Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Lipták Pál: Honfoglaláskori csontvázlelet Öttevényben

HONFOGLALÁSKORI CSONTVÁZLELET ÖTTEVÉNYBEN Az öttevény községben 1960 őszén Uzsoki András által végzett leletmentés eredményeképpen egy honfoglaláskori csontváz került elő — lókoponyával, lólábszárcsontokkal, kengyellel és zablával együtt. A további régészeti vonatkozások tekintetében Uzsoki András leletközlésére utalunk.

1 Az embertani anyag feldolgozását Martin előírásai szerint végeztem,

2 és tekintetbe vettem az egyik korábban megjelent összefoglaló munkámban követett eljárást és eredményeket.

3 A koponya legfontosabb méreteit az 1. táblázat, jelzőit a 2. táblázat tartalmazza. — A lelet fontosságára való tekintettel annak rövid leírását, kitérve az életkor és nem meghatározásával kapcsolatos kérdésekre, az alábbiakban adom meg. Kitűnő megtartású koponya állkapoccsal (cranium), csupán az orrcsontok hiányoznak, valamint postmortálisan három fog veszendőbe ment. — Az endocraniális varratelcsontosodás alapján, továbbá tekintetbe véve a faciès symphyseost, az elhalálozás a 40. év után következett be (Mat.). — A felülnézeti koponyakörvonal (norma verticalis) ovoid. Az agykoponya mérsékelten hosszú és határozottan keskeny, a koponyajelző alapján hosszúfejű (dolichokran) ; középmagas, (orthokran, akrokran), a koponyakapacitás közepes (euenkephal). A homlok keskeny, a jelző alapján metriometop, meredek, a glabella mérsékelten kifejezett (közel áll a Broca szerinti 3. fokozathoz). — Az agykoponya nyakszirti nézetben (norma occipitalis) házalakú, a protuberantia occipitalis externa alig észlelhető (1. fokozat), a processus mastoideus közepesen erőteljes. — Az arc középmagas, a felsőarc inkább alacsonynak mondható, különösen az alveolaris rész alacsony volta miatt. Az arcjelzőt tekintve a keskenyarcúság jellemzi (leptoprosop), de a felsőarc mesen. A fossa canina a közepesnél mélyebb. A járomívszélesség csekély. A szemüreg mesokonch, kissé szögletes. Az orr inkább keskenynek mondható (a mesorrhinia alsó határán). Az orrtövis (spina nasalis anterior) kicsiny. Az arcprofil mérsékelten prognath, kifejezett alveolaris prognathiával. Az állkapocs magas, de egyúttal gracilis. Mindkét fogívben jellemző a rágófelszínek erős abráziója. A jó megtartású vázcsontokat a leletmentés folyamán úgyszólván teljes egészükben megmentették. Részletesebb elemzésétől eltekintünk,

4 de kitérünk 1 Uzsoki A., Honfoglaláskori magyar lovassír öttevényben. Arrabona, 4. (1962). 2 Martin, R., Lehrbuch der Anthropologie. 2. kiadás (Jena, 1928). 3 Lipták, P., Awaren und Magyaren im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. AAA 8 (1958) 199—268. 4 Ezt a feladatot egy későbbi, nagyobb munkában, más X. századi csontvázanyag vizsgálatával kapcsolatosan látjuk célszerűbben megoldhatónak. 27