ebben a bizakodásban, mert a kis Ferenc nevelői mindent megtettek, hogy elfelejtessék vele magyar szárma­zását. Idegen országokban, idegen nyelven tanították, idegen lányokkal járat­ták társaságba, idegen volt még a levegő is, amit beszivattak vele. Rákóczi azonban nem felejtette el, hogy magyar és hogy a magyar nép vár rá. Mikor fel­nőtt, hazajött és kibontotta a szabadságharc zászlaját ezzel a felirássai: Is­tennel a hazáért és a szabadságért. És a zászló alá sereglett ez egész nemzet. Urak, parasztok, jobbágyok, nemesek, katolikusok és protestánsok. Hej, megvál­tozott akkor minden Magyarországon és ismét magyar lett a magyar. Fiuk, leányok, magyar cserkészek! Akkor háromszáz év előtt, a tö­rök után a német tartotta a magyarságot rabságban. Ma a mi életünkben az orosz tipor és gyilkol mindent, ami magyar. Háromszáz évvel ezelőtt abban biztak az otthoniak, hogy a kis Rákóczi Ferenc felnő és hazajön, ma a mi éveinkben abban biznak, hogy majd ti - a magyar cserkészek - idegen világban is megmaradtok ma­gyarnak, felnőttök, megerősödtök és valamilyen formában ti lesztek az uj Rá­kóczi Ferencek és ismét magyar lesz a magyar. Fiuk, leányok, magyar cserkészek, készuitök-e erre? Érzitek-e,hogj' felétek száll sok millió rabmagyar sóhaja: ó csak azok ott kint megmaradjanak magyarnak! Csak azok ott kint ne feledkezzenek me§' rólunk! Nem, nem feledkez­nek meg, hiszen cserkészek, magyar cserkészek. Akárhol élnek, bármelyik sarká­ban a világnak, mindig magyarok maradnak és egyszer hazajönnek... és ismét ma­gyar lesz a magyar... Biztos vagyok benne, fiuk, leányok, hogy ti halljátok ezeket a sóhajokat és érzitek a reménykedésnek felétek szánó, sziveteken kopogtató u­­zeneteit. Talán magatok sem tudjátok, hogy ki lesz a vezér. Amikor Rákóczi megkezdte szabadságharcát, minden magyart hivott. Hasonlóan az otthoniak pana­szai ma mindannyiunknak szólnak, mindannyiunkat köteleznek. Érlelődjön ne, hát bennetek az elhatározás, hogy idegenben nevelkedve, idegen világban élve sem felegtitek el, hogy magyarok vagytok, hogy az ősi törzsök, melynek már gyö­kereit rágják, tépik, tirátok vár. 0, érlelődjön meg bennetek ebben az uj esz­tendőben az elhatározás, hogy mind, mind az uj Rákóczi zászlaja alá álltok,ér­te éltek, minden munkátokat, szórakozéstokat neki szentelitek, hogy ismét ma­gyar legyen a magyar. Magyar Cserkészfiuk, magyar cserkészieányok. Ez legyen ebben az uj évben a mi programmunk! Ebben a szellemben kivánjunk egymásnak boldogabb ma­gyar ujesztendőt. Ha valóban meg is teszitek, amit ez a programm tőletek köve­tel, biztos, hogy 1961 számunkra boldogabb és szebb lesz, mint az exőző évek voltak! 3

Next

/
Thumbnails
Contents