A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

KISS Attila: Régészeti és numizmatikai adatok a Duna–Tisza köz 5. századi második felének és a 6. század első felének településtörténetéhez

RÉGÉSZETI ES NUMIZMATIKÁI ADATOK A DUNA-TISZA-KOZ 5. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK ÉS A 6. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ

1 KISS Attila A SKIR TELEPÜLÉSTERÜLET KÉRDÉSE Mivel a Szabadszállás-Boczka tanyai, görög nyelvű feliratos, egy alexandriai műhelyben készült üvegpoharat tartalmazó sír (1. lista 11) keltezése — 5. század első fele - 5. század közepe (TÓTH 1969,28,52) — és földrajzi környezete — a Duna-Tisza-köz középső harmada — abba a kronológiai időszakba — 5. század középső harmada — és arra a földrajzi körzetre esik, ahol egy régészeti/településtörténeti feltételezés szerint az 5. század középső harmadában a skirek éltek (Kiss 1983, Abb. i), ezért megfontolás tárgyát kell képezze, hogy nem kell-e e lelőhelyet is a skireknek tulajdonított lelőhelyek körébe (Kiss 1983) sorolni? Ugyanez a kérdés merül fel a kunszcntmiklós-középszenttamási két sírral (1. lista 9), valamint a Baja, illetve Kiskőrös-Csonthalom-dűlő lelőhelyű, nyitott, mindkét végén megvastagodó végű arany karperecekkel (1. lista 2, 7) kapcsolatban is. Régészeti értelemben a szórvány jellegű, tehát kísérő leletek nélkül ismertté vált solidusok földbe kerülésének időpontja mindig is vitatott téma volt és marad, mert — leszámítva az érmek kopottságából levonható, de ebben az esetben sem ellenőrizhető becslést — az nem állapítható meg, hogy az érem kibocsátásának (emissio) időpontjától az érmek hány esztendős vagy évtizedes időeltolódással (intervallummal) kerültek földbe. Extrém — és tegyük hozzá: szerencsés — esetekben — pl. Kunágota (Kiss 1991), Biskupija-Crkvina (VVERNER 1979; BÁLINT 1985,137-140) — a sírok leletei keltezik a sírban talált és az érem kibocsátása után igen nagy időkülönbséggel történt földbekerülés (= temetés) időpontját és nem a sírban talált érem. Ezek alapján csak felvethető, de természetesen nem bizonyítható, hogy az 5. század első felében kibocsátott Kisaé/kisácsi solidus (1. lista 5), amely a feltételezett skir településterületen — ti. a feltételezett skir sírleletekkel fedett területeken — került elő, még a hunokhoz vagy már a skirekhez lenne-e kapcsolható? Amennyiben a fentebb felsorolt lelőhelyekkel bővült leletcsoport valóban a skirekhez lenne köthető, akkor — a kiskunfélegyházi sírnak (2. lista 5) a feltételezett skir leletek közül történő törlése esetén — a skir településterület a Duna bal partján, a Csepel-sziget alsó vége és az Újvidék/Novi Sad/Neusatz/Neoplanta közötti szakaszon hosszan elnyúló, alacsony fekvésű, sík, max. 30 km széles területsávra volna meghatározható (1. kép). A TISZA-JOBB PARTI GEPIDA TELEPÜLÉSTERÜLET KÉRDÉSE A régészeti kutatásban már korábban is felmerült, ban ismét megerősítést nyert azzal a kiegészítéssel, hogy „a Duna-Tisza közének gepida érdekeltségi! ré- hogy „a gepidák fennhatósága alatt álló, a Tisza jobb sze valószínűleg egy keskeny Tisza menti sávra korlá- partján húzódó sáv aligha lehetett sűrűn betelepült, tozódott" (NAGY 1983, 155), s ez a megállapítás újab- hiszen az 5. sz. második, s a 6. sz. első feléből innen 1 Ezúton fejezem ki köszönetemet munkám során nyújtott szíves adatközléseikért, tanácsaikért és meghatározásaikért V. Dautova-Rusevljannak Kőhegyi Mihálynak Nagy Margitnak V. Székely Györgynek B. Tóth Ágnesnek és Wicker Erikának Ugyancsak itt köszönöm meg Vári Ágnesnek a rajzmelléklet, Képessy Bencének a fotó elkészítését.