Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1968) VI.

AZ EGRI VÁR FELTÁRÁSA (1957—1968.) VI. Az egri vár legmagasabb része a Szépbástya teteje. Ez tűnik szemünkbe először, amikor belépünk — a Varkoch-kapun át —-a belső várba. A tetején álló keresztek a lebontott kálváriához tartoztak. A bástya Ny-i oldalát felül meredek, lejjebb enyhébb lejtésű domb képezte, amely lehúzódott egészen a Varkoch-kapu és a Setét-kapu között vezető útig (1. kép).

1 A Szépbástya feltárása A bástya feltárását a meredek domboldalra megközelítőleg merőlegesen húzott kutatóárkok ásásával kezdtük. Ezek segítségével kívántuk meghatározni a bástyának domb alatt rejtőző, kőből falazott alapozását, annak formáját és méreteit. A bástya D-i, leszakadt oldalánál — a D-i várfal felé eső részen — jól látható a több méter vastagságú, egykor gerendaszerkezettel erősített fal metszete. (Ezen az oldalon néhány évvel ezelőtt már feltártuk részben és kitisztítottuk az ide lezuhant tömeléktől a bástya és a várfal közti „folyosót". Ezen átjuthattak egykor a belső vár udvaráról a Gergely-bástyába.) A bástya Ny-i oldala. Ez az oldal volt a szintviszonyok miatt a legnehezebb és egyben a legszélesebb feltárási terület a bástyánál. Négy hosszú, a bástya teteje felé lépcsőkkel tagolt kutatóárkot ástunk a bástya Ny-i oldalánál (2. kép). Az 1. sz. árkot a D-i várfal közelében alakítottuk ki, a középkori — elfalazott — kaputorony mögötti szelvényhez csatlakoztatva azt. Az árok alsó ágában előkerült a D-i várfalhoz képest ÉNy-i irányba tartó fal. E fal alsó részén egy keskeny padka, fölötte kissé „ívesen" hajló szakasz — mint egy boltozat fészke —, majd legfelül a rongált, visszabontott falkorona helyezkedett el. Az árok alsó részében — a keskeny padka feletti rétegben — több grafitozott felületű, tál alakú kályhaszem nagyobb töredékét találtuk.

2 Az árok később lemélyített, padka alatti részében egy 45 cm széles, ívesen hajló falmaradvány került elő, amely egy korábbi építkezéshez tartozott egykor. Az íves fal és a fölötte levő másik fal padkája között agyagos, „döngölt" törmelékréteget találtunk (3. kép).

3 Az árok középső szakaszának végében előkerült a Szépbástya kőből épített alapfala. A fal vastagsága eléri a 4 métert. Az árok felső ágában falmaradványt nem találtunk. E részben több beásás, bolygatás nyoma mutatkozott. Az 1. sz. árok metszete és a hozzákapcsolt, középkori kaputornyot is átszelő metszet jó képet ad e terület szintviszonyairól. A D-i falon belül eső terület több méterrel magasabb szinten helyezkedik el, mint a falon kívül eső rész. Ez is mutatja a belső vár e részének nagyarányú feltöltöttségét (4. kép). 12* 179