Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

STUDIA COMITATENSIA 7. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL I. FELD ISTVÁN—JAKUS LAJOS—LÁSZLÓ CSABA (Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest, Falumúzeum, Penc) : CSÖVAR Középkori váraink rendszeres, történeti jellegű kutatása csak az utóbbi években élénkült meg. A korábbi — alapos régészeti és történeti vizsgálatok híján — főleg építészeti formák alapján történt rendszerezések

1 után egyre több tanulmány veti fel a történeti szempontok fontosságát. Az elmúlt két évtized jelentős régészeti kutatásaiból is sok közlésre került, bár ezek nagy része csak a bizonyító anyagot nélkülöző, szűkszavú beszámoló.

3 Kísérlet történt egyes típusok pontosabb meghatározására is.

4 Legújabban pedig már a történészek is foglalkoznak az eddig csak régészek és építészettörténészek által művelt témával.

5 Az összefoglalás igényével fellépő munkák azonban egyre inkább szembetalálkoznak azzal a ténnyel, hogy váraink legnagyobb részéről alig tudunk valamit. Nem csupán az írásos forrásanyag jelentős része semmisült meg — így a legújabb történeti adattárak

6 is szükségképpen erősen hiányosak —, de maguk a várépítmények is nagyrészt elpusztultak. E rom várak többsége nincs felmérve, vagy pedig csak megbízhatatlan felmérések ismertek róluk. Az összefoglaló munkák, műemléki topográfiák igen sok téves történeti adatot, valóságnak nem megfelelő leírást tartalmaznak, s így az ezekre építő feldolgozások szükségszerűen helytelen eredményekhez vezetnek. A modern történeti kutatás színvonalának megfelelő összefoglalások, sőt részletfeldolgozások csak akkor születhetnek, ha nagyszámú, megbízható adatra épülnek. Ezért mielőbb szükséges nemcsak az összes eddigi régészeti kutatás tudományos közzététele, valamint alapos kritikája, hanem olyan váraink monografikus feldolgozása is, ahol a fennálló építészeti maradványok vizsgálata, a művészettörténeti és régészeti adatoknak a történeti adatokkal való összevetése — egymást kiegészítve — viszonylag teljes képet adhat. Csak ilyen vizsgálatok eredményeként kaphatunk helyes képet nemcsak váraink egykori formájáról, fejlődéséről, de történeti-társadalmi funkciójáról is. E szempontból igen tanulságos a Pest és Nógrád megye határán emelkedő Csővár vizsgálata. A középkorban Nógrád, majd később Pest megyéhez tartozó, 349 m magas mészkőcsúcsra épített vár távol esett a fő közlekedési utaktól, sem az alatta húzódó szűk völgyben, sem pedig a kissé távolabb fekvő, azonos nevű község közelében nem vezet jelentős útvonal (1. kép). A várrom két okból érdemel figyelmet: az elmúlt évtizedekben több alkalommal folyt itt jelentős, de mindeddig közöletlen eredményekkel járó tereprendezési munka, másrészt pedig az eddigi szakirodalomban kivétel nélkül té7