Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I.

Kozák Käroly AZ EGRI VÁR ÁRPÁD-KORI TEMETŐJÉNEK FELTÁRÁSA I. 1973 — 74-ben a Setét-kapu helyreállításával és a D-i oldala mellé építendő új kiszolgálóépület helyének kiszabadításával kapcsolatban nagyarányú földmunkát végeztek annak környezetében. A Szépbástya É-i és a Setét-kapu D-i fala közti területen mintegy 8,5 m-re hatoltak le a töltésben, s ott — más munkákkal kapcsolatban — Árpád-kori temető sírjai mutatkoztak (1. kép). Az említett területen négy szelvényben (A—D) leletmentő ásatást végeztünk és többszáz sírt tártunk fel.

1 A románkori székesegyház és közvetlen környezetének feltárásakor sok sírt és több temetőrészt tártunk fel, amelyekről korábbi feldolgozásainkban már említést tettünk.

2 Mindezen sírok, temetőrészek — a most feltárttal együtt — a középkori székesegyház körüli temetkezések, temető emlékei. E nagy, jelenleg már több mint 1000 sírt számláló temető rendszeres, folyamatosnak szánt feldolgozását e munkával kívánjuk megkezdeni.

3 A temető ismertetése előtt röviden bemutatjuk a Setét-kapu és a Szépbástya közti területre vonatkozó adatokat. A Setét-kapu jelenlegi ismereteink szerint a Varkoch Tamás által irányított építkezés idején, 1542-ben készült. Ezt a kaput aztán a Baldigara tervei alapján épült fülesbástyákkal, illetve az azokat öszszekötő várfalakkal együtt K-i irányba, a külső vár felé meghosszabbították. A régi és a bővített újabb kapu DK-i sarkaihoz csatlakozó várfalak közti területet feltöltötték. A földtöltés vastagsága a Setét-kapu küszöbszintje és az itt végzett feltárás rétegmegfigyeléseinek alapján 6—8 m lehetett. A Setét-kapu régebbi részének DK-i sarkához csatlakozó várfal NY-i oldalánál — a kiszolgáló épület helyén — kb. 7—8 m mélységben jelentkezett a XIII—XV. századi leletekkel keltezett réteg, illetve járószint. A Setét-kapu e részének alapozása 3,5 m mélységben jelentkezett, s még 8,5 m mélységben sem érték el annak alját. (Az Árpád-kori temető sírjai a Setét-kapu D-i falának mindkét oldalán jelentkeztek.) Az itt folyó ásatások idején tett megfigyelések lehetőséget adnak arra, hogy a Setét-kapu építéstörténetét részletesebben is megvizsgáljuk később, s azt szükség szerint módosítsuk. Akkor térünk majd ki részletesebben a kiszolgálóépület helyén történt nagyarányú szintsüllyesztés során előkerült — felsőbb rétegekben — épületmaradványok értékelésére is (2. kép).

4 Az egri vár most folyó feltárását folyamatosan ismertető dolgozatokban már említettük, hogy a románkori székesegyház szentélyei mögötti területen Árpád-kori temető sírjait tártuk fel. E terület D-i szélén — a későgótikus székesegyházbővítmény maradványai között — ugyancsak találtunk sírokat, amelyek a Setét-kapu É-i fala mellett is jelentkeztek. Ezeknek a megfigyeléseknek alapján feltételezhetjük, hogy az Árpád-kori temető a későgótikus székesegyház szentélybővítményének É-i fala és a Szépbástya közti területen — sőt még talán e határokon túl — helyezkedett el, amely D-i irányba kissé lejtett. A temető alatti területen tártuk fel a püspökség közvetlen szolgálatára rendelt Árpád-kori falu néhány házának, s egy utcájának maradványait.

5 Az ott előkerült leletek a temető sírjainak korhatározásához, a temetőben talált sírmellékletek a falu pusztulásának és hozzávetőleges lélekszámának meghatározásához nyújthatnak segítséget a végső kiértékelés idején. 157