A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai

van tudomásunk. Az egyeld határban fekvő Ohat (Hahót-) monostorának tulajdonjoga mindmáig nem tisztázott.

10 (1. ábra.) Művészettörténeti kutatások summázott eredményei szerint a XII—

XIII. század fordulójára megerősödő feudális vezetőréteg gazdasági hatalma művészi síkon családi monostorok építésében jut kifejezésre. A családi monostorok általában a nagybirtok gazdasági központjában épültek. Az udvarhely tehát nemcsak a birtok gazdasági központja, hanem művészeti szempontból is jelentős. Sőt Dercsényi Dezső azt is feltételezi, hogy ezeket a birtokközpontokat, udvarhelyeket megerősítették, s így vár előzménynek is felfoghatók.

11 A következőkben a vitás helyek előzetes hangsúlyozása nélkül azt kívánjuk megvizsgálni, hogyan jelentkezik mindez a felsorolt emlékanyaggal kapcsolatosan. Mindkét megye nemzetségi monostorai viszonylag későn szerepelnek okleveles forrásainkban. Legkorábbról a Szenté—Mágócs-nemzetség 1181-ben már fennálló cégényi monostoráról szólnak okleveleink, mely Kölese comes alapítása a XII. század közepén.

12 Ugyanekkor épülhetett a Káta-nem szatmári birtokán csaholyi monostora, míg az ebből a nemzetségből eredő Lázári-ág császlói monostora, a 12. század végének terméke.

13 Ennél jóval korábbra még a XI. századra keltezhető a nemzetség zárni monostora, mely méreteiben és egy félköríves szentéllyel záródó templomával méltán rokona királyi alapítású korai egyházainknak.

14 A XI. század második felében épülhettek a magyar történelemben oly jelentős szerepet játszó Gutkeled- és Hontpázmány-nemek monostorai is. Amíg a Gutkeledek Adonymonostorának fennmaradt ásatási felmérése két — egy korai és egy XIII. századi — építési szakasz meglétét sejteti, addig Sárvármonostoráról sajnos nem rendelkezünk korhatározó emlékkel. Beszterec XII. századi aspersoriuma utal monostorának korábbi fennállására. A Szabolcsban őshonos Balog—Semjén-nem Büdmonostorára vonatkozó XIV. század eleji adatok nem adnak betekintést a létesítés időpontjára. A honfoglalástól birtokos Kaplony-nem kaplonyi monostorát fennmaradt formájában a XII. század közepére keltezi a művészettörténet.

15 Összegezve: a középkori Szabolcs és Szatmár megyék nemzetségi monostorainak többsége a XI. század második felében keletkezett. így XI. századi eredetűnek tekinthetjük a Gutkeledek adonyi és sárvári, a Katák zárni, a Hontpázmányok besztercei monostorát, s talán Ohat és Büd alapítását. A XII. században Cégény, Kaplony, Csaholy és Császló monostorai épültek. Amint mindkét megye monostorainak keletkezése több mint egy évszázadot ölelt fel, úgy pusztulásuk sem egyidőben történt. Az 124l-es tatárjárás rombolásait majd mindegyik kiheverte,

16 de ennél sokkal nagyobb csapást jelentett a XIV. 10 A monostor 1299 előtt a Rátót-nemzetség, ettől pedig a Sártványvecse-nem kezében volt. E sovány adatok az első birtokos személyére nem adnak elegendő felvilágosítást. 11 A magyarországi művészet története. I. Bp. 1961. 88—89. 12 Maksai F., i. m. 120. 13 Maksai F., i. m. 122. 14 Kozák K., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arh. Ért. 1966. 47—63. 15 A magyarországi művészet története. I. Bp. 1961. 36.; A szomszéd területek első monostorainak egyikét, a százdit 1067 körül alapították (Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 1963. 804.). A régészeti feltárások szerint Szabolcs megye falusi egyházainak nagy része — különösen a görög szentekről elnevezettek — már a XI. században megépült. Mindez valószínűsíti — még a régészeti munkák előtt — a tárgyalt monostorok többségének a XI. század második felére történő keltezését. 16 A tatárjáráskor elpusztult Sárvármonostora újjáépítésére 1251-ben egy falut adnak el (Karácsonyi J., i. m. 56.). Okleveleink minden esetben a tatárjárás után is fennálló monostorról szólnak. 9 Móra F. Múzeum Évkönyve II. 129