László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

BUZÁS GERGELY: A tatai vár 1510-ben

A tizenöt éves háborúban és a 17. században a vár számos ostromot élt át, de komolyabb átépítésre már nem került többé sor. A legsúlyosabb károk a középkori belső várat érték. Ennek romos részeit végül a 18. században bontották le. A fennmaradt déli palotaszárnyat a 19. században romantikus stílusban, több alkalommal is restaurálták.' Az 1964-1972-ben Szatmári Sarolta által végzett ásatások felszínre hozták a középkori vár nagy részének falmaradványait és számos középkori kőfaragványát, az ásatásokkal párhuzamosan folyó falkutatások pedig több középkori kőszerkezetet tártak fel a fennálló épületszárnyban. Az ásatások, falkutatások eredményei, a középkori kövek és kőszerkezetek felmérései képezik a vár elméleti rekonstrukciójának alapját. Mellettük ugyanakkor nagy jelentőségük van a hadmérnöki rajzoknak, látképeknek és írott forrásoknak is. A Zsigmond által emelt vár a 14. századi diósgyőri és a zólyomi vár, valamint itáliai mintaképek nyomán készült, négyzetes alaprajzon négy saroktoronnyal, zárt belső udvarral. (1. kép) Az épület egyemeletes volt. Középudvarát a földszinten négyzetes pillérekre támaszkodó, csúcsíves árkádsor övezte. Az emeleten csak a tóra néző déli szárny előtt húzódott egy nyolcszögű pillérekre támaszkodó, keresztboltozatos folyosó. Az átellenes szárny felett helyezkedett el a kétszintes nagyterem, a keleti szárnyon volt a kétszintes kápolna, a nyugatin pedig egy kisebb terem. E két utóbbi szárny előtt az emeleten csak nyitott terasz húzódott. Kérdéses, hogy már ebben a periódusban megépült-e a déli szárny tóra néző homlokzata előtt a pilléres alépítményre emelt függőkert, vagy ez Mátyás kori.

8 A belső vár keleti szárnyába foglalva állt egykor a kétszintes, karzattal ellátott várkápolna, melynek szentélye a várfal elé ugrott ki, így a mellette nyíló eredeti várkapu védelmét is ellátta. A kápolnának nem csak az alapfalai, hanem a teljes déli fala megőrződött, ezt ugyanis a 17-18. században belefoglalták egy újonnan épült torony falába. így a ma is álló kései toronyhomlokzaton pontosan leolvasható a gótikus kápolna szerkezete. (2. kép) Az alsó kápolna déli falán fennmaradtak a boltozatindítások, amelyek alapján rekonstruálható a kápolna terét egykor lefedő borda nélküli keresztboltozat és a papi ülőfülke is. (3. kép) A szentély egyetlen kisméretű ablakának egyik keretköve a kőtári anyagban nag)" valószínűséggel azonosítható. A felső kápolna hajójának nyugati végében egy karzat állt, amelyre egy boltívre támaszkodó belső lépcső vezetett fel. (4. kép) A karzat és a lépcső boltindításai a déli falon maradtak fenn. A karzat alól nyílott eredetileg egy csúcsíves ajtó, amely a déli szárnyat elfoglaló egykori királyi lakosztályba vezetett. A felső kápolna hajóját eredetileg fából ácsolt, dongaboltozatra 94