Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tóth T.: Észak-Dunántúli avarkori népességének embertani problémái

ÉSZAK-DUNÁNTÜL AVARKORI NÉPESSÉGÉNEK EMBERTANI PROBLÉMÁI Az eurázsiai kontinens ethnikai mozgalmai az időszámításunk utáni első évezredben különösen intenzívvé váltak. Hazai szakirodalmunkban

1 ezen évezred második felének embertani problémáival különösen sokat foglalkoztak. Mivel az időszámításunk utáni első évezred második felének régészeti és embertani leletanyaga viszonylag nagyszámú, érthető, hogy az anthropológiai vizsgálatok hosszabb időn keresztül ezen kronológiai periódusra koncentrálódtak. Jelen tanulmányban Észak-Dunántúl avarkori népességének vizsgálatához tíz temető (1. tábla) osteológiai anyagát használtuk fel. Ezeknek egy részére a kisszámúság jellemző, ugyanakkor található közöttük reprezentatív széria is. A választott probléma elemzéséhez mindenek előtt figyelembe veendő, hogy az eurázsiai kontinens ethnikai mozgalmai milyen mértékben érintették a Középduna-medencét? A hazai szakirodalomban

2 széleskörűvé vált az a nézet, amely szerint ,,a mongol rassz Magyarországon először a hun-avar időkben jelent meg, mégpedig nagy területi elterjedésben és nagy tömegben". Ez azonban azt jelenti, hogy a népvándorláskor idején Belső-Ázsia és Kelet-Szibéria területéről egyes népcsoportok tömegesen telepedtek át a Középduna-medencébe. A választott téma központi problémája éppen az, hogy az osteológiai anyagon a mongoloid sajátosság kifejezettségének elemzése alátámasztja-e a korábbi évtizedekben kialakult hazai szakvéleményt? A Magyarország területéről származó nagyszámú avarkori leletegyüttesből tanulságos képet kaphatunk" az északdunántúli szériák adataiból is. E központi probléma vizsgálatához az eurázsiai kontinens két fő taxonómiai (europoid és mongoloid) ágának morphológiai sajátosságaira vonatkozó metrikus adatokat kell elemezni. Ismeretes, hogy a primär taxonómiai jellegek az arckoponya osteomorphologiai sajátosságaiban koncentrálódnak, s olyan értékekben fejeződnek ki, mint a nasomalaris-, zygomaxillaris szög, az orrkiugrás szöge, valamint az orrnyereg és az orrgyök alakját kifejező simotikus és dachryalis méretek (2. tábla).» 1 Bartucz L., Über die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Masonszentjános, Ungarn. Skythika 2. (1929) Lipták P., The „avar Period" mongoloids in Hungary. AAA X (1959) 251—279. Nemeskéri, J., La constitution anthropologique de la population du Xe et Xie siècles en Hongrie. Conférence Archéologique de i'Acaddémie Hongrois des Sciences (Bpest, 1955). — Wenger S., Szentes—Kaján népvándorláskori népességének embertani típusai (VII—

VIII. szd.) Annales HistoricoNaturales Musei Nationalis Hungarici (1955). 2 Bartucz L., i. m. 93. 55