Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)
A magyar pénzverés kezdete - Györffy György: A magyar pénzverés kezdeteinek kérdéséhez. XIV, 1973. p. 287–288.
V MAGYAR PÉNZVERÉS KEZDETEINEK KÉRDÉSÉHEZ A magyar pénzverés kezdetei körül kialakult vita, amelyet Huszár L a j о s 1965-ben adott értékelésével^) nagyjából lezártnak tudtunk, egy szerencsés új felfedezés nyomán ismét a tudományos érdeklődés központjába került. G e d a i István „A magyar pénzverés kezdete" c. kandidátusi értkezésében (1971) dolgozta fel az újonnan előkerült nagyharsányi kincsleletet, mely 40 darabot tartalmaz a két példányból ismert REGIA CIVITAS és LANCEA REGIS feliratú ezüstdénárból( 2 ). G e d a i I. kimutatta, hogy ez István király első éremverete volt, amely megelőzte az 1020 tájától vert és kereskedelmi forgalomba került REGIA CIVITAS és STEPHANUS REX feliratú féldénárt (CNH. 1/1). G e d a i I. foglalkozik István pénzeivel is, így a svédországi Bosarve-ben előkerülttel, amelynek hiányos feliratát erőszakoltan Bratislawa-nak érteimezték( 3 ). A zavaros felirat RESLA-nak olvasható névkezdete valójában a REGIA helyén ál, s annak elrontott alakja, Л V V Л rajza pedig olyan térkitöltő elem, mint más nagyharsányi utánvereten pl. VA | /\V vagy Л | V Л Л V • Pozsony német neve, mely 907-ben Brezalauspurc volt( 4 ), a XI. század első felére Brezesburg alakot vett fel( 5 ); régi szláv neve ismeretlen. A cseh Cosmas 1100 körül Possen névalakot ad( 6 ), míg a XII— XIV. századi kolonizálások nyomán (1) NK, LXIV-LXV, 1965-66, 29-31. (2) Az egyiket számrmtartotta H. DANNENBEBG, Die deutschen Münzen der Sächsischen Kaiserzeit. Berlin, 1 876, 1. és IV. 1706/a szám alatt, mint hamisítványt, a másikat P. BEBGHATJS, Hamburger Beiträge zur Numismatik, II, 1952 — 53, 61—62. bajor veretnek vélte talán II. Konrád korából. (3) W. HATZ, Dona Numismatica. Walter Havemick zum 23. Januar 1965 dargebracht. Hamburg, 1965, 79 — 85; Нвшкл J., Numismaticky Sbornik, X, 1968, 65-77. (4) Mon. Germ. Hist. Scriptores. XXX/2, 742. (5) А. Г. GOMBOS, Catalogua font. Hist. Hung., 1143. Dresden, 1909, I. Taf. kialakult szlovák nép a német Pressburg nevet vette át vette át Presporek alakban. Mivel térségünkben az uralkodó székhelyét verték a pénzre, pl. Ргада civitas, Gnesen civitas, a bosarvei utánveret Breslawa civitas magyarázata azt is megkövetelné, hogy Pozsonyt István király székhelyének tekintsük. Eltekintve attól, hogy erre semmi adat nincs, e feltevést kizárj körülmény, hogy Pozsony 1003-tól 1018-ig veszélyeztetett határvár volt; a német-lengyel ellenségeskedés, s egy ideig a lengyel —magyar háború színterének peremén feküdt, így a „medium regni", a székhely szerepét egyáltalán nem tölthette be. A Regia Civitas nézetem szerint az ezredforduló királyi és egyházi székhelyét, Esztergomot jelölte; Székesfehérvár esetében Alba Civitas szerepelne a pénzen. Az új veret LANCEA REGIS körirata és zászlós lándzsa ábrázolása arra a vexillumra vonatkozhat, amit István király a pápától kapott a koronázási jelvényekkel együtt. A lándzsás veret akoronázásra készült, a gazdasági forgalomban használt pénz kb. 1020 után. Ami az elsőt illet: a keresztény királyság (Karoling mintájú monarchia) formális megalapítása nemcsak előttünk, hanem a kortársak előtt is nagyobb jelentőségű esemény volt, mint bármi más uralkodói tett az adott században, s ez tényleg indokolja a királyi hatalmat szimbolizáló pénz verését. Ha lándzsa került rá fő helyen, nem feledjük, hogy a pápa által adott felségjelvények között a zászlós lándzsát az első hely illeti meg. A III. Ottó 1000 körül használt ólombulláján ábrázolt Róma jelkép( 7 ) zászlós lándzsája rokon a mi érmünkével. A lándzsaábrázolás kérdésében perdöntőnek tartom a pápák középkori lateráni palotájának ebédlő(6) Ibid., 805. (7) H. POSSE, Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige. 287
