A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - NAGY Margit: Ornamenta Avarica I. Az avar kori ornamentika geometrikus elemei

MFMÉ - StudArch IV (1998) 377-459 ORNAMENTA AVARICA I. AZ AVAR KORI ORNAMENTIKA GEOMETRIKUS ELEMET* NAGYMargit 1979-ben Uppsalában, egy Skandinávia és Bizánc kapcsolatait tárgyaló konferencián, Hayo Vierck előadást tartott a következő címmel: Imitatio imperii und interpretatio Germanica vor der Wikingerzeit. Vierck kutatásának tárgya a bizánci császári hatalom külsőségeinek germán visszatükröződése volt, az udvari öltözékeket utánzó germán viselet és ábrázolások bemutatása (VIERCK 1981). A bizánci női viselet avar változatát László Gyula fedezte fel (a kiskőrős-vágóhídi kislány nyakdíszének rekonstrukcióját Vierck át is vette); a gyöngyös-pendíliumos viselet újabb példáit Garam Éva találta meg és foglalta össze (LÁSZLÓ 1955; GARAM 1991). Anélkül, hogy részletesen elemezném azt a tekintélyes mennyiségű régészeti irodalmat, mely a bizánci-avar kapcsolatok kérdését tárgyalja — ez alól Bálint Csanád, Garam Éva és Kiss Attila legutóbbi összefoglalásai fel is mentenek (BÁLINT 1995; GARAM 1991; GARAM 1996; KISS 1996a) —, most az antik kultúra sokkal szerényebb és hétköznapibb, de mégis igen jelentős számú avar kori visszatükröződését szeretném vázlatosan bemutatni. Mint arra a cím is utal, gyűjtésem célja a sírokból előkerült tárgyak geometrikus ornamentikájának, ezen belül a fonatornamentikának az összegyűjtése volt. Miközben a fonatminták különböző csoportjait választottam szét, rá kellett jönnöm, hogy a csoportosítást a geometrikus ornamensek legegyszerűbb elemeivel, a sormintákkal kell kezdeni. Mivel itt több olyan motívumot találtam, amit az ötvösök a Kárpát-medencében már korábban, a germán időszakban is használtak, úgy gondolom, nem felesleges, ha az avar kori geometrikus díszítőornamentika tárgyalását az „Interpretatio Germanica" vázlatos áttekintésével kezdem. Néhány példával szeretném bemutatni azokat a legjellegzetesebb motívumokat, melyeket az 5-6. században a germán ötvösök alkalmaztak. Közismert, hogy a keleti gót, a langobard és a gepida fibulákat, díszcsatokat öntéssel állították elő. Most nem az ékszerek madár- és állatfejes motívumaira és a kőberakásokra hívnám fel a figyelmet, hanem a „mellékes" elemekre: az öntött díszítőmotívumokra és a niellóberakásos vagy poncolt sormintákra. A Kárpát-medence 5-6. századi germán ötvössége is — a korabeli germán királyságok ötvöseihez hasonlóan —, az ékszerek felületének díszítésére nagyrészt késő antik mintákat használt (SALIN 1904,153174; RIEGL 1989,165-171). Most tekintsünk el e motívumok lehetséges magyarázataitól (LÁSZLÓ 1974, 27-31), pusztán foglaljuk össze a leggyakoribb díszítésmódokat! A fibulák, csatok felületét öntött spirálmeanderek (1. kép 3,3d), szimmetrikus akantuszindák (1. kép 3, 3c; 3. kép 1-la), lépcsősmeanderek (5. kép 2), ékvésés (4. kép 2c) borítja. Különleges zárómintának számít a harapófogósor öntött változata: Hegykő 18. sír, Szolnok-Szanda 124. sír (BÓNA 1974, 26. és 42. kép). Gyakori a futóspirál, más néven „futókutya" poncolva és öntve (1. kép 3d, bal szélső sor; 4. kép 3b). Az ékszerek széleit leggyakrabban niellós hullámszalaggal (1. kép 3b), kötélfonattal (4. kép 2b) vagy farkasfogmintával (1. kép lc; 2. kép lb) díszítették. A poncolt minták közül a niellóberakások utánzataiként használt háromszög és kör alakú, félköríves poncokat, a mandula és a csillag alakú formákat használták. Vésett, egyenes vonalakból rombusz- és rácsmintákat szerkesztettek.

1 Az 5. században és a 6. század első felében, tehát az additív jellegű I. germán állatstílus idején * „A kelet-európai steppe és a Kárpát-medence történeti kapcsolatai az 5-12. században " c. konferencián, Szegeden, 1997. szeptember 29-én elhangzott előadás jegyzetekkel, irodalmi hivatkozásokkal és illusztrációkkal ellátott változata. 1 A poncmintákról: WERNER 1959, 428-432; WERNER 1981, 235-252; TÓTH 1995,127-129.