Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Lipták Pál: Honfoglaláskori csontvázlelet Öttevényben
a medence jellemzésére, amely a nem meghatározása tekintetében fontos. Jellemző az angulus pubis kicsiny volta és az, hogy a két szeméremcsont által alkotott szöglet nem mutatja a nőkre jellemző lekerekített (boltozatos) formát. A medencebemenet is inkább sagittális irányban megnyúlt, szívalakú. Ezenfelül feltűnik az incisura ischiadica maior szögének kicsinysége. — A combcsonton az izomérdességek kifejezettek, egyébként a vázcsontok is inkább gracilisnek mondhatók. A nem meghatározásának kérdésében a koponyára viszszatérve, feltűnik annak gracilis jellege, ami nőre utalna, de egyébként a glabella, a szemüreg, a felülnézeti és nyakszirti koponyakörvonal, a processus mastoideus fejlettsége, az állkapocs magassága egyaránt valószínűsíti azt, hogy férfiváz hevert ebben a honfoglaláskori sírban. A hosszúcsontok méretei alapján (3. táblázat) a testmagasság 161 cm lehetett. A nem meghatározásának kérdésében, mint annyi sok más esetben tekintetbe kell venni, hogy az ember nemcsak polimorf, de egyúttal politipikus lény is, ezért a taxonómiai elemzésnek — mint az antropológiai kutatások központi kérdésének — nagy a jelentősége. A taxonómiai elemzés lényege nem abban áll, hogy ez individuális diógnózissal történik-e vagy sem. Véleményünk szerint az előbbi eljárás ellen sem lehet elvi vagy módszertani ellenvetést tenni. Az a módszer a legmegfelelőbb, amely leguniverzálisabban alkalmazható. Minthogy az egyes leleteket (egészen természetesen) individuálisan kell — és lehet is — az antropológiában használatos kategóriákban elhelyezni, ezért szériák esetén sem lehet kifogásolni az individuális diagnózist; persze ilyenkor más eljárás is eredményre vezethet. Az öttevényi honfoglaláskori lelet kétségtelenül gracilis mediterrán típusú, ezért okoz bizonyos nehézséget — különösen a koponya alapján — a nem meghatározása (1. ábra). A taxonómiai meghatározás igazolására táblázatos anyagot itt nem hozok föl, elégnek látszik hivatkozni néhány korábban megjelent tanulmányomban közölt adatra. 5 Feltűnő, hogy a magyarországi honfoglaláskori egyes leletek közt mediterrán típusú egyén nem került elő. A többi honfoglaláskori temetők közül főként Homokmégy-Halom 6 és az Üllő-Ilona úti népesség egy része 7 jöhet az antropológiai hasonlóság szempontjából tekintetbe. Lipták Pál 5 Lipták i. na. 232—233; továbbá Lipták, P„ Germanische Skelettreste von HácsBendekpuszta. AAA 13 (1961) 7. táblázat (239. oldalon). 6 Lipták, P., New Hungarian Skeletal Remains of the 16* Century from the Danube-Tisza Plain. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici (=Annales). S. N. 3 (1952) 277—287. 7 Nemeskéri J. — Gáspárdy G., Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Annales, S. N. 5 (1954) 485—526.
