Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Kézben végződő hajtűk Kállay ödön gyűjteményében

Leírás: A hengeres, bronzból készült hajtű végén kiszélesedik, és ehhez csatlakozik egy kézfej. A hüvelyk- és a mutatóujjak egy kerek golyót tartanak. 4. Lelőhely: Brigetio-Szőny (Komárom-Esztergom megye), Petrovits János Felső utcai háztelke, egy csontvázas gyermeksírból, melynek további mellékletei egy csont kanál (colchleria) és két díszítetlen csont tű (I. tábla 4.). Leltári szám: KDM K 743b Méret: h: 16,8 cm, sz: 1,4 cm Leírás: Hengeres, hegyes csont hajtű töredékes állapotban. A tű kézben végződik, a mutató- és hüvelykujjak között Kállay Ödön rajza alapján egy tojásforma díszítmény volt. Az ujjak és a díszítmény letörtek és elvesztek. A csuklórészen rátekeredő kígyószerű díszítmény látható.

1 5. Lelőhely: Brigetio-Szőny (Komárom-Esztergom megye), szórvány (I. tábla 5.). Leltári szám: KDM K 1546 Méret: h: 13 cm. Leírás: Bronzból öntött hengeres hajtű, mely egy jobb kézben végződik. A hüvelyk- és mutatóujjak között egy golyó található. A római ékszerekkel és viseleti tárgyakkal egyre növekvő számú tanulmány és könyv foglalkozik. Ezek közé tartoznak a fémből és csontból készült hajtűk is, melyek egyre nagyobb számban kerülnek a különféle munkákban közlésre, egy-egy település, gyűjtemény vagy földrajzi egység leletanyagának feldolgozása során.

2 A hajtűk nagy része egyszerű formájú és díszítetlen példány, mégis szép számmal ismerünk olyanokat is, melyek végét toboz, állatalak, buszt vagy fej, istenkép díszíti.

3 Sajátos csoportjukat adják azok a bronzból, csontból és ritkán ezüstből készült példányok, melyek kézben végződnek és a Római Birodalom számos területéről ismertek.

4 A régészeti leletkörnyezet vizsgálata alapján a Kr. u. 1. század közepétől, második felétől számolhatunk megjelenésükkel.

5 Britanniától egészen az al-dunai tartományokig katonai táborokból és polgári településekről egyaránt kerülnek elő.

6 Az anyagközlés mellett széleskörű felgyűjtésükre és tipológiai vizsgálatukra a provinciális kutatás még nem vállalkozott, e nagy munkának egyik fontos előfeltétele ugyanis a múzeumokban és magángyűjteményekben található példányok részletes közlése lenne.

7 1 Ennek a tűnek a fényképe már közlésre került a Kállay gyűjteményt bemutató katalógusban: CSEH-PETÉNYI 1990,XXXVlI/Nr. 2. 2 Ld. a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét: BÍRÓ 1994, vagy Lentia-Linz leletanyagát: RUPRECHTSBERGER 1977-1978. és Augusta-Rauricaét/Augstét: RIHA 1990. 3 STEUER 2002, 504. 4 ARTHUR 1977, 367. 5 ARTHUR 1977, 367.; RIHA 1990, 99. Az egyik augsti hajtű (Nr. 1367) a környezetében talált kerámia alapján az első század utolsó harmadára datálható. 6 ARTHUR 1977, 367., és részleges felsorolást a leletek egy részének: ARTHUR 1977, 373.; RIHA 1990, 99. 7 Magyarország területéről előkerült és közgyűjteményekbe jutott példányokat közölt: BÍRÓ 1987b, 57., Fig. 34/339. - stilizált kézben végződő csont hajtű egy gorsiumi kútból és a Magyar Nemzeti Múzeum csonttárgyai között lévőket: BÍRÓ 1994, 34-35., pl. XXXIV/372-374. 18