Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben
Feld István MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS VÁRKULTUSZ EGERBEN Az egri vár romjairól szólva közhelynek számít, hogy a történeti kultusz már a műemlékvédelem kialakulásától kezdve meghatározó szerepet játszott az épített emberi környezet egyes elemeinek különleges értékké válásában. A „műemlék" szóban rejlő, a jelentős művészeti alkotásokra utaló, s kezdetben alapvetően meghatározó esztétikai érték mellett Európa-szerte már a XIX. század elejétől nagy jelentőséget tulajdonítottak a fontos történeti események szinteréül szolgáló építmények nemzeti identitás-hordozó, tudatformáló szerepének. Sokszor csak jóval később fogalmazódott meg, hogy a műemlékek maguk is történeti forrásként értékelhetők. 1 Egy, a 450 éve sikeresen megvédett erősség kultuszát számos oldalról tárgyaló előadások sorát felvonultató jubileumi konferencián nem lehet feladatom, hogy az európai vagy a magyar műemlékvédelem kialakuálásának időszakát ebből a szempontból behatóan elemezzem. Úgy vélem azonban, hogy az egri vár maga is különösen alkalmas arra, hogy újabbkori történetét végigkísérve nyomonkövethessük a történeti kultusz és a műemlékvédelem kapcsolatát, céljaik és eszközeik változását. Természetesen beszélhetünk várkultuszról Kőszeg, Drégely és Szigetvár esetében is - hogy csak a XVI. század oszmánellenes küzdelmeinek a magyar történeti köztudatban megőrződött néhány jeles színterét említsem - de talán egyik vár esetében sem fogható meg olyan látványosan e kultusz műemléki háttere - minden problémájával és ellentmondásával együtt - mint Egerben. Az a tény, hogy az addig a katonaság által használt erősség falainak-épületeinek kifejezetten nagyarányú bontása épp azt követően indult meg, hogy Eszterházy Károly püspök, Eger művelődéstörténetének kiemelkedő alakja 1783-ban visszaszerezte az egykor elődei által székhelyként emelt várat 2 , jelzi, hogy ekkor, a XVIQ. század végén még semmilyen kultusz nem kapcsolódott a várhoz, s természetesen szó sem volt még műemlékvédelemről sem. Ezidőtájt még csupán a közveüen gyakorlati szempontok játszottak szerepet egy-egy, régebbi eredetű vagy új épület megítélésében. Ekkor tehát a falak katonai jelentőségét azok építőanyagként hasznosuló értéke váltotta fel. 1 A kérdés kiterjedt irodalmából kiemelendő: HORLER Miklós 1983., továbbá újabban MAROSI Ernő 1996. 2 Erről többek között: PATAKI János Vidor 1964. 138-139., PATAKI V. János 1972. 73., mely lényegében egy korábbi tanulmányának - PATAKI Vidor 1934. - szövegével egyezik meg Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 255
