Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Sugár István: A török kézen levő nagyobb magyar várak kapitulációs egyezményei a felszabadító háború során

Török kézen lévő nagyobb magyar várak kapitulácios egyezményei a felszabadító háború során Mivel a török hódoltsággal kapcsolatos szakirodalomban nem található nyoma sem a XVI. század végi nagy felszabadító háborúk során blokád alá vett nagy és jelentékeny váraknak alkupontjairól, úgy ítéljük meg, hogy időszerű e kérdésnek összefoglaló tisztázása. Ezek a várak, mint Eger, Székesfehérvár, Szigetvár, Kanizsa, Nagyvárad és Gyula, nem esvén az előretörő szövetséges seregek hadműveleti főirányába, azoknak mielőbbi elfoglalását ostrom és áldozatok árán nem tartotta sürgősnek a bécsi hadvezetés. Ezeket a keresztény csapatok sikeres előrenyomulása és foglalásai során csak lazán elszigetelték környező összeköttetéseiktől, majd pedig szoros ostromgyűrűbe fogván, blokád alá vették, s így elsősorban nem a fegyverek erejével, de a nélkülözés, az éhezés és a hideg ugyan lassú, de biztos eljárásával kívánták megszerezni. A vizsgálat alá vett nagy várak sorában egyedül Váradnál került sor hatékony katonai beavatkozásra. A tárgyalás alá vett hat nagy vár sora, kapitulációjuk időpontjának megjelölésével, így következik:

1 EGER — 1687. november 28. SZÉKESFEHÉRVÁR — 1688. május 9. SZIGETVAR — 1689. január 8, NAGYKANIZSA — 1690. március 13. NAGYVÁRAD — 1692. június 15. GYULA — 1694. december 21. A megadási ajánlat, a kapitulácios tárgyalások, a létrejött alkupontoknak az ostromló csapatok parancsnoka, valamint a vár török vezetői részéről való aláírása, az egyezménynek az uralkodó által való jóváhagyása, ratifikációja, valamint a vár tényleges átvétele, illetve a törökök elvonulása között, rövidebb-hosszabb idő telt el. A vár alatt létrejött egyezményeket szövetséges és török tiszti küldöttség vitte Bécsbe vagy Pozsonyba, hogy azt a császár a jóváhagyását jelentő aláírásával elláthassa. Hogy minő hosszú volt a törökök kapitulácios ajánlatától a kivonulásukig eltelt idő, az alábbiakból kitűnik. Szigetváron 1689. január 8-án jelentették be a törökök megadási szándékukat, 29-én Lipót császár aláírta a kapitulációról szóló okmányt, s csak február 13-án vették át a császáriak a várat. Itt tehát 36 napot tett ki a törökök behódolási szándéka és a vár tényleges elfoglalása közti idő.

2