Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

Feld István A MÁTRADERECSKEI KANÁZS-VÁR ÉS AZ ÉLLEL ELLÁTOTT HENGER ALAKÚ TORNYOK A Mátra északi oldalán, már alacsonyabb dombok között találjuk Mátraderecske és Recsk községeket. A két falut az országúttól nyugatra mély patakvölgy köti össze, ebben fut a Kál-Kápolna-Kisterenye közötti vasútvonal. A Tárnába igyekvő patak félkörívet ír le egy meredek hegyfok körül: ezen, a völgybe beugró 260 m magas bércen meredezik Kanázs-vár toronycsonkja (1. kép). 1. kép. A várhegy délről A terep ideális lehetőségeket kínált az erődítés számára. A hegy három oldalról szinte megközelíthetetlen, csupán kelet felé kapcsolódik egy keskeny gerinccel a szomszédos hegycsúcshoz. Észak és dél felé hosszú szakaszon belátható innen a völgy, az itt közlekedők ellenőrzése könnyű feladat. Az itt épült vár követte a keskeny, nyújtott hegytető formáját. Két, hosszanti irányban egymáshoz kapcsolódó részből, a magasabban fekvő, szabálytalan téglalap formájú sziklatömbön épült belsővárból és az alacsonyabb, ugyancsak egy sziklatömb alkotta elővárból állt. E két részt egy, valószínűleg sziklába vágott árok választotta el egymástól, mint ahogy az elővár keleti oldala előtt is egy különösen széles és mély árkot alakítottak ki: ez védte a várat keletről, a gerinc felől (2. kép). 111