Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története

EGER VÁROS FALAINAK ÉS KAPUINAK TÖRTÉNETE À középkori és feudális városokat övező falak s kapuik joggal tarthatnak a?, érdeklődésre számot, hiszen az általános helytörténeti vonatkozásokon túl, várcsjogi, település-, városfejlődéstörténeti, de hadászati jelentőséggel is bírnak. Hazánkban e téma meglehetősen elhanyagolt, hiszen az utóbbi években csak Győr és Szeged városfalairól jelent meg tanulmány. Éppen ezért látszott időszerűnek az ország történetében is oly jelentékeny Eger városát övezett falak és kapuik történetének kutatása és feldolgozása. ELŐZMÉNYEK, ANALÓGIÁK Makay László szerint: ,,. . .középkori városaink nagy része valamilyen módon erődítve volt. A nagyvárosok kőfallal vették körül magukat, néha külvárosaikat is. Az 1405. évi városi törvény után a városfal a városi jogállapot egyik fontos ismérve lett."

1 Ezzel a megállapítással azonban merőben ellentétes viszonyoßat találunk Egerben, mely civitas létére a XVI. sz. derekáig semminemű védművel nem volt övezve! A legkorábbi adat, mely a falak hiányára utal, 1490-ből származik: Bonfini szerint a huszitáknak a város lakói éppen a falak hiányában nem tudtak ellenállni.

2 A Ferdinánd—Szapolyai harcok idején (1527) is azért esett el „könnyen" Eger, mivel „sem fallal nem volt körülvéve, sem pedig bástyákkal megerősítve."

3 Érdemes az egri helyzetet a magyar civitasok vonatkozásainak analógiájában is megvizsgálni. A magyar várostörténeti szakirodalom gyakorta utal Zsigmond király híres „decretum secundum seu minus vocatum" 3. paragrafusára, mely elrendelte volna a magyar városoknak fallal való körülkerítését és — mint Makay is írja — a fallal való övezettség ténye a civitas jogállapot „egyik fontos ismérve lett". A törvény szövege szerint azonban „az egész ország java és békességes állapota kedvéért s annak hasznára... elrendeltük, hogy NÉMELY VÁROSÓKAT („quasdam civitates") védfalakkal kell körülvenni."^ Zsigmond tehát a fallal való körülkerítést nem valamennyi város esetében rendelte el — és kétségtelenül ezért nem épült meg a „civitas Agria" városfala sem. (Egert civitas-szá fejlett gazdasági — szőlőtermelési —, társadalmi és kulturális viszonyai, valamint egyházi központ jellege avatták.) 1. Makay László: A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata. Bp. 1963. 50. 1. 2. Antonio Bonfini: De rege Mathia. Dec. III. Lib. V. 417—448. 1. és Dec. III. Lib. X. 340—341. 1. 3. Ursinus Velius: De bello Pannonico. Lib. V. 43. 1. 4. Magyar Törvénytár. I. köt. Bp. 1899. 210—211. 1. 12 Az Egri Múzeum Évkönyve 177