Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gyulai Ferenc: Kompolt 15. számú lelőhely növénymaradványai a hazai italkészítés legkorábbi (rézkori) közvetett bizonyítékai

ban már a neolitikum óta termesztik, és kása, kenyér, sör készítésére, takarmányozásra használják.

1 A termesztett árpa ősének a Hordeum vulgare L. subsp. spontaneum (C. Koch) Körn [korábban: H. spontaneum (С. Koch) Körn.]-ét tekintjük. Ez a kétsoros, diploid (2n=14), törékeny kalászorsójú, önbeporzó, minden kultúrformával kereszteződni képes spontán növény ma a Kelet-Mediterraneumtól Nyugat-Ázsiáig szántóföldi gyomként, utak mentén, feltört földeken mindenütt közönségesen előfordul. Elsődleges géncentruma azonban a termékeny félhold vidéke: Izrael, Jordánia, Dél-Törökország, Irak, Kurdisztán, DNy-Irán. A hidegre érzékeny, 1500 m fölött így csak ritkán fordul elő. Anatólia és Irán fennsíkjairól csaknem hiányzik. A szárazsággal szemben viszont kevésbé érzékeny, kelet felé messze benyomul a száraz, nyári tölgy övezetbe, északra és nyugatra a Szíriai sivatagig és tovább le, az Eufrátesz és a Jordán völgyébe.

2 A kultúr alakkörnél, mely szintén diploid (2n=14), többé már nem törékeny a kalászorsó, a szemtermések mérete is megnő, megjelennek a többsoros formák, a csupasz szemtermésű típusok. Az árpát aszerint, hogy mind a három vagy csak a középső virága termékenyül-e meg, morfológialag két- és többsoros formára osztjuk: a) kétsoros forma: Hordeum vulgare subsp. distichum (korábban H. distichum L.). A kétsoros árpánál a három füzérke közül csak egy, a középső termő, a két oldalsó elkorcsosult. A termő füzérkék és így a szemtermések is két sorban helyezkednek el, s ezért a kalász oldalról lapított (keresztmetszetben kétsarkos). A kétsoros forma az ősibb, mivel a vad forma is ilyen. A szemtermések egyenes tengelyűek és szimmetrikusak.

3 b) hatsoros forrna: Hordeum vulgare subsp. hexastichum (korábban H. hexastichum L.). A hatsoros árpa valamennyi füzérkéje (szemtermése) egyformán fejlett, s így egyegy kalászkában három szemtermés fejlődik ki. A füzérkék 6 sorban helyezkednek el, s ezért a kalász keresztmetszetben hatszögű (hatsarkos). A további felosztás szerint megkülönböztetünk egy (keskeny-hosszú kalászorsó tagokat tartalmazó) lazább (korábban = 4 soros) kalászú típust, illetve egy (rövid-tömzsi kalászorsó tagú) tömöttebb kalászú típust (korábban = 6 soros).

4 A hatsoros kalász formája fejlettebb, mint a kétsoros. A domesztikáció során egy recesszív tulajdonság dominánssá vált, melynek következtében a két szélső füzérke is termékeny lett. Az oldalsó szemtermések tengelye hajlott, aszimmetrikus és csak a középső szemtermések tengelye egyenes, szimmetrikus.

5 A vad forma már a legkorábbi leletekben, Észak-Szíria prekeramikus rétegeiben előfordul: pl. Tell Abu Hureyra (i.e. 9000),

6 Tell Mureybit (i.e. 8500-7500).

7 A kultúrárpa eddig ismert legkorábbi előfordulása Tell Abu Hureyra (akeramikus neolitikum, i.e. 7500).

8 Mindez az árpa gyors domesztikációra enged következtetni. Tehát az árpát a búzával egyidőben vették kultúrába és viszonylag hamar a Közel-Kelet neolitikumának egyik legfon1 SZKAZKIN, Sz. D. 1979 2 HARLAN, J. R. - ZOHARY, D. 1966.. 3 SCHERMANN Sz. 1966. 4 ZOHARY, D. - HOPF, M. 1988. 5 SCHERMANN Sz. 1966. 6 HILLMAN, G. С. 1975. 7 vanZEIST, W. 1970. 8 HILLMAN, G. С. 1975. 60