A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

századtól a Rátót nembéli Batthyányak és Ányosok,

2 mellettük a Kanizsaiak simontornyai várának,

3 majd a Rozgonyiaknak birtoka,

4 amely a XV. század végén lett az Enyingi Törökök uradalmának része.

5 Egyházas hely, amely 1334-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel.

6 Régi templomának romjai 1755-ben még feltűnően láthatók voltak.

7 1 Veszprémi káptalan magánlt. Kustan 1. BMMA — Oszvald. 2 Csánki III. 240. 3

ZsO. II/1. 3781. 4 Csánki i. h. 5 U.o. és Ila-Kovacsics 236. 6 Mon. Vespr. II. 73. 7 Ua-Kovacsics i. h. О 87. KÜLSŐVAT. Pápai járás. A Vas megyei Váttól való megkülönböztetés miatt kapta a faluról Vátinak nevezett család Veszprém megyei, Marcalon túli birtoka az Alsó- vagy Külsövat elnevezést. A Vátról fennmaradt számtalan középkori adatból nehezen különíthetők el a veszprémi Vatra vonatkozók.

1 Véleményünk szerint az 1444-ben

2 és 1551-ben

3 Egyházas Vatnak nevezett faluval azonos, bár a Szombathely melletti Vátnak is volt középkori egyháza. A külsővati templomról csak a falu nevéből következtethetünk. A török időkben véglegesen soha el nem néptelenedett község

4 temploma a XVJI. században is működött.

5 Az 1758-ban felvett vizitációs jegyzőkönyv

6 még nagyjából középkori állapotában írja le a templomot. A mai formájában XVIII. század végi barokk átépítésben fennmaradt rk. templom tornya és hajója valószínűleg még középkori eredetű. i Csánki III. 259. és TT. 1909-1910. évfolyamaiban a Sörös Pongrác által közölt Guary levéltár adatai között. 2 TT. 1909., 245. 3 Ila-Kovacsics 236. "U.o. В PRT. XII. A. 82. 6 Pfeiffer 180-182. X 88. KÜNGÖS. Veszprémi járás. Királyi lovászok, királynői és hercegi népek lakják a XIII. század vége felé. Ekkor részben a veszprémi és fehérvári káptalan, részben Gutkeled-nb. Kozma mester kapja meg.

1 Később Palota vára és a fehérvári káptalan birtoka.

2 Az utóbbi lehetett az Egyházasküngös néven említett falurész, mert a fehérvári káptalan 1495-ben készített összeírása

3 szerint a küngösi plébánia az övé volt. i Szentpétery Krit. jegyz. 2283, 3429, 3459.; HO. VII. 281. 2 Csánki III. 283.; Ila-Kovacsics 238. 3 Mon. Vespr. IV. 50. X 89. LÁZI. Zirci járás. A pannonhalmi monostor bakonyi birtoktestének faluja a XI. századtól

1 kezdve a XVI. századig.

2 Középkori templomának elnevezését nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy kegyura a pannonhalmi apát volt.

3 Az apátság hivatalos embereiként szereplő plábánosait 1366-ból,

4 1398-ból

5 és 1503-ból

6 ismerjük. 1 PRT. I. 591. 2 Csánki III. 240.; Ila-Kovacsics 240. »PRT. II. 81. 4 U.o. б PRT. II. 241. « PRT. III. 173, 175. X 90. LEPSÉNY. Fejér megye, enyingi járás (1950 előtt Veszprém-megye). A megye délkeleti részében fekvő középkori Vepsény a XIV—

XV. században a környéken birtokos nemesi családoké: a Bottka, az Osztopáni Zöld és a Rátót-nembeli Ányos, Batthyány és Szentgyörgyi Vincék birtoka, vásáros hely.

1 Plébániatemploma valószínűleg XIV. századi volt, a pápai tizedjegyzékekben 1333-ban és 1335-ben szerepel.

2 Plébánosáról 1426-ból tudunk.

3 Egy 172l-es jegyzőkönyv szerint 100 évvel azelőtt romjaiból építették újjá a kálvinisták.

4 1897-ben, a jelenlegi templom építésekor bontották le. i Csánki III. 260.; Ila-Kovacsics 242. a Mon. Vespr. II. 65, 73. 3 Békefi 75. 4 OL. Helytartótanácsi It. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. 0 91. LITER. Veszprémi járás. A Balaton északi sarka felett fekvő falu a középkorban nemesi település,

1 jobbágyi része pedig az Essegváriaké

2 és a XV. században részben az Újlakiaké Palota várához. A literi Szt. Kereszt egyházat annak ellenére, hogy fennmaradt bélletes, gazdag faragású kapuja után ítélve a XIII. század 70-es éveiben építették, csak 1472-ben említik.

4 Plébánosa ekkor Gál, aki két puszta telket kap Literi László végrendelte értelmében a templom építéséhez. Az Essegváriak birtokinak összeírása szerint 1582-körül — akkor Szt. Jakab apostol templomának mondják — már romos volt,

5 és csak 1784-ben építették fel a reformátusok.

6 1 Szentpétery Krit. jegyz. 1447, 2502. 2 Ila-Kovacsics 245. 3

ZsO. I. 3519. 4 Békefi 75.; Veszprémi káptalan megánlt. Liter 7. BMMA — Oszvald. s OL. TJC fasí. 5. no. 35. 6 Kováts J. István: Magyar református templomok. Bp. 1942. I. 117.; Koppány 98., alaprajz ugyanott. X 92. LOVAS, Devecseri járás. Elpusztult falu, ma puszta. A vásárhelyi apácák Somlóalji birtokához tartozó falu volt. Egyházas hely, bár templomára vonatkozó középkori adatot nem sikerült találnunk.

1 Újkori kéziratos térképek: egy 1786-ból és egy 1804-ből

3 származó jelölik az akkor még látható templomromot. 1 Csánki III. 241.; Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszpém 1923. 2 BMRA. - dr. Scherer János. 3 Ila-Kovacsics 247. • 93. LOVÁSZPATONA. Pápai járás. A megye északi szélén levő Patona elöneve arra utal, hogy lakói eredetileg királyi lovászok voltak.

1 A XIV. században is királyi birtok, 1405-ben már mezőváros. Ekkor a Monoszlói Csupor családé, később a Garaiaké, a század végén pedig a Némái Kolos, Hathalmi és több nemes család birtokaként a megye hatodik városa.

2 Ma is álló evangélikus templomát talán a XII—

XIII. század fordulóján kezdték építeni.

3 A XIV. században bővítették, a XV. században pedig átépítették.

4 A fallal körülvett, barokk külsővel ránkmaradt templomról nem ismerünk középkori adatot. Plébánosát 1522-ben és 1524-ben említik,

5 1549-ben még működő plébánia.

6 A török idők után 171 l-ben építették újjá, majd a XVIII—

XIX. században többször építkeztek rajta. Legutoljára 1960-ban állították helyre.

7 1 Ila-Kovacsics 247. 2 Csánki III. 214-215. 3 Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1959 — 60. Bp. 1964., 149-165. 4 U.o. 5 PRT. VIII. 188, 569. 6 Ila-Kovacsics i. h. 7 Kozák K.: i. h., alaprajza ugyanott. X 94. LŐRINTE. Devecseri járás A falunak is nevet adó Lőrinte nemzetség ősi, központi birtoka a Torna völgyében.

1 A már 1199-ben említett falu

2 134