Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton
sőbbi szakaszában meg lehetett határozni mind az egykori szántás során elpusztult objektumokat, mind az alsóbb, bolygatatlan rétegben folytatódó régészeti objektumokat. 4 Az alább ismertetett két edényégető kemence egymás közelében, a feltárt felület ENy-i részén feküdt, a szarmata temető mellett. A nyomvonalon ezek a legnyugatibb avar objektumok közé tartoznak, ami arra utal, hogy a telep szélén létesültek. (1. kép 3) Az objektumok elhelyezkedése alapján feltehető, hogy észak felé még folytatódik a telep. 5 Mindkét kemence már használaton kívül volt, amikor a leletanyag a feltöltésükbe került. Az anyag egységessége alapján feltehető, hogy ugyan másodlagosan hulladékgödörnek használták a kemencéket, de kerámiaműhely hulladékának az elhelyezésére használták őket. Az objektumok aljától kezdve végig, egészen az objektumok tetejéig előkerültek cserepek, sőt az objektum felett is leletkoncentrációként jelentkeztek, arra utalva, hogy az edényégető kemence funkciójának megszűnése után közvetlenül már használatba vették a munkagödröt. A két műhelyből előkerült leletanyag a statisztikai elemzésben teljességében szerepel, 6 külön leírást azonban csak arról az anyagról adtunk, amely illusztrációra érdemes volt. 296. objektum 7 A gépi munka során tufaszemcsés, paticsos omladék jelentkezett, határozott körvonal nélkül. A jelentkezési szinthez képest 15 cm mélységig folytatódott a szántástól megbolygatott égett, paticsos rétegben az omladék, sok edénytöredékkel. 15 cm mélyen már rajzolódott az edényégető kemence és munkagödrének elszántott foltja. A megközelítőleg K-Ny hossztengelyű műhely északi oldalán, középen, egy félkör alakú kiöblösödés látszott. A nyugati félben helyezkedett el a munkagödör, a keletiben az edényégető kemence, amelynek átégett boltozata 15 cm belmagassággal, a keleti szélétől ugyancsak 15 cm mélységig megmaradt. A félkör alapú kemence átégett felületére részben ráomlott a kemence boltozata. Ugyanitt kerültek elő a rostély átégett - nem in situ - maradványai. A műhely hossztengelye 340 cm. Az északi részén, a félkör alakú gödörrész betöltésében állatcsont volt, kerámiával keverten. A munkagödörben az északi részen egy padka helyezkedett el. A többi részen a jelenkori felszín felé folyamatosan emelkedett a műhely oldalfala. A kemence omladékos boltozata és oldalfala 15 cm vastagságban maradt meg. Az objektum csoport felső 40^45 cm-ben a betöltés szürkésfe4 Erre az eljárásra utal az objektumok leírásánál a „gépi munka során" kifejezés. 5 Ezt támasztják alá a terepbejáráson előkerült leletek is. 6 Beleértve a selejtezett anyagot is! 7 10/340, 20/340, 10/350, 20/350 koordináta pontok közti területen feküdt 6