Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Endrődi anna–Feld István: Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon 1929–1934

egyszerű, elszedett ajtószárkövek alsó részén még megvoltak az egykori ajtószárnyakat tartó pántok maradványai is (5. kép). A pincehelyiséget vastag törmelék borította: a küszöbszintig északon 1,5, délen közel 3 m vastag betöltődést kellett elhordani. A humusz alatt vastag, faltömbökből és törmelékből álló omlásréteg húzódott. Alatta volt a pusztulási réteg, mely égett famaradványokból, téglákból, tetőcserepekből állt és gazdag leletanyagot tartalmazott. Reneszánsz nyíláskeret- és párkánydarabok — köztük egy címerpajzsos töredék — konzolos ajtószemöldök-töredék és egy kerek oszlop darabjai, valamint cseréppohár- és fazéktöredékek kerültek elő ebből. A fémleletek közül két összenyomódott rézedény, övtartozékok, lándzsa- és nyílhegyek, patkók, sarkantyúk és — valószínűleg — egy szakállaspuska-cső említendő meg. Az épület pusztulásakor tehát beszakadt a pince födémé s a nyíláskeretezések, használati tárgyak az emeletről a pincébe zuhantak. A pusztulás időpontjára a törmelékből előkerült 1561. évi dénár utal. A pince feltárása során kiderült, hogy a déli helyiségek közötti osztófal folytatása egy falpillérekre támaszkodó hevederív megmaradt déli része. Ez az ív később épült, mint maga az épület, anyagában tégla is előfordul. Az északi pincefalból és falpillérből alig maradt valami. A pince nyugati felét borító betöltésből csak a legfelső, 1 m vastag réteget hordták el, utána itt a munka abbamaradt. Később — talán 1941 körül — már csak a délnyugati, belső sarkot határozták meg (6—7. kép). A keleti fal külső síkjának kiszabadítása során a leírt bejárat közelében igen sok tál alakú kályhaszemtöredék került elő — bizonyára az épület felső szintjén állt egykori kályha maradványai (8. kép). A bontás során a bejárattól délre a továbbjutást egy nagyobb faltömb akadályozta, melyet egy gödör ásása3. kép. A palotaépület nyugatról, feltárás közben (OMF Fotóarchívum) val akartak eltávolítani. Ennek során Valkó mintegy 3—4 m-es mélységben őskori raktárleletre bukkant: egy homokkőbe „belekövesedett" tálban két díszes korsót, két kis bögrét, egy bronz szárnyasbaltát, egy keskeny vésőt és egy tűt talált más, kisebb leletek mellett. E gödör kiterjedését, szintviszonyait rajz, fénykép, részletes leírás hiányában nem ismerjük (helyére: 7. kép). 269