Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben
Néhány évtized múlva azonban már napvilágot láttak a várról az első jelentős történeti tanulmányok 3 , s az 1827 és 1847 között az érseki méltóságot betöltő Pyrker János László idejében már találkozunk a várkultusz első jeleivel is. Ez, a vár demilitarizálása óta eltelt alig több, mint fél évszázad egyúttal a hazai műemlékvédelemi gondolat kialakulásának az ideje is, hisz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846-ban, Kassán tartott vándorgyűlése fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos első felhívást 4 . Figyelemreméltó azonban, hogy az egri vár 1552. évi hős védőinek kibontakozó kultusza - a nemzeti romantika másutt is érvényesülő felfogásának megfelelően - ekkor még nem annyira közvetlenül a vár épületeihez vagy falaihoz, mint inkább a várhoz, mint helyszínhez kötődött. A vár még álló maradványai - bár kisebb kutatásokról és javításokról is van tudomásunk Pyrker érsek idejéből - elsősorban csak az itt újonnan létrehozandó, az eseményhez méltó kultuszhely hátterét képezték. Az 1830-as években így alakíttatta át Dobó-mauzóleummá Pyrker a néhány évtizede még a Sánc városrészbe átjáróként szolgált Sötét-kapu boltozott terét. Ez elsősorban egy Palladio-motivumos, dóroszlopos kapuzat emelését jelentette a folyosó nyugati lezárásaként, mely mögött elhelyeztette a hős várkapitány Dobóruszkáról elhozatott síremlékét. Láthatjuk tehát, hogy az érsek ekkor még elsősorban nem műemléket védett, hanem emlékművet állíttatott a várban. Ennek során nem is közvetlenül a történeti előzményekhez nyúlt vissza, hanem saját kora - általunk ma klasszicistának nevezett - építészetét használta fel. Ebben természetesen nem tért el kortársaitól, hisz a klasszicizmust követő romantikus építészet sem alapult még tudományos kutatásokon. Csupán a később kibontakozó historizmusra lesz majd jellemző, hogy az általa megállapitott vagy csupán feltételezett - „eredeti" stílusban építi ki a történeti emlékeket. Hasonlóan járt el Pyrker 1836-ban is, amikor a székesegyház egyik megmaradt pillérkötegének csonkjára Szent István-szobrát helyeztette el. A püspökséget alapító szent király emlékének megörökítésével azonban már nem annyira a vár, mint inkább a vallás kultuszát szolgálta, s ez utóbbit csak fokozta a vár legmagasabb pontján, a Szép-bástya néven ismert ágyúdomb romjain kialakított kálváriával, melyhez egy, a XVI. századi építkezésekből származó kazamatatérből kialakított kápolna is tartozott. A vár ezen, délkeleti része hamarosan igen kedvelt búcsújáróhellyé vált, a század végén egyes ünnepeken több tízezer ember is felkereste 5 . 3 így Grove László a Tudományos Gyűjtemény 1826. és 1828. évfolyamaiban, több folytatásban megjelent munkája, amely 1876-ban önálló kötetben is napvilágot látott: GROVE László 1876. 4 CS. PLANK Ibolya - CSENGEL Péter 1996. 27-28. 5 Pyrker érsek várbeli tevékenységére: GERŐ László 1957. 63., PATAKI János Vidor 1964. 139., PATAKI V. János 1972. 74., DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 107-108., LÉNÁRT Andor 1982. 9. - A témáról azonban az első, összefoglaló feldolgozás Löffler Erzsébet jelen kötetben olvasható dolgozata. 256