Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Németh Péter: Szabolcs vezér alakja középkori kútfőinkben és a történeti irodalomban

Németh Péter SZABOLCS VEZÉR ALAKJA KÖZÉPKORI KÚTFŐINKBEN ÉS A TÖRTÉNETI IRODALOMBAN Anonymus, III. Béla király nótáriusa az 1200-as évek elején írott gesztájában a ma­gyar honfoglalás leírásakor szerepelteti azt a vezért, akinek az emlékezetét Szabolcs vármegye és Szabolcs község elnevezése őrizte meg napjainkig. Alakja a regényes elbe­szélés 6. fejezetében tűnik fel, mint az etelközi vérszerződés egyik résztvevőjének a le­származottja (Előd, Szabolcs apja), majd a 20-23. és a 28-29. fejezetekben találkozunk ismételten személyével. Eszerint Élőd fia Szabolcs, Árpád fejedelem parancsára vezér­társaival együtt átkelt a Tiszán a ládi réven, azaz a Taktaközben, hogy Mén-Marót ellen vonuljanak. Addig a helyig jutottak el, ahol most Szabolcs vára van, s ott Szabolcs és társai elhatározták, hogy földvárat építenek, ami meg is történt. Majd Tassal együtt a Szamos folyó felé indultak, ahol ez utóbbi megépítteti Sárvár várát, s a mai Nyírtassnál vásár tartását rendelte el. 1 Szabolcs Tassal együtt elfoglalta Mén-Marót birtokában lévő Szatmár várát, s on­nan a meszesi kapuig, Erdély bejáratáig hatoltak, ahol „kőkapukat építettek és ledöntött fákból nagy gyepügátakat emeltek az ország határán". Majd olyan helyre értek, „ahol már senki emberfiával nem találkoztak, s ... az ország határszéleit hatalmas gátakkal megerősítették" . u Azaz Erdélyt is elfoglalták, de ennek részleteit Anonymus nem ismer­te. E ponton Szabolcs szerepeltetése megszakad, s csak öt fejezettel később tűnik fel is­mét a személye, ott folytatva a szerző a történetét, ahol abbahagyta, azaz a Szamostól indítja útjára, hogy a szilágysági Omsó-értől (Ady Ér-étől) a Szerep mocsáron keresztül Szeghalomhoz a Körös partjáig jusson, sőt nyugatabbra, a Túr (Berettyó) folyóig, s in­nen egészen a Tiszáig, a Dorogma-révig. Végül az 50. fejezetben említik Szabolcs uno­kájának, Csáknak a nevét, aki a Vértes erdő alatt a Fertő-mocsár (a Velencei-tó) mellett várat építtet. Kézai Simon sorai e ponton kapcsolódnak Anonymushoz. Szerinte „a má­sodik sereg kapitányát pedig Szabolcsnak hívták, aki azon a helyen ütötte fel táborát, ahol később már elnéptelenedett Csákvára feküdt. A Csák nemzetség ettől a Szabolcstól ere­dezteti magát". 2 A XIV. századi krónikakompozíció legszebb darabja, a Képes Krónika Kézai híradását csak azzal toldotta meg, hogy Csákvárát „Szabolcs kapitány alapította, halála után azonban Csák atyafiságával és családjával a maga nevéről neveztette; előbb ugyanis Szabolcs várának hívták. Szár László fiai, András, Béla és Levente idejében ezt a várat a magyarok egyetértő akarattal rontották le". 3 Anonymus végezetül minden idő­rendet felrúgva, az 56. fejezetben I. Ottó német király elleni kalandozó hadjáratban sze­1. Elhangzott a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület III. londoni találkozóján, 1988. V. 22-29. la. ANONYMUS: Gesta Hungarorum. Bp. 1975., 100., 22. fejezet. 2. KÉZAI Simon: A magyarok viselt dolgai. In: A magyar középkor irodalma. Bp. 1984. (Ma­gyar remekírók) 135., 28. fejezet. 3. KÉPES KRÓNIKA. In: A magyar középkor irodalma. Bp. 1984. 191-192., 29. fejezet. 311

Next

/
Thumbnails
Contents