Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

Havasi Krisztina „1200 KÖRÜLI" FARAGVÁNYCSOPORT TÖREDÉKEI A KÖZÉPKORI EGRI SZÉKESEGYHÁZBÓL „...colligite ...fragmenta ne pere ant" János evangéliumának /6. 12./ ezen Krisztus szájából elhangzott figyelmeztető mondata áll a bevezető mottók egyikeként Ipolyi Arnoldnak az egri régi székesegyházról 1865-ben megjelent művében. A maga, valamint a hazai műtörténet és „monumentális archaeologia" alapítóinak munkásságában visszatérő, sokat hangoztatott, tudományos műveik hátterét s szemléletét adó alapvető passzus ez.

1 Ipolyi Arnoldnak a gyűjtésre való felszólítás bibliai idézete az elsősorban történeti forrásanyaga, valamint az akkor ismert csekély számú építészeti részlet és töredék révén vallatható emlék „emlékezeténekfelderítését" és „képénekfelépítését" jelentette.

2 Ma, amikor a középkori székesegyház először 1830-ban felszínre került maradványai, majd az 1970-es évekre romjaiban teljesen feltárt épületének eredeti részletei,

3 minden modern és kortárs kimerevítési kísérlet dacára, végleg tűnnek el - egyre súlyosabb forrásszereppel felruházva e pályafutásuk dokumentumait - ez a passzus szó szerinti vonatkozásaiban ismét megszívlelendő lenne. * A számok a Függelék tételeire utalnak. (A mellékelt rajzokat a szerző készítette.) 1 IPOLYI Arnold 1865.; ENTZ Géza 1989.74-75. Ipolyi 1860-tól teljesített szolgálatot az egri egyházmegyében, a székesegyház monográfiájának megírására alapot a székesfehérvárival párhuzamosan, Henszlmann Imre javaslatára 1862-ben kezdeményezett ásatás nyújtott, amely Bartakovics Béla érsek és a főkáptalan támogatásával, Benkó Károly építész vezetésével folyt. LÉNÁRT Andor 1982. 9-13.; továbbá: Eger с hetilap 1863.

1. évf. 10. sz. 76., ill. 11. sz. 85. 2 IPOLYI Arnold 1865. 95. 3 Az első ásatásról: PYRKER János László 1846. 1827 és 1830-as éveknél: 61. és 65.; KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre I. 1854. 26-27. oldalak közti ábrák, Varsányi János irónrajzai 1852-ből: a későgótikus szentélyfej még fennálló, északi oldalának részleteiről, melyekről Ipolyi is közölt metszetet: IPOLYI Arnold 1865. X t. A részben fennálló épületmaradvány faragványai 1929-ben már csak régészeti leletként, töredékesen kerültek elő: Möller István rajza KÖH Kézirattár, Möller-hagyaték. К 339. 46. lap.; ill. vö.: SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 12-13. Valamint „tabernaculum és falmaradványok...bolthálózat és falmaradványok" említése: Magyarország Műemlékei I. 1905. 262. A székesegyház területén 1928 és 1938 közötti időszakban folyt ásatásokról: LÉNÁRT Andor 1982. 50-59 uő.:1987. 431-471. A székesegyház 1965-től elkezdett feltárásainak publikációi: KOZÁK Károly 1972., uő.:1973., uő.:1975., uő.:1989. Az ásatási dokumentációja a MNM Régészeti adattárában valamint több-kevesebb hiánnyal a KÖH Tervtárában és a DIV Régészeti adattárában található meg. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2003. 113