A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

12. Kéttornyúlak, réf. templom. 12. Kéttornyúlak, Reformierte Kirche. 12. Kéttornyúlak — temple calviniste. 12. Кетторнюлак, реформатская церковь. ismerjük. Plébánosairól annál több adat maradt fenn. Máté pap 1333-ban és 1335-ben szerepel a pápai tizedjegyzékekben,

2 1357-ben Mihály nevű papja volt,

3 1471-ben Jánost,

4 1481-ben

5 és 1500-ban

6 név nélkül említik plébánosait. 1506-ban a szomszédos Vilonya plébánosával együtt szerepel a szentistváni.

7 1834-ben Oláh János felette réginek mondja templomát,

8 amely azóta eltűnt. i Ila-Kovacsics 216-127. s Mon. Vespr. II. 65, 80. a Mon. Vespr. IV. 346.; ZO. I. 581. 4 Békefi 82. 5 U.o. «и.о. 7 Békefi 86. 8 Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben. Tud. Gyűjt. 1834. III. 58. X 80. KISCSŐSZ. Devecseri járás. A vásárhelyi apácakolostor Somló-alji birtokainak faluja az egész középkorban.

1 Templomáról középkori adatunk nincs, de feltételezzük, hogy az 1698-as vizitációs jegyzőkönyvben említett egytor. nyos Mindenszentek egyház

2 középkori eredetű volt. 1 Lukcsics P.: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. 16, 22. 1212: НО. VIII. 16. 1488: CsánkiHI. 227. s Pfeiffer 131. utal.

2 Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint

3 az akkor is Szt. Mártonról elnevezett egyház jó állapotban volt. Az egytornyos templomot boltozat fedte, temetője fakerítéssel volt körülvéve. A mai templom helyén állott és az 1880-as években, a jelenlegi templom építésekor bontották le. X 81. KISDÉM. Pápai járás. A démi nemeseknek a megye északi részén, a Bakony aljában fekvő falujából a XIV. században vált ki az egytelkesek Kisdém faluja.

1 Középkori templomáról nem tudunk. Egy 1732-ből származó kéziratos térkép Kisdém határában dombon álló romos templomot jelez, amelynek tornya akkor még állott.

2 i Csánki III. 228. ; Ila-Kovacsics 222. « BMRA - dr. Scherer J. X 82. KISLŐD. Devecseri járás. A bakonyi királyi erdőőröknek a Torna patak forrásvidékén levő településéből a XIV. században vált ki a kisebbik, „minori" Lövőid. Lakói eredeti foglalkozását a falu középkori Ordoleweld (erdőóvó, erdőőr) neve mutatja.

1 A XIV. század elején a mai Városlőd határában egykor álló Hölgykő királyi vár tartozéka volt, részben a szomszédos Aj ka nemzetségé.

2 A XIV. század második felétől a lövöldi karthauzi kolostor birtoka, a megye egyik jelentős mezővárosa.

3 Szt. László király tiszteletére emelt egyházát 1337-ben említik.

4 Az 1910-es években a mai Széchenyi utcában (akkor Kistemplom utca) középkori temetőt találtak,

5 amely feltehetőleg a templomhoz tartozott. i Ila-Kovacsics 227. 2 HO. I. 170., IV. 158. 3 Csánki III. 213.; Ila-Kovacsics i. h. 4 HO. IV. 158.; Békefi 76. s BMRA. 1962. Torma István. X 83. KISSZŐLLŐS. Devecseri járás. A vásárhelyi apácakolostor faluja a szomszédos falvakkal együtt a XIV—XVI. században.

1 Lukcsics Pál szerint Szt. Márton tiszteletére emelt temploma volt, az 1511-ben készített monostori urbárium erre 1 Lukcsics Pál: A vásárhelvi apácák története. Veszprém, 1923. 16 22,52, 81-83. 2 U.o. 22. 3 Pfeiffer 129-130. X 84. KOLONTÁR. Devecseri járás. Nemesi falu a Torna mentén, amelyet már 1274-ben említenek Kohár határjárásában.

1 A XV. században Nagy- és Kiskorontal, mindekttő a faluról elnevezett nemeseké.

2 Egyházas hely volt, amelynek Péter nevű papját 1360-ban említik.

3 A veszprémi püspökség plébániáinak 1550-ben készült összeírása szerint a falu ősi templomának plébánosi tisztsége üres volt.

4 1 Szentpétery Krit. jegyz. 2517. 2 Csánki III. 239.; Ila-Kovacsics 232. 3 HO. V. 136-137.; Csánki i. h. 4 Ila-Kovacsics i. h. X 85. KÚP. Pápai járás. A pápai uradalom faluja, eredetileg királyi birtok.

1 Ismeretlen elnevezésű plébániatemplomáról középkori adatot nem ismerünk, plébánosát is csak 1522-ben említik.

2 A XVI. század végén elpusztult falu

3 protestánsok által használt ősi temploma 1698-ban nyomorúságos, romos állapotban volt, bár tornya még állt és a körülötte levő temetőt részben fapalánk kerítette.

4 i Csánki III. 239. 2 PRT. VIII. 569. 3 Ila-Kovacsics 235. «Pfeiffer 137. X 86. KUSTÁN. Fejér megye, enyingi járás (1950 előtt Veszprém megye területén). Elpusztult falu. Az enyingi uradalomhoz tartozó Kustán a XIII. században a veszprémi egyház birtoka volt.

1 A XIV. 133