Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Berecz Mátyás: Eger városfalai

Eger az akkori Magyarország hatodik legnagyobb városa volt.

5 Ez a nagy lélekszám nem természetes szaporodás, hanem bevándorlás eredménye volt. Az 1730as évektől megindul előbb az iparosok, majd a kereskedők áramlása a városba. A polgárok nagy része jelentős szőlőbirtokkal rendelkezett, melyeknek a megmunkálásához szőlőmunkások, „kapások" kellettek. Néhány évtized alatt kialakult a városfalakon kívül egy paraszti övezet (hóstya - Hochstadt), melynek a lélekszáma a XVIII. század végén már háromszorosan meghaladja a belváros lélekszámát. A lakosságnak ezt a gyors fejlődését a nagyarányú építkezések tették lehetővé és indokolttá. A középkori belvárost teljesen átalakítják, fél évszázad alatt több száz barokk stílusú polgári és egyházi épületet emelnek, megteremtve ezzel a barokk Egert, amely a mai napig meghatározza a város arculatát. A város védelmi jellegű építkezéseinek gazdasági és katonai háttere Régészeti adatok híján csak feltételezhetjük, hogy a várdombon lévő egyházi központot és az azt kiszolgáló kisebb települést valamilyen védőfallal vették körül. Ez azonban nem jelentett komolyabb védelmet az itt lakók számára, hiszen 1241-ben a Magyarországot elözönlő tatárok könnyűszerrel feldúlják Egert, ami azt mutatja, hogy ez a feltételezett korai védmü egyszerű palánkerődítés (favázas sáncfal, Pallisad) lehetett. A magyarországi várépítészet a tatár támadás szörnyű tapasztalatai nyomán indult fejlődésnek. Eger püspöke is ekkor kap engedélyt kővár építésére a királytól. A XIV-XV század folyamán fokozatosan épül ki az egész várdombot magába foglaló püspöki vár. Következő lépésként a XV század második felében a vár szomszédságában, a várdomb keleti lejtőjén lévő települést vették körül védőfallal. Egernek és az egri várnak a középkorban katonai jelentősége nem volt. A patak völgyében kialakuló város azonban a XVI. közepéig semmilyen védművel nem rendelkezik, holott a városfal Magyarországon már a XV. században is a városi jogállapot egyik fontos ismérvének számított.

6 A XVI. század közepére Eger helyzete megváltozott. A török hódítás és a közvetlen katonai fenyegetés hatására megindul a vár nagyobb arányú megerősítése és korszerűsítése. A vár alatt elterülő várost is négykapus palánkfallal (favázas sáncfallal, Pallisaddal) és árokkal veszik körül. A korábbi békés egyházi központ 1548-ban királyi kezelésbe kerül és a magyar (Habsburg) felségterületet védelmező végvárrendszer kulcsfontosságú erődítménye lesz. A király és a püspök között szerződés jön létre, melynek értelmében az egri egyházmegye jövedelmé5 NAGY József 1978. 205. 6 SUGÁR István 1969. 177. 556